Microsoft Access
| Microsoft Access | |
.svg) | |
| Fejlesztő | Microsoft |
| Operációs rendszer | |
| Kategória | |
| Licenc | kereskedelmi licenc |
| A Microsoft Access weboldala | |
A Microsoft Access a Microsoft által fejlesztett relációs adatbázis-kezelő rendszer. Grafikus felhasználói felületet ad a Microsoft Jet adatbáziskezelő motorhoz és ODBC adatforrásokhoz, lehetővé teszi táblák, lekérdezések, űrlapok és jelentések készítését, valamint programozási lehetőségeket biztosít. A Microsoft Office irodai alkalmazáscsomag része.
Hasonlóan a többi Office alkalmazáshoz, az Access támogatja a Visual Basic for Applications (VBA) programozási felületet. Az adatbázisokat saját fájlformátumában tárolja, valamint lehetővé teszi a külső formátumokból történő importálást.
Az Access a grafikus felhasználói felület segítségével nem csak programozók, hanem szoftverfejlesztési ismeretekkel nem rendelkezők számára is lehetővé teszi adatbázisok, illetve az űrlapok és jelentések segítségével alkalmazások készítését.
Történet
[szerkesztés]Omega
[szerkesztés]A Microsoft az 1980-as évek elején nem rendelkezett saját fejlesztésű adatbázis-kezelő rendszerrel. Az Omega névre keresztelt, relációs adatbázis-kezelő rendszer létrehozását célzó projekt az évtized második felében indult.[1] A szintén akkoriban készülő Microsoft SQL Server első verziójának kezelőfelületeként is elképzelt programhoz makró-programozási felületet is terveztek.[2][3] A tervek szerint 1990-ben adták volna ki a rendszert, de erre végül nem került sor, mert az elvárt minőségi követelmények nem felelt meg: erőforrás-igényes volt, az akkoriban elérhető 386-os processzorokon lassan futott. A rendszer kifejlesztett elemei közül később többet beépítettek az akkor Cirrus kódnéven futó fejlesztési projektbe.[4] A Cirrus lett végül az Access.
Cirrus
[szerkesztés]Az Omega kudarca után a fejlesztők egy részét a Cirrus projekthez rendelték, amelynek deklarált célja volt a Paradox és dBase adatbázis-kezelő rendszerek Windows alapú vetélytársának létrehozása.[5] A Microsoft akkoriban vásárolta fel a FoxPrót, és voltak olyan pletykák, hogy ez a rendszer fogja lecserélni a már régóta késlekedő Cirrust.[6] Ez nem történt meg, a Cirrus fejlesztése folytatódott. 1992 nyarán fejlesztői körben kiadták a Cirrus első változatát,[7] és a rendszer megkapta végleges nevét, az Accesst.[8] Érdekesség, hogy az Access név egy korábbi Microsoft termék, egy terminál-emulátor elnevezése is volt.[9]
Access
[szerkesztés]Az Access első verzióját 1992 végén dobták piacra. Fél évvel később, 1993-ban kiadták az 1.1 verziószámú változatot, amelyben fejlesztették az Office termékcsalád többi tagjával való kompatibilitást, és bemutatták a programozási interfészt, amely az ACCESS BASIC nevet viselte.
A Microsoft Windows 3.1 megjelenésével egy időben új Office csomag is készült, amely már a 2.0 verziószámú Accesst tartalmazta. A program megfelelő teljesítményt nyújtott kisebb vállalkozások adatkezelési problémáinak megoldására, bár meglehetősen erőforrás-igényes volt.
Az első 32 bites verzió, az Access 95 a Windows 95 megjelenésével együtt került piacra, 1995-ben, teljesen megújult kezelőfelülettel. Nem volt népszerű, az új architektúrával kapcsolatos akadályokat sem a Microsoft JET, sem maga az Access nem vette könnyedén: lassú és hibás verzió volt. Ebben a verzióban mutatkozott be a Visual Basic for Applications (VBA) programozási interfész is.
Az Access 97, amely az Office 97 programcsomag részeként, 1997-ben jelent meg, kijavította az elődje hibáit, és népszerű alkalmazássá vált.
