Mezey Lajos (jogász)
| Mezey Lajos | |
| Született | 1891. május 29. Kunszentmárton |
| Elhunyt | 1962. január 30. (70 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mezey Lajos, született: Mezey Lajos Mór (Kunszentmárton, 1891. május 29.[3] – 1962)[4] magyar ügyvéd, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő.
Élete
[szerkesztés]1891-ben született Kunszentmártonban, Mezey István kántor és Wágner Erzsébet római katolikus szülők gyermekeként. Apja és nagyapja is ismert egyházi zeneszerző volt. Középiskolai tanulmányait Szentesen végezte, majd a budapesti egyetemen szerzett jogi és államtudományi diplomát, ott tette le az ügyvédi és a bírói vizsgát is. A világháborúban a mozgósítástól kezdve közel három éven át teljesített frontszolgálatot – közben több kitüntetést is szerzett –, majd 1917-ben, a tizedik isonzói csatában, sebesülten olasz fogságba esett; onnan csak a kommün bukása után szabadult. Kényszerű helyzetéből is igyekezett hasznot húzni: nemcsak megtanult olaszul, de a magyar-olasz történeti és kulturális kapcsolatokat is tanulmányozta, illetve gazdagította művészettörténeti ismereteit.
Szabadulása után, már fiatal ügyvédként bekapcsolódott Szolnok vármegye közéletében; a vármegye abban az időben az ő indítványával egyetértve foglalt állást a Duna–Tisza-csatorna megépítésének szükