Mihálka Tibor

Mihálka Tibor
Született	1919. október 1. Hort
Elhunyt	1986. június 28. (66 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	agronómus tenyésztő
Iskolái	Madách Imre Főgimnázium (–1938) Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1941–1942)
Sírhelye	Farkasréti temető (1/1-1-51)
Sablon • Wikidata • Segítség

Mihálka Tibor (Hort, 1919. október 1. – Budapest, 1986. június 28.) magyar mezőgazdász, egyetemi tanár. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1968).

Életpályája

1938-ban érettségizett a budapesti Madách Imre Gimnáziumban. 1941-ben a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián gazda oklevelet szerzett. 1941–1942 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán tanult. 1942–1943 között a salgótarjáni családi gazdaság segédtisztjeként dolgozott. 1943–1944 között katonai, 1944–1945 között frontszolgálatot teljesített. 1945–1946 között szovjet hadifogságban volt. 1946–1950 között családi gazdaságát felosztották, a cserébe kapott földjén gazdálkodott. 1950–1955 között a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet Juhtenyésztési Osztályán tudományos segéderő, 1955–1957 között tudományos munkatárs, 1957-től osztályvezető volt. 1951-től több szakmai fórum tagja, köztük a MAE Juhtenyésztési Szakosztály elnöke és az Európai Állattenyésztők Szövetsége magyar juhtenyésztési szekciójának elnöke volt. 1960-tól a juhtenyésztési témakollektíva vezetőjeként tevékenykedett. 1961-ben doktorált az Agrártudományi Egyetemen. 1962–1965 között a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottság (MTA-TMB) önálló aspiránsa volt. 1969–1981 között vendégoktató volt a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.

Munkássága

Munkájával nagyban hozzájárult a magyar juhtenyésztés megújulásához. Fontos szerepe volt a juhhústermelés fejlesztését célzó keresztezések, minősítési rendszerek, valamint a vágóhídi húsminősítő módszerének létrehozásában. 15 éven át volt koordinátora a hazai juhtenyésztési kutatásoknak.

Családja

Nagyszülei: Friml Aladár (1864–1943) pedagógus, tankerületi királyi főigazgató, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke és Krocsak Adél voltak. Szülei: Mihálka Lajos MÁV-állomásfőnök és Friml Blanka voltak. Felesége, Ördögh Katalin, az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos munkatársa volt. Egy fiuk született: Mihálka Tibor.

Sírja a Farkasréti temetőben található (1/1-1-51).

Művei

• A bárányok korai leválasztásáról (MTA Mezőgazdasági Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
• Juhtenyésztés (Állattenyésztési kézikönyv; Budapest, 1955)
• Juhtej tisztaságvizsgálat (Állattenyésztés, 1955)
• Állattenyésztési szempontok a juhistállók tervezésénél (Magyar Építőipar, 1955)
• Juhhízlalási vizsgálatok (MTA Mezőgazdasági Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
• A bikák, kanok és kosok valódi tenyészértékének meghatározása (Berek Gézával és Guda Sándorral; A Földművelési Minisztérium kiadványa; Budapest, 1957)
• Beszámoló a merinó juhok fejésével és tejhozamának fokozásávl kapcsolatos kísérletekről. – A vitaminok hatása a csökött bárányok fejlődésére (Tangl Haralddal; Állattenyésztés, 1957)
• A nagyobb gyapjútermelés érdekében meddig érdemes növelni juhaink testtömegét? 1–2. (Schármár Ivánnal; Állattenyésztés, 1957–1958)
• Bundasűrűség-vizsgálatok a magyar fésűsmerinó nemesítéséhez (Berek Gézánével; Állattenyésztés, 1958)
• Hízlalási kísérletek különböző korú merinójellegű juhokkal (Egyetemi doktori értekezés; Gödöllő, 1959)
• A jártatás hatása a hízójuhok izomfejlődésére. – Növendékkos vagy ürü hízlalása gazdaságosabb-e pecsenye célra? (Kísérletügyi Közlemények. Állattenyésztés, 1959)
• A magyar fésűsmerinó testsúlya és bőrfelülete közötti összefüggés (Berek Gézánével, Gaál Mihállyal és Morvay Gáborral; Állattenyésztés, 1959)
• Újabb irányzatok a a juh hízlalásban. – A juh ivarvizsgálata. – A juhok termőképesség-vizsgálatának helyzete (Mezőgazdasági Világirodalom, 1959)
• Juhtenyésztés (Háziállatok szelekciója; Budapest, 1960)
• A magyar fésűsmerinó termelőképességének javítása. (Az Állattenyésztési Kutató Intézet tíz éves jubileuma előadásai; Budapest, 1960)
• Tejesbárány-előállítás (Agrártudomány, 1960)
• A Syntestrin hatása a pecsenyebárányok hízlalására (Állattenyésztés, 1960)
• Újabb kutatási eredmények a juhtenyésztésben (Mezőgazdaság a belterjesség útján, 1960)
• Testtömeg és gazdaságos termelés kapcsolata a juhnál (Mezőgazdasági Világirodalom, 1960)
• Juhhízlalás (Gazdasági állatok hízlalása. 1. A szarvasmarha és a juh hízlalása; Budapest, 1961)
• A magyar fésűsmerinó nemesítésében eddig elért eredmények (Az Állattenyésztési Kutató Intézet Évkönyve, 1961)
• A juhhús termelés néhány kérdéséről. – Szilázsetetés a juhhízlalásban (MTA Mezőgazdasági Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
• A hízlalt magyar fésűmerinó juhok testméretei és a vágottáruban a húsrétegek és a zsírosodás arányai között mutatkozó összefüggések vizsgálata (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1966)
• Éves pecsenyebárányok típusának és hízékonyságának vizsgálata (Állattenyésztés, 1967)
• Magyar fésűsmerinó juhok ivadékvizsgálata hústermelésre. 1–2. (Állattenyésztés, 1967–1969)
• Adatok az anyajuhok és bárányok egyes életnyilvánulásainak alakulásához (Czakó Józseffel; Állattenyésztés, 1968)
• Juhtenyésztés (Veress Lászlóval; Állattenyésztés. I–III. kötet. Egyetemi tankönyv. Szerkesztette: Horn Arthur; Budapest, 1976)
• Juhtenyésztésünk fejlesztésének kérdései (Állattenyésztés, 1976)
• A juhhústermelés növelésének útjai (Belák Sándorral; Állattenyésztésünk fejlesztésének lehetőségei. Szerkesztette: Horn Arthur, Keserű János, Szentmihályi Sándor; Budapest, 1982)
• A rizshéj jelentősége a kérődzők takarmányozásában (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1983)
• Tanítványai voltunk! Megemlékezés Schandl József születésének századik évfordulójára (Szerkesztette: Kecskés Sándorral; Gödöllő, 1985)
• Javaslat merinó anyák gyapjú-, hús- és tejtermelésének komplex értékelésére (Domanovszky Ádámmal és Kukovics Sándorral; Állattenyésztés és Takarmányozás, 1986)

Díjai

• Kiváló állattenyésztő (1955)
• Wellmann Oszkár-emlékérem (1981)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu

További információk

• Magyar tudományos akadémiai almanach az …évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.