Mikola Tibor
| Mikola Tibor | |
| Született | 1936. február 19.[1][2][3] Budapest[3] |
| Elhunyt | 2000. június 13. (64 évesen)[1][2][3] Szeged[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1958) |
| Sírhelye | Újszeged[4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mikola Tibor (Budapest, 1936. február 19. – Szeged, 2000. június 13.) magyar nyelvész, egyetemi tanár. A József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar finnugor tanszékvezető egyetemi tanára volt. A nyelvtudományok kandidátusa (1968), az Magyar Tudományos Akadémia doktora (1998).
Életpályája
[szerkesztés]1954-ben Miskolcon érettségizett. 1958-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–német szakos tanári diplomát szerzett. 1958–1960 között a bicskei Vajda János Gimnázium oktatója volt. 1960–1965 között a Szegedi Tudományegyetem illetve a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Finnugor Tanszék tanársegéde, 1965–1970 között egyetemi adjunktusa, 1970–1984 között egyetemi docense, 1984–2000 között egyetemi tanára volt. 1962-ben doktorált. 1964-től a Societas Uralo-Altaica tagja volt. 1973-tól a Finn Irodalmi Társaság tagja volt. 1973-ban a Göttingeni Egyetemen volt tanulmányúton. 1974–2000 között a Tanszék vezetője volt. 1978-tól a Finnugor Társaság tagja volt. 1979–1984 között a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, 1984–1987 között, valamint 1989–1992 között dékánja volt. 1981-től a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja, 1986–1992 között elnöke volt. 1983-ban a Müncheni Egyetemen járt tanulmányúton. 1990-től a Reguly Társaság tagja volt. 1993–2000 között a Magyar Tudományos Akadémia Uráli Nyelvészeti Bizottságának és a Magyar Tudományos Akadémia Uráli Komplex Bizottságának elnöke volt. 1994–1997 között a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlés képviselője volt. 1996–2000 között a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Tanácsának elnöke volt. 1997–2000 között a Magyar Nyelvtudományi Társaság Finnugor Szakosztályának elnöke volt. 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett.
Kutatási területe az általános urálisztika és a szamojéd nyelvészet.
Az Újszegedi temetőben nyugszik (I-1-43).[5]
Művei
[szerkesztés]- A finn nyelv áttekintése (egyetemi jegyzet; Budapest, 1961; 3. kiadás: 1963; 4. kiadás: 1965; 7. kiadás: 1978; 8. kiadás: 1980; 9. kiadás: 1981; 10. kiadás: 1988; 11. kiadás: 1989)
- A finnugor népek ősi hitélete az újabb nyelvészeti kutatások fényében (egyetemi doktori értekezés is; Szeged, 1962)
- Egy magyar szócsalád eredetéhez. Reg, révül, rejt stb. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1962; németül: Acta Linguistica, 1964)
- Jelentéstani megjegyzések a reg szócsaláddal kapcsolatban (Néprajz és Nyelvtudomány, 1963)
- A palato- veláris mássalhangzók velarizáló hatása az ősmagyarban (Néprajz és Nyelvtudomány, 1964)
- A szóhasadás kérdéséhez (Magyar Nyelv, 1965)
- Szamojéd névutók. A primér ragok eredetének kérdéséhez (Néprajz és Nyelvtudomány, 1966)
- A tárgyrag és tárgyas ragozás kérdéséhez (Magyar Nyelv, 1966)
- A szamojéd nyelvek névutói (kandidátusi értekezés; Szeged, 1967)
- Adalékok a finn diftongusok történetéhez (Néprajz és Nyelvtudomány, 1967)
- Adalékok a nganaszan nyelv ismeretéhez (Nyelvtudományi Közlemények, 1970)
- A nyenyec gégezárhangok és a magyar út szó eredete (Néprajz és Nyelvtudomány, 1971)
- Finn nyelvtani paradigmák. Szövegek és szójegyzék (Oktatási segédanyag; összeállította: Janurik Tamással; Szeged, 1971)