Az Access 2000 megjelenésével új fájlformátum mutatkozott be, a korábbi verziókkal készült adatbázisokat beépített konvertálási lehetőséggel lehetett beemelni. Ebben a verzióban jelent meg először a webes integrálási lehetőség – ez a gyakorlatban HTML formátumú jelentések készítési lehetőségét takarta, illetve a más adatbázis-kezelő rendszerekhez történő csatlakozási lehetőséget is. Az Access 2000 fontos újításokat tartalmazott, és sokáig aktív használatban maradt.
Az Access fejlesztése az Office termékcsalád többi tagjával párhuzamosan folytatódott. 2002-ben és 2003-ban csak apróbb módosításokat tartalmazó verziók jelentek meg, majd 2007-ben a rendszer a termékcsalád többi tagjához hasonlóan új, szalagos interfészt kapott. Ebben a verzióban mutatkozott be egy újabb fájlformátum, az ACCDB, és két új adattípus, a multi-value és a melléklet.
A 2010-es verzió kisebb frissítést jelentett, kiemelhető újdonsága a Microsoft SharePoint integráció.[10]
Az Access 2013 a felújított kezelőfelület mellett ismét a SharePoint integrációval együtt megvalósítható webes alkalmazások készítését tette lehetővé a felhasználó számára, emellett számos kisebb-nagyobb, fejlesztést könnyítő módosítást tartalmazott.[11]
Felhasználási kör
[szerkesztés]Adatbázis
[szerkesztés]Az Access adatbázis-kiszolgálóként alkalmazható szoftverfejlesztési projektek részeként. Az adatbázis tervezéséhez grafikus felhasználói felületet biztosít, létrehozható segítségével kapcsolati diagram, a táblák és lekérdezések tervezéséhez többféle eszközt biztosít. A táblák szerkezete kialakítható egy táblázatos formátum kitöltésével, varázslóval, de rendelkezésre áll SQL szerkesztő is. A lekérdezések elkészíthetőek szintén SQL nyelven, vagy varázslóval. A rendszer kereszttáblás lekérdezések elkészítését is támogatja. Az adattípusok a megcélzott felhasználói körhöz illeszkednek, főkategóriákba rendezettek. Az adatbázis támogatja a hivatkozási integritás megőrzését, és lehetővé teszi a kaszkádolt törlést és frissítést. Az indexek szintén a funkcionalitás részét képezik.
Az Access fájlszerver alapú adatbázis-kezelő, a tranzakciók, tárolt eljárások készítését nem támogatja. Triggerek a 2010-es verziótól kezdve készíthetőek.
A tervezési munka segítése érdekében rendelkezésre állnak adatbázis- és táblaminták.
Az Access segítségével többfelhasználós rendszerek is készíthetőek, azaz támogatja a hálózatos használatot.
Alkalmazás-interfész
[szerkesztés]Az Access alkalmazáskészítéshez használható egységei felhasználhatók más adatbázissal vagy adatbázisokkal történő együttműködésben. A külső adatforrások importálása mellett csatolásra is lehetőség van az ODBC felületen keresztül.
Webalkalmazások, SharePoint együttműködés
[szerkesztés]Az ASP.NET Web Forms együttműködik az Access adatbázisokkal.
Az Access 2010-től kezdve a rendszer lehetővé teszi a Microsoft SharePointtal való együttműködést, így a felhasználók webböngésző segítségével is végezhetnek műveleteket az adatbázissal kapcsolatban.[12]
Microsoft Access Runtime
[szerkesztés]A Microsoft Access Runtime segítségével olyan felhasználók is képesek a programmal előállított alkalmazások és adatbázisok használatára, akik egyébként nem rendelkeznek licenccel. A Microsoft Access Runtime ingyenes, azzal a megkötéssel, hogy felhasználói nem tudják módosítani sem az adatbázist, sem pedig az alkalmazás olyan elemeit, mint például a kód, a makrók, az űrlapok és a jelentések.
