Ugrás a tartalomhoz

Mikola Mikolajovics Olescsuk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mikola Mikolajovics Olescsuk
Született1972. május 25. (52 éves)
Luck
Állampolgárságaukrán
Rendfokozataaltábornagy
Kitüntetései
  • Ukrajna Hőse
  • Bohdan Hmelnickij érdemrend 3. fokozata
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikola Mikolajovics Olescsuk témájú médiaállományokat.

Mikola Mikolajovics Olescsuk (cirill betűkkel: Микола Миколайович Олещук; Luck, 1972. május 25.) ukrán katonatiszt, 2021. szeptember 9. és 2024. augusztus 30. között az Ukrán Légierő parancsnoka. 2021-től altábornagy.

Életrajza

[szerkesztés]

1994-ben végzett a zsitomiri légvédelmi rádióelektronikai főiskolán (napjainkban Szerhij Koroljov Katonai Főiskola). 1994-tól Kamjanka-Buzkában az Ukrán Fegyveres Erők 540. légvédelmi rakétaezredének egyik SZ–300-as légvédelmirakéta-rendszerrel felszerelt ütegénél szolgált, ahol egyre magasabb beosztásokat látott el. 1998–2002 között vezette az egyik rakétaosztálya rádiótechnikai ütegét, majd a rakétaosztály fegyverzeti parancsnokhelyettese, később egy rakétaosztály parancsnoka volt. Ezt követően elvégezte a Harkivi katonai Egyetemet, majd 2002-től az Odesszában települt 160. légvédelmi rakétadandár fegyverzeti parancsnok-helyettesévé nevezték ki. 2006-tól 2009-ig a 160. légvédelmi rakétadandár parancsnoka volt. 2010 és 2012 között az Ukrán Légierő Déli Légi Parancsnoksága vezérkari főnökének helyettese volt Odesszában, majd 2012-től 2016-ig az Ukrán Légierő vezérkarifőnök-helyettese volt Vinnicjában. 2016-ban kinevezték a Dnyipróban található Keleti Légi Parancsnokság Dnyipróban első parancsnok-helyettesévé, ezt a beosztását 2021-ig töltötte be. 2021 júliusa és augusztusa között a Keleti Légi Parancsnokság vezérkari főnöke, és egyúttal parancsnok-helyettes volt.

2021. augusztus 9-én kinevezték az Ukrán Légierő parancsnokává.[1] 2021. október 14-én altábornaggyá léptették elő.[2] Többször vett részt bevetéseken a kelet-ukrajnai katonai műveletekben. A 2022 februárjában kezdődött orosz invázió során jelentős szerepe volt az ukrajnai légvédelmének megerősítésében, aminek nyomán az orosz légierő nem tudott légi fölényt kivívni Ukrajna fölött.

2024. augusztus 30-án, egy nappal azután, hogy lezuhant az Ukrán Légierő egyik F–16-os repülőgépe, Volodimir Zelenszkij elnök felmentette az Ukrán Légierő parancsnoki posztjáról.[3] Helyét megbízott parancsnokként a légierő addigi parancsnokhelyettese, Anatolij Krivonozsko vette át.[4]

Rendfokozatai

[szerkesztés]
  • vezérőrnagy (2019. május 3.)[5]
  • altábornagy (2021. október 14.)

Kitüntetések

[szerkesztés]
  • Ukrajna Hőse az Aranycsillag renddel (2022. október 14.)[6]
  • Bohdan Hmelnickij érdemrend 3. fokozata (2022. április 26.)[7]

Magánélete

[szerkesztés]

Nős, egy fia és egy lénya van.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. УКАЗ ПРЕЗИДЕНТА УКРАЇНИ №345/2021 Про призначення М.Олещука командувачем Повітряних Сил Збройних Сил України. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  2. УКАЗ ПРЕЗИДЕНТА УКРАЇНИ №537/2021 Про присвоєння військового звання. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  3. УКАЗ ПРЕЗИДЕНТА УКРАЇНИ №600/2024 Про звільнення М.Олещука з посади командувача Повітряних Сил Збройних Сил України. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  4. Сирський призначив в.о. командувача Повітряних сил (ukrán nyelven). РБК-Украина. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  5. Чисников, В. Н. (2021. június 18.). „ГЕНЕРАЛ-МАЙОР Н. А. КОЗЛОВ – ОДИН ИЗ ОСНОВОПОЛОЖНИКОВ АНТРОПОМЕТРИЧЕСКОЙ СИСТЕМЫ А. БЕРТИЛЬОНА: НЕИЗВЕСТНЫЕ СТРАНИЦЫ БИОГРАФИИ (К 170-ЛЕТИЮ СО ДНЯ РОЖДЕНИЯ)”. Криміналістичний вісник 35 (1), 126–134. o. DOI:10.37025/1992-4437/2021-35-1-126. ISSN 1992-4437.  
  6. УКАЗ ПРЕЗИДЕНТА УКРАЇНИ №715/2022 Про присвоєння М.Олещуку звання Герой України. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  7. УКАЗ ПРЕЗИДЕНТА УКРАЇНИ №281/2022 Про відзначення державними нагородами України. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)

Források

[szerkesztés]