Mezogloea
A mezogloea egy zselészerű anyag, ami a medúzák legnagyobb részét alkotja. Többnyire vízből tevődik össze, azonban számos egyéb anyagot tartalmaz, köztük olyan rostos szerkezetű fehérjéket, mint a kollagén vagy a heparán-szulfát-proteoglikán.[1]
Leírás
[szerkesztés]Többnyire vízből áll. A vízen kívül több anyag is megtalálható benne, például fonalas fehérjék, mint amilyen a kollagén és a heparán-szulfát-proteoglikánok.[2] Többnyire nem sejtes,[3] de a csalánozók[4] és a bordásmedúzák[5] mezogloeája is tartalmaz izomkötegeket és idegrostokat. További ideg- és izomsejtek közvetlenül az epitél rétegek alatt vannak.[3] A mezogloeában ezenkívül a bomlástermékeket és a baktériumokat bekebelezés után bontó vándorló amőbociták is vannak. Ezek a fertőzések ellen is védenek antibakteriális vegyületeket termelve.[6]
A mezogloea a többi sejtrétegnél vékonyabb lehet[7] kisebb csalánozókban – például hidrákban – és bordásmedúzákban, nagyobb medúzák testének azonban nagy részét teszi ki. A testet támasztó belső vázként működik. Elasztikus jellemzői segítik alakja visszaállítását izom-összehúzódás általi deformációja után.[8] Azonban a víz megtámasztó felhajtóereje nélkül nem elég merev testsúlyuk megtartásához, így a vízből kikerülve gyakran lelapulnak, vagy akár össze is omolhatnak.
A mezogloea az epidermisz és a gasztrodermisz közt van. Egyes medúzák harangjának epidermisze letörik növekedésekor, így az idősebb medúzák közvetlenül a víznek vannak kitéve.[9]
A mezogloea több, elektronsűrűség alapján megkülönböztethető rétegből áll. Ezek közt a legjobban láthatók a bazális lamina és az interszticiális mátrix.
A fogalom használata
[szerkesztés]A gerincesembriológiában használatos (vagyis az embrionális (endo)mezoderma nem differenciált sejtjei, melyekből a kötőszövetek, az erek, a vérsejtek, a nyirokrendszer és a szív származnak) és a gerinctelenzoológiában használatos (az epi- és gasztrodermisz közti többé-kevésbé szilárd, de lazán rendezett, gélmátrixból (a szigorú értelemben vett mezogloeából) és több sejt- és rostbeágyazódásból álló szövet) mezenchima megkülönböztetéséhez egyes szerzők a mezogloeát tágabb értelmében használják a szivacsok, csalánozók és bordásmedúzák középső rétegeit jelentve, a mezenchima szót az embriológiai értelmére korlátozva, azonban Brusca és Brusca 2003-as könyvében nem ajánlják ezt a használatot, a mezogloeát szigorú értelmében használva, és a mezenchima embriológiai és gerinctelenzoológiai értelmének fenntartását ajánlják.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Sarras, M. P.; Madden, M. E.; Zhang, X.; Gunwar, S.; Huff, J. K.; Hudson, B. G. (1991). „Extracellular matrix (mesoglea) of Hydra vulgaris”. Developmental Biology 148 (2), 481–494. o. DOI:10.1016/0012-1606(91)90266-6. PMID 1743396.
- ↑ Sarras MP, Madden ME, Zhang X, Gunwar S, Huff JK, Hudson BG (1991). „Extracellular matrix (mesoglea) of Hydra vulgaris”. Developmental Biology 148 (2), 481–494. o. DOI:10.1016/0012-1606(91)90266-6. PMID 1743396.
- ↑ a b Josephson, R. (2004). „The Neural Control of Behavior in Sea Anemones”. Journal of Experimental Biology 207 (14), 2371–2372. o. DOI:10.1242/jeb.01059. PMID 15184508.
- ↑ Werner B, Chapman DM, Cutress CE (1976). „Muscular and nervous systems of the cubopolyp (Cnidaria)”. Experientia 32 (8), 1047–1049. o. DOI:10.1007/BF01933964.
- ↑ Hernandez-Nicaise, M. L. (1973). „The nervous system of ctenophores III. Ultrastructure of synapses”. Journal of Neurocytology 2 (3), 249–263. o. DOI:10.1007/BF01104029. PMID 9224490.
- ↑ Hutton DMC, Smith VJ (1996). „Antibacterial Properties of Isolated Amoebocytes from the Sea Anemone Actinia equina”. Biological Bulletin 191 (3), 441–451. o. DOI:10.2307/1543017. JSTOR 1543017. PMID 29215925.
- ↑ Campbell, Richard D. (1976). „Elimination by Hydra interstitial and nerve cells by means of colchicine”. Journal of Cell Science 21 (1), 1–13. o. DOI:10.1242/jcs.21.1.1. PMID 932105.
- ↑ Kier, W. M. (2012). „The diversity of hydrostatic skeletons”. Journal of Experimental Biology 215 (8), 1247–1257. o. DOI:10.1242/jeb.056549. PMID 22442361.
- ↑ Hirose E, Sakai D, Iida A, Obayashi Y, Nishikava J (2021. január 6.). „Exumbrellar Surface of Jellyfish: A Comparative Fine Structure Study with Remarks on Surface Reflectance”. Zoological Science 38 (2), 170–178. o. DOI:10.2108/zs200111. ISSN 0289-0003. PMID 33812356.
- ↑ Brusca RC, Brusca GJ. Invertebrates. Sunderland, MA: Sinauer (2003)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Mesoglea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