Funkciók
[szerkesztés]Táblák
[szerkesztés]Az Accessben SQL paranccsal, táblatervezővel és varázslóval is létrehozható tábla. A táblák tervezése általában a „Táblatervező” nevű nézetben történik. Itt fel kell sorolni a táblában elhelyezni kívánt mezőket, meghatározni a tábla elsődleges kulcsát. Mivel az Access egyben alkalmazástervező is, ezért helyben van lehetőség a más táblákkal történő kapcsolatok definiálására, azaz a tervező nézetben határozhatjuk meg, hogy egy adott oszlopban egy idegen kulcs helyén az adatbeviteli nézetben ne egy kód, hanem az idegen táblából származó megnevezés jelenjen meg.
A táblatervezés során lehetőség van a bevitelre szolgáló eszköz megadására, például meghatározhatjuk, hogy egy logikai (Igen/Nem) jellegű mezőnél az alkalmazás felhasználója jelölőnégyzetet vagy legördülő mezőt lásson. Ugyanitt állíthatjuk be a különféle megkötéseket, szabályokat, az értékmegadás kötelezőségét, érvényesítési szabályokat, az érték megjelenítése során alkalmazni kívánt vertikális igazítást, és számos hasonló dolgot.
Kapcsolatok
[szerkesztés]Az Accessben grafikus segítséggel lehet definiálni a táblák közötti kapcsolatokat. A hivatkozási integritás, valamit a kaszkádolt törlés és frissítés megoldott a rendszerben.
Lekérdezések
[szerkesztés]Az Accessben SQL nyelven, lekérdezés-tervezővel vagy varázslóval készíthetők lekérdezések. Az SQL nézetben SQL nyelven adhatjuk meg a lekérdezni kívánt adatok körét. Az Acessben alkalmazható SQL nyelvjárás nem teljesen szabványos, néhány parancs a megszokottól eltérő módon érhető el.[13] Fontos megemlíteni a paraméterezett lekérdezések használatának lehetőségét, azaz készíthető úgy lekérdezés, hogy annak valamely szűrőfeltételét vagy -feltételeit a végfelhasználó adja meg. Az SQL nézet a lekérdezés-tervezőn keresztül érhető el.
A lekérdezés-tervezőben egy táblázat kitöltésével lehet definiálni a lekérdezni kívánt adatok körét.
A lekérdezés-tervező használata mellett lehetőség van a lekérdezés varázsló használatára, amely többlépéses módszerrel támogatja a lekérdezés létrehozását.
A lekérdezéseket a táblákhoz hasonlóan elmenti a rendszer – ez hasonló az adatbáziskezelő-rendszerekben használt nézettáblákhoz –, és rájuk alapozva újabb lekérdezések készíthetőek.
Kereszttáblás lekérdezések
[szerkesztés]A kereszttáblás lekérdezések a Microsoft Excelben használatos pivot elrendezésű táblázatokat jelentik. Az Access egy varázsló jellegű felülettel támogatja létrehozásukat.
Makrók
[szerkesztés]Az Accessben a makró fogalma kicsit különbözik a más Office termékekben megszokottól: míg a Microsoft Excelben a makrót többnyire makrórögzítő segítségével rögzítik, esetleg VBA segítségével szerkesztik az elvárásoknak megfelelően, addig Accessben a makró mindenképpen valamilyen előre definiált műveletet jelent, rögzítési lehetőség nincs, a kódszerkesztőben nem érhető el a forráskód. A makrókészítés egyfajta leegyszerűsített programozásnak fogható fel. Megadható, milyen objektummal, milyen műveletet végezzen a rendszer, és a makrók futtatását különféle eseményekhez rendelheti a felhasználó.[14]
VBA
[szerkesztés]A Visual Basic for Applications (VBA) interfész a többi Office termékhez hasonlóan elérhető az Accessben is. Ezzel az eszközzel programozásban jártas felhasználók makróhasználat helyett VBA kódot adhatnak az adatbázishoz. Hasonlóan a makrókhoz, a VBA kód segítségével különféle űrlapokon és jelentéseken elhelyezett vezérlőeszközök eseményeihez készíthető programkód, mint például egy ablak megjelenése, bezáródása, vagy egy kattintás egy gombon vagy más vezérlőelemen.[15]
Űrlapok
[szerkesztés]Az űrlapok a programon belül definiált, adatbevitelt segítő ablakok. Az ablakokon szokványos Windows vezérlőeszközök helyezhetőek el, például gomb, beviteli mező. Az egyes elemekhez események rendelhetőek, amelyek hatására makrók vagy VBA kódok futtathatók.[16] Az űrlapok közül megadható egy kezdőoldal, amely az adatbázis megnyitásakor automatikusan megjelenik.
