Miháltz Pál
Miháltz Pál | |
Született | 1899. április 1.[1][2] Magyarvalkó |
Elhunyt | 1988. november 25. (89 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | festőművész |
Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1918–1922) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (2/5-3-6)[3][4] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Miháltz Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Miháltz Pál (Magyarvalkó, 1899. április 1. – Budapest, 1988. november 25.) festőművész, művészetpedagógus.
Élete
[szerkesztés]Képzőművészeti tanulmányait 1918-ban kezdte el a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre növendékeként, majd 1922-ben Vaszary Jánost választotta mesteréül. Ekkor színesedik ki addigi mélytónusú, sötét színezetű palettája. Vaszary hatására témavilága is megváltozik: szimbolikus értelmű bibliai jeleneteket fest. 1929-ben Olaszországban jár. Képei átmenetileg az olasz novecentoval is rokonságba kerül. 1930-tól nyaranta Szentendrén dolgozik, 1946-ban választották a Régi Művésztelep tagjává. A KUT és az UME tárlatain 1926-tól vesz részt. 1927-től Barcsay Jenővel együtt rajzot tanít a fővárosi iparostanonc iskolában. 1928-1946 között a Műegyetem Szabadkézi Rajz tanszékén tanít. 1946-1959 között az Iparművészeti Főiskola professzora. 1933-ban jelenik meg Egy élet regénye című 41 lapos linómetszet sorozata Lyka Károly előszavával. Az 1930-as években Szentendre vonzáskörébe kerülve alakította ki önálló stílusát. Mind a posztimpresszionizmus, mind a szimbolizmus hatott rá. Festészetét a kifinomult magas színkultúra, a konstruktivizmus fegyelme jellemzi. Meghatározó témája az ember és környezete, meditatív, melankolikus, kissé révedező átírással. A nyolcvanas években művészete még bensőségesebb, drámaibb színezetű és monumentalitással telítődik. 1981-ben műveinek legjelentősebb részét a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának, a szentendrei Ferenczy Múzeumnak ajándékozta.
Elismerések
[szerkesztés]Jelentősebb kiállításai
[szerkesztés]- Szentendrei Képtár (1982)
- Helikon Galéria (1985)
- Szombathelyi Képtár (1985)
- Szentes (1987)
- emlékkiállítás:
- Vigadó Galéria (1988)
- Szombathelyi Képtár (1993)
Források
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10491.htm, Miháltz Pál, 2017. október 9.
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html