Miesbach

	Miesbach
	; Miesbach címere
	; Miesbach címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Miesbach járás
Irányítószám	83714
Körzethívószám	08025
Rendszám	MB
	Népesség
Teljes népesség	12 109 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	373,27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	697 m
Terület	32,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 47′ 21″, k. h. 11° 50′ 02″47.789031°N 11.833819°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 21″, k. h. 11° 50′ 02″47.789031°N 11.833819°E
	Miesbach Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Miesbach weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Miesbach témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Miesbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 12 109 fő (2023. december 31.).^[1] Miesbach Weyarn és Irschenberg községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2023 között

Lakosok száma	1988	5170	5314	9571	11 027	11 241	11 414	11 477	11 469	12 109
	1875	1950	1975	1987	2012	2014	2016	2017	2021	2023

Adatok: Wikidata

Fekvése

Története

Miesbach a Hohenwaldeck birodalmi grófság területének központja. Ez a terület csak 1734 óta tartozik Bajorországhoz. A Waldeck grófok birtokaik függetlenségét elkeseredett harcokban igyekeztek megvédeni. Utoljára 1705-ben, a München alatti Sendlingben megvívott csatába küldte el a terület minden falva legalább tíz legbátrabb fiát - és szenvedett véres vereséget. A Hohenwaldeck birtok egykori határát nagyjából nyugat felől a Schlierach-patak és a Schliersee nevű tó, délről a tiroli hegyek, kelet felől pedig a Leitzbach-patak jelölik.

A Schlierach-patak 700 méter magas fennsíkján fekvő Miesbach régebben tarka teheneiről volt nevezetes, ma kisebb iparváros, és egyben üdülőhely is. Lakosainak különösen szép népviseletét ma a legjellegzetesebb alpesi bajor viseletként tartják számon.

A Waldek grófok kastélya (Burg Waldeck) fennmaradt ugyan, de művészettörténeti szempontból érdektelen. A várkastély egyik szárnyában helytörténeti múzeumot (Heinmatmuseum) rendeztek be. A városban lévő plébániatemplom (Pfarrkirche Maria Himmelfahrt) késő gótikus épülete leégett; 1783-1786 között építették újjá. Ez időből származtik a főoltáron a Roman Anton Boos által faragott feszület. Ettől mintegy száz évvel korábbi a Fájdalmas anya, melyet Johann Millauer faragott.

A községnek van szabadstrandja és műjégpályája is.