Jelentések
[szerkesztés]Az Access támogatja az adatok jelentésekben való megjelenítését. A jelentések nyomtatási elrendezésben megjelenő dokumentumok, amelyeket a felhasználó maga definiálhat. A jelentések kinyomtathatók, e-mailhez csatolhatók. A tervezés során a jelentés teljesen testre szabható, választható egyszerű, vagy csoportosított elrendezés.[17][18]
Külső adatforrások használata
[szerkesztés]Az Accessbe importálhatóak külső adatok szövegfájlból, Excel adatállományból, XML-ből, vagy szabványos ODBC adatforrásból. Az ODBC adatforrások esetén az import mellett választható a csatolás is, ebben az esetben kétirányú kapcsolat jön létre a forrásban megadott adatbázissal, anélkül, hogy azt Access formátumba kellene konvertálni. A 2010-es változat óta a szoftver lehetőséget ad SharePoint szolgáltatásokkal való adatcserére is.[19]
Parancssori kapcsolók
[szerkesztés]A végfelhasználók számára az Access környezet elindításával definiálhatóak parancssori kapcsolók, amelynek segítségével a program automatikus műveleteket hajt végre elinduláskor, például megnyit egy fájlt.[20]
Fájltípusok
[szerkesztés]Az Access a következő fájltípusokat használja.
| Formátum neve | Kiterjesztés |
|---|---|
| Projektfájl, lefordított VBA kódokkal (az Access 2013 nem támogatja) | .ade |
| Projektfájl, lefordított VBA kódokkal (az Access 2013 nem támogatja) | .adp |
| Projekt sablon | .adn |
| Access 2007 adatbázis | .accdb |
| Access adatbázis futásidejű módban (Access 2007) | .accdr |
| Access adatbázis sablon (2007) | .accdt |
| Access 2007 bővítmény | .accda |
| Access adatbázis (2003 vagy megelőző verzió) | .mdb |
| Access adatbázis (Pocket Access, Windows CE) | .cdb |
| Access adatbázis, bővítményekhez (2,95,97 verziók), korábban csoportmunkához (2.0 verzió) | .mda |
| Access üres adatbázis sablon (2003 és korábbi verziók) | .mdn |
| Access adatbővítmény (2003 és korábbi verziók) | .mdt |
| Access munkacsoportfájlok | .mdw |
| Access (SQL Server) lecsatolt adatbázis (verzió: 2000) | .mdf |
| Access adatbázis, lefordított makrókkal (verzió: 2003 és korábbi) | .mde |
| Access adatbázis, lefordított makrókkal (verzió: 2007) | .accde |
| Windows parancsikon: Access makró | .mam |
| Windows parancsikon: Access lekérdezés | .maq |
| Windows parancsikon: Access jelentés | .mar |
| Windows parancsikon: Access tábla | .mat |
| Windows parancsikon: Access űrlap | .maf |
| Access zárolási állományok (.mdb-hez kapcsolódó) | .ldb |
| Access zárolási állományok (.accdb-hez kapcsolódó) | .laccdb |
Összehasonlítás más adatbázis-kezelő rendszerekkel
[szerkesztés]Kliens-szerver architektúra
[szerkesztés]Az Access alternatíváinak számba vételekor érdemes figyelembe venni azt a szempontot, hogy a fájlalapú és a kliens-szerver architektúrájú adatbázis-kezelők más felhasználási célból készültek, és voltaképpen nem tekinthetőek valódi versenytársaknak.[21][22] Az architektúrák eltérése eleve meghatározza a felhasználási környezetet és korlátokat. Az adatok írása fájlmegosztás útján történik, nincs tranzakció-kezelés, így a megbízhatóság, különösen többfelhasználós környezetben, alacsonyabb. A kezelt adatok mennyisége alapvetően meghatározza az alkalmazás sebességét.