- Ugor ikerszavak (Néprajz és Nyelvtudomány, 1973)
- Finnugor nyelvészeti szöveggyűjtemény (Oktatási segédlet; összeállította; Szeged, 1973)
- A szamojéd koaffixum eredetéről (Néprajz és Nyelvtudomány, 1975)
- Uralisztika. 1945–1975. A magyarországi uralisztikai kutatások története a felszabadulás után (Néprajz és Nyelvtudomány, 1977)
- Adalékok a szelkup vokalizmus történetéhez (Néprajz és Nyelvtudomány, 1980)
- Mészöly Gedeon és a finnugor nyelvtudomány (Magyar Nyelv, 1981)
- Adalékok a nyenyec nazálisok történetéhez (Uralisztikai tanulmányok; Szeged, 1983)
- Ikerszók és parallelizmusok az obi-ugor nyelvekben (Néprajz és Nyelvtudomány, 1985)
- Az uráli vokalizmus kérdései (Néprajz és Nyelvtudomány, 1997)
- A szamojéd nyelvek története (Monográfia és doktori értekezés is; Szeged, 1997)
- Megjegyzések a mordvin tárgyas igeragozás történetéhez (Nyelvtudományi Közlemények, 1998)
- A nyelvészet oktatása és kutatása a szegedi egyetemen (Néprajz és Nyelvtudomány, 1998)
- A magyar műveltető szerkezet története, finnugor háttere (Magyar és finnugor mondattörténet. Szerkesztette: Büky László és Forgács Tamás; Szeged, 1999)
- Nyelvészet (A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene. 1921–1998. Szerkesztette: Rácz Béla; Szeged, 1999)
Díjai
[szerkesztés]- Munka Érdemrend arany fokozata (1987)
- Munkácsi Bernát-díj (1998)
Emlékezete
[szerkesztés]- Tiszteletére a Szegedi Tudományegyetemen Mikola Tibor-emlékülést rendeztek 2002-ben és 2004-ben.
- 2004-ben emlékére a Szegedi Tudományegyetem Mikola Tibor-díjat alapított. A díjjal tehetséges hallgatókat, illetve pályakezdő nyelvészeket jutalmaznak kétévente (először 2005-ben adták át).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf
- ↑ Tóth Tamás: Szeged jelesei szegedi temetőkben
Források
[szerkesztés]- Hermann Péter: Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 1997. ISBN 963-9051-195
- Névpont.hu
- http://acta.bibl.u-szeged.hu/3862/1/etno_lingu_041_005-007.pdf
- https://epa.oszk.hu/04100/04182/00230/pdf/EPA04182_nyelvtudomanyi_kozlemenyek_2000_281-388.pdf
- http://digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/02000/00138/dm_2000_138_003.pdf
- https://dmarchiv.bibl.u-szeged.hu/27284/1/dm_2000_139.pdf
További információk
[szerkesztés]- Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
- Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szerkesztette: Mészáros Edit. Mikola Tibor művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeállította: Janurik Tamás és Miksi Szilvia. (Szeged, 1996)
- Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. I. kötet (Szeged, 1996)
- Hajdú Péter: Mikola Tibor – Mikola Tibor tudományos munkássága. Bibliográfia. Összeállította: Janurik Tamás és Miksi Szilvia. (Nyelvtudományi Közlemények, 2000)
- Sipőcz Katalin: Mikola Tibor – Hajdú Péter: A szamojéd nyelvek története, avagy jegyzetek Mikola Tibor doktori értekezéséről (Néprajz és Nyelvtudomány, 2001)
- Mikola-emlékkönyv. I–II. kötet. Szerkesztette: Bakró-Nagy Marianne, Büky László, Maleczki Márta. (Szeged, 2001)
- Mikola-konferencia. 2002. A Szegedi Tudományegyetemen Mikola Tibor emlékére rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változata. Szerkesztette: Mészáros Edit, Szeverényi Sándor, Wagner-Nagy Beáta. (Szeged, 2004)
- Mikola-konferencia. 2004. A Szegedi Tudományegyetemen Mikola Tibor emlékére rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változata. Szerkesztette: Wagner-Nagy Beáta. (Szeged, 2005)
- Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)