Mihulka-torony
| Mihulka-torony | |
 | |
| A Mihulka-torony és mögötte a Szent Vitus-székesegyház | |
| Ország | Csehország |
| Település |
|
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1490 körül |
| Típus | megerősített torony |
| Tervező | Benedikt Ried |
| Építész(ek) | Benedikt Ried |
| Alapadatok | |
| Magassága | 40 m |
| Elhelyezkedése | |
 Mihulka-torony
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 29″, k. h. 14° 24′ 01″50.091500°N 14.400400°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 29″, k. h. 14° 24′ 01″50.091500°N 14.400400°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mihulka-torony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Mihulka-torony a prágai vár legnagyobb ágyútornya. Bejárata a Vikárius utca 38. (az ún. Mladota-ház) és 39. (Vikárka étterem) közötti sikátor végén kialakított kis udvarból nyílik.
Története
[szerkesztés]A 15. század végén (1485 körül) II. Jagelló Ulászló (1471–1516) építtette Benedikt Rieddel egy korábbi, a 13. század elején emelt bástya helyére. 22 m belső átmérőjével, 40 m magasságával ez lett a vár legnagyobb ágyútornya, és rendkívül modern konstrukciónak számított,[1] a vár védelmére azonban sosem használták. Eleinte új toronynak hívták, majd körbástyának, „svéd laboratóriumnak”, illetve lőportoronynak; az ingolácska jelentésű „Mihulka” név a 19. században ragadt rá.[2] Ez a megnevezés a körszájúak szájára emlékeztető alakjára utal, és példája nyomán több más kerek tornyot is „Mihulkának” neveztek el szerte Csehországban.[3]
A 16. században titkos hadi laboratóriumot rendeztek be benne, de az 1541-es nagy tűzvészben leégett. A híres reneszánsz császári öntőmester Tomáš Jaroš újjáépíttette, ide költöztette műhelyét, egy ideig ő maga is benne lakott. II. Rudolf alkimistáinak rendeztette be, majd lőporraktár lett. A harmincéves háborúban a várost megszálló svéd csapatok 1649-ben nagyrészt felrobbantották. Az újjáépítés után továbbra is lőporraktárnak használták a 18. század közepéig.[1] 1754-től a második világháborúig itt lakott a vár sekrestyése. 1967–1980 között felújították, 1982 óta múzeum.
Berendezése
[szerkesztés]Állandó kiállításán középkori műtárgyak, a reneszánsz öntészet emlékei, a II. Rudolfra utaló csillagászati és csillagjós eszközök mellett a Hadtörténeti Intézet kiállításán a vár késő gótikus erődítésrendszerét mutatják be.[3] 1989-ben a Szarvas-árokra nyíló ablakait befalazták, hogy a látogatók ne láthassanak át Gustáv Husáknak a Királyi kertekben álló elnöki nyaralójára.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Prague.net: Mihulka Powder Tower. [2017. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
- ↑ Prague Castle for Visitors: Powder Tower - Mihulka. [2016. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 1.)
- ↑ a b Prague.eu: Prague Castle - Mihulka Powder Tower (Prašná věž Mihulka). [2016. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
Források
[szerkesztés]- Szombathy Viktor: Prága. Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest, 1971.
- Prague.eu: Mihulka Powder Tower (Prašná věž Mihulka) Archiválva 2016. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