Az Access és a hasonló kategóriájú adatbázis-kezelők előnyei inkább az adatbázis köré épített eszközökben keresendőek, amelyek csökkentik a költségeket, ha a feladat lehetővé teszi felhasználásukat.[23]
Más irodai programcsomagok
[szerkesztés]Az Access versenytársai többnyire egyéb irodai programcsomagokban foglalnak helyet: található hasonló szoftver az Apache OpenOffice-ban és a LibreOffice-ban is. A funkciók többnyire hasonlók. Az Access ellen szól, hogy a teljes verzió nem ingyenes, és csak Windowson elérhető. Mellette, hogy régebben létező és támogatott alkalmazás, szoros integrációval a Microsoft intranetes megoldásaival és irodai alkalmazásaival.[24][25]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Microsoft Works on SAA Database”, InfoWorld , 1988. november 14., .5. oldal
- ↑ Flynn, Laurie. „Microsoft Waits on SQL Front Ends”, InfoWorld , 1989. augusztus 21., 109. oldal
- ↑ Flynn, Laurie. „Microsoft Applications to Share Macro Language”, InfoWorld , 1989. május 8., 1. oldal
- ↑ Mace, Scott. „Microsoft demos its ill-fated Omega”, InfoWorld , 1992. november 30., 16. oldal
- ↑ „Microsoft's Fox purchase stirs up the XBase market”, InfoWorld , 1992. március 30., 1. oldal „Cirrus (...) will go head-to-head with Paradox and Metaphor Computer Systems' Metaphor program.”
- ↑ Cringely, Robert X.. „Whatever costume Eckhard wears is likely to care Silicon Graphics”, InfoWorld , 1991. november 4., 118. oldal „(...) rumor (...) that FoxPro might replace Redmond's long-delayed database, now code-named Cirrus.”
- ↑ „Developers get beta version of Microsoft DBMS”, InfoWorld , 1992. július 13., 3. oldal
- ↑ Johnston, Stuart J.. „Cirrus dubbed Access; faster beta released”, InfoWorld , 1998. július 20., 1. oldal
- ↑ Where did the name for Microsoft Access come from?. MSDN, 2006. április 13. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
- ↑ Ben Beitler: Here’s a brief history of Microsoft Access. Microsoft Access Database Tutorial, 2010. december 9. [2015. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
- ↑ What's new in Access 2013. office.microsoft.com. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
- ↑ Access-alkalmazás létrehozása. Office.com. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
- ↑ Comparison of Microsoft Access SQL and ANSI SQL. MSDN. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
- ↑ A makrók használatának alapjai az Access 2007 alkalmazásban. Office.com. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
- ↑ Újonc az Access programozásában? Kezdje velünk!. Office.com. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
- ↑ Access-űrlap létrehozása. Office.com. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
- ↑ Egyszerű jelentés készítése. Office.com. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
- ↑ Csoportosított vagy összesítő jelentés készítése. Office.com. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
- ↑ Use external data with Access (angol nyelven). Office.com. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
- ↑ Az Access parancssori kapcsolói. Office.com. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
- ↑ What are the main differences between Access and SQL Server?. aspfaq.com. [2015. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
- ↑ What is the advantage of Microsoft SQL Server over Access?. ExpressTechnology. [2015. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
- ↑ Comparision of Microsoft Access Databases to Other Database Software. RPC Software. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
- ↑ Battle of the Office Suites: Microsoft Office and LibreOffice Compared. lifehacker. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
- ↑ Comparing Microsoft Office to Open Source Alternatives. www.idealware.org. [2015. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
Források
[szerkesztés]- Bártfai Barnabás. Access 2007 Zsebkönyv. BBS-INFO (2007). ISBN 9789639425255
- Czenky Márta. Access programozás. ComputerBooks (2008). ISBN 9789636183523
- Michael R. Groh. Access 2010 Bible (angol nyelven). Wiley (2010). ISBN 9780470475348
- Jeff Conrad, John L. Viescas. Microsoft Access 2010 (angol nyelven). O'Reilly (2010). ISBN 9780735626850
További információk
[szerkesztés]- Richard McAniff: Az Access múltjának, jelenének és jövőjének áttekintése kiadásának 10 éves évfordulóján (angol nyelven). Microsoft, 2002. október 17. [2003. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]| Mac OS | |
|---|---|
| Windows | |
| Alkalmazások (lista) | |
| Technológiák | |
| Egyéb témák | |
