Mihajlo Lvovics Bojcsuk
| Mihajlo Lvovics Bojcsuk | |
 | |
| Született | 1882. október 30. Romanyivka |
| Elhunyt | 1937. július 13. (54 évesen) Kijev |
| Állampolgársága |
|
| Házastársa | Szofija Olekszandrivna Nalepinszka-Bojcsuk |
| Gyermekei | Anna Mihajlivna Bojcsuk-Scsepko |
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | Müncheni Képzőművészeti Akadémia |
| Halál oka | kivégzés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mihajlo Lvovics Bojcsuk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mihajlo Lvovics Bojcsuk, ukránul Миха́йло Льво́вич Бойчу́к (Romanyivka, 1882. október 30. – Kijev, 1937. július 13.) ukrán festő, a „kivégzett újjászületés” nemzedékének képviselője.
Élete
[szerkesztés]Az akkor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó, jelenleg Ukrajna Ternopili területén található Romanyivkán született. Festészetet tanult Julijan Panykevicsnél Lembergben,[1] majd Krakkóban, ahol 1905-ben végzett a Szépművészeti Akadémián. 1899-ben hat hónapig a bécsi, 1904–1905-ben a müncheni szépművészeti akadémiákon is tanult.[2] 1905-ben munkáit kiállították a lvivi Latour Galériában, 1907-ben pedig Münchenben.[3]
Müncheni tanulmányait meg kellett szakítania, mert behívták katonai szolgálatra az osztrák hadseregbe; innen 1906–1907 telén tért haza.[2] 1907 és 1910 között Párizsban élt, ahol 1909-ben saját műtermet-iskolát nyitott.[1] Ebben az időszakban együtt dolgozott Félix Vallottonnal, Paul Sérusier-vel és Maurice Denisszel, akik hatással voltak rá. 1910-ben kiállítást rendezett a Salon des Indépendants-ban, ahol saját és tanítványai munkáit mutatta be.[3] Azoknak az ukrán művészeknek a csoportját, akik nála tanultak és vele dolgoztak, bojcsukistáknak nevezték. 1910-ben Bojcsuk visszatért Lvivbe, ahol a Nemzeti Múzeum restaurátoraként dolgozott. 1911-ben az Orosz Birodalomba utazott, ahol az első világháború kitörését követően osztrák állampolgárként internálták. A háború után Bojcsuk Kijevben maradt.[1]
1917-ben egyike volt az Ukrán Állami Művészeti Akadémia alapítóinak. Itt freskót és mozaikot tanított, és 1920-ban az intézmény rektora volt.[4] 1925-ben egyik alapítója volt az Ukrajnai Forradalmi Művészet Egyesületnek. Eddig már számos monumentális művet készített; az általa megalapított monumentális festők iskolája haláláig fennállt. Az iskolához olyan neves festők tartoztak, mint testvére, Timofij Bojcsuk és Ivan Padalka.[1]
A sztálini nagy tisztogatás során a Forradalmi Művészet Egyesületet feloszlatták. 1936. novemberben Bojcsukot letartóztatták azzal a váddal, hogy a Vatikán ügynöke. 1937. július 13-án kivégezték, ugyanazon a napon, mint két tanítványát, Ivan Padalkát és Vaszil Szedljart. Feleségét, Szofija Nalepinszka-Bojcsukot, aki szintén festőművész volt, négy hónappal utána végezték ki.[1]
Művei
[szerkesztés]Az 1917-es októberi forradalom után Bojcsuk és egy csoport általa irányított diák készítette a freskókat a kijevi Opera- és Balettszínház (1919), a harkivi operaház (1921), a moszkvai Összoroszországi háziipari és mezőgazdasági kiállításon az Ukrán SZSZK pavilonja, valamint a kijevi Szövetkezeti Intézet (1923) számára.[1] Alkotásaikat az ukrán hagyományok, a bizánci ikonfestészet és az olasz reneszánsz szintézise jellemezte.[5][6] Utóbb a szocialista realizmus stílusában alkotott; ebben a kategóriában fő művei az odesszai Parasztszanatórium (1927–28) és a harkivi drámai színház (1933–35).[1]
Bojcsuk kivégzése után több művét megsemmisítették,[7] főleg freskókat és mozaikokat. A lvivi múzeumban található festményeit a második világháború után semmisítették meg.[1] Néhány műve az Ukrán Nemzeti Szépművészeti Múzeumban található.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h Myroslav Shkandrij: Boichuk, Mykhailo. www.encyclopediaofukraine.com. Canadian Institute of Ukrainian Studies
- ↑ a b Boichuk Mykhaylo. uaview.ui.org.ua (Hozzáférés: 2023. március 26.)
- ↑ a b Boichuk, Mykhailo. In Encyclopedia of Ukraine. Ed. Volodymyr Kubijovyc. 1984. 260. o.
- ↑ Serhii Bilokin: Ukrainian State Academy of Arts. www.encyclopediaofukraine.com. Canadian Institute of Ukrainian Studies
- ↑ O. V. Hiszem, O. O. Martinyuk: Ukrajna története: Tankönyv a magyar oktatási nyelvű általános középfokú tanintézetek 10. osztálya számára. Lviv: (kiadó nélkül). 2018. 158. o.
- ↑ Képző- és iparművészet. www.sulinet.hu (Hozzáférés: 2023. március 26.)
- ↑ Alisa Lozhkina: Permanent Revolution. Exhibition Catalogue. www.academia.edu. Ludwig Múzeum (2018) (Hozzáférés: 2023. március 26.)
- ↑ List of Artworks / The National Art Museum of Ukraine, Kyiv. www.tba21.org (Hozzáférés: 2023. március 26.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mykhailo Boychuk című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Angelina Lucento: The NKVD and the Political Origins of Socialist Realism: The Persecution of the Boichukisty in Ukraine. Kritika: Explorations in Russian & Eurasian History, XXIII. évf. 3. sz. (2022) 457–492. o.