Mikó utca (Kolozsvár)
| Mikó utca (Strada Clinicilor) | |
 | |
| Az Egyetemi Könyvtár a Mikó utca felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Település | Kolozsvár |
| Városrész | Belváros |
| Korábbi nevei | Alsó-Szén utca, Múzeum utca |
| Irányítószám | 400006 |
| Körzethívószám | +40 264 |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 0,85 km |
| Távolság a központtól | 0,65 km |
| Elhelyezkedése | |
 Mikó utca
Pozíció Kolozsvár térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 01″, k. h. 23° 35′ 06″46.766944°N 23.585000°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 01″, k. h. 23° 35′ 06″46.766944°N 23.585000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mikó utca témájú médiaállományokat. | |
A Mikó utca (románul Strada Clinicilor) Kolozsvár belvárosában található. A Jókai utca folytatásaként halad nyugat irányába, egészen a Monostori útig.
Neve
[szerkesztés]A neve eredetileg Külső-Széna utca (a Belső-Széna utca várfalon kívüli folytatása) volt, majd ez rövidült Külső-Szén utcává. Nevezték Külső-Alsó-Szén utcának is, megkülönböztetve a Külső-Felső-Szén utcától (Trefort utca, Strada Victor Babeș); ezekből aztán Alsó-Szén utca és Felső-Szén utca lett.[* 1] Névváltozata az Alsó-Szín utca. Miután Mikó Imre az utcában elhelyezkedő telkét és házát az Erdélyi Múzeum-Egyletnek adományozta, elkezdték Múzeum utcának nevezni. 1899. április 17-én kapta a Mikó nevet. A román uralom alatt a neve Strada Mico, azaz a Mikó románosított változata lett. 1964-ben kapta a Strada Clinicilor (Klinikák utcája) nevet az utcában található egyetemi klinikákról.[1]
2009-ben Doru Radoslav történész, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, beadvánnyal fordult az önkormányzathoz, hogy az utca viselhesse ismét Mikó Imre nevét.[2]
Épületei
[szerkesztés]- 2. szám: 1906–1907-ben épült fel az Egyetemi Könyvtár, amely akkor az ország legkorszerűbb könyvtárának számított.[3]
- 3. szám: A Kolozsvári Tudományegyetem létesítésekor az Erdélyi Múzeum-Egylet lemondott az egyetem javára a Mikó-kertről, lehetővé téve az egyetemi klinikák megépítését. Az építkezés 1888-ban kezdődött el, elsőnek az anatómia és élettan neoreneszánsz épülete készült el (1889), majd a sebészet, belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat épületei illetve az igazgatóság épülete (1899), végül a szemészet és bőrgyógyászat épülete (1900).[4]
- 4-6. szám: Reumatológiai klinika, épületét az 1930-as évek végén adták át.[5][6]
- 5-7. szám: Mikó-kert, benne az Állattani Múzeummal[7]
- 18. szám: Filep Gyula belgyógyász háza, utóbb Jakó Zsigmond történész lakhelye, 1991 óta a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelye.[8]
Műemlékek
[szerkesztés]Az utcából az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[9][10]
| Házszám | Kép | Megnevezés | Építés dátuma | Műemlék kódja |
|---|---|---|---|---|
| 2 |  |
Egyetemi Könyvtár | 1906–1908 | CJ-II-m-B-07296 |
| 3 |  |
Egyetemi klinikák épületei | 1889–1900 | CJ-II-a-A-07297 |
| 34 | .JPG){kind=small} |
George Vâlsan lakóháza | 1889–1900 | CJ-IV-m-B-07831 |
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ „A Szén utcákat fának tekinthetjük, melynek törzse az előbb Széna, később Belső-Széna, Belső-Szén utca, a városfalon kívül, folytatásaként kialakuló utcák, a Külső-Szén (Majális), Külső-Alsó-Szén vagy Alsó-Szén (Mikó), a Külső-Felső-Szén vagy Felső-Szén (Trefort), a Felső-Külső-Szén (Kőkert), Új-Szén (Hajnal) pedig az ágai.” – Asztalos 2009.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Szabó T. 1946 : 18. és 28. o.; Asztalos 2004 : 45. és 155. o.
- ↑ Doru Radosav: a Clinicilor utca nevét változtassák vissza Mikó Imrére. Szabadság, (2009. november 12.) arch Hozzáférés: 2018. szeptember 15.
- ↑ Gaal 2011 : 124. o.
- ↑ Asztalos 2004 : 325. o.; Gaal 2011 : 125–126. o.
- ↑ Clinica Reumatologie Cluj. www.reumatologiecluj.ro (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ Gaal 2011 : 127. o.
- ↑ Állattani Múzeum. muzee.ubbcluj.ro (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.) arch
- ↑ Gaal 2011 : 128. o.
- ↑ Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
- ↑ A kolozsvári műemlékek jegyzéke. Átdolgozta és közli Gaal György. klmt.ro (Hozzáférés: 2018. augusztus 27.) arch
Források
[szerkesztés]- ↑ Asztalos 2004: Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2
- ↑ Asztalos 2009: Asztalos Lajos: Kolozsvár utcanevei – múlt és jelen (1.). kronika.ro (2009. július 24.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- ↑ Gaal 2011: Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. ISBN 978 606 92279 0 9
- ↑ Szabó T. 1946: Szabó T. Attila: Kolozsvár település a XIX. század végéig. Kolozsvár: Minerva. 1946.
.svg){kind=small}
|
Ez a történelmi vagy jelenkori Erdélyről szóló vagy Erdéllyel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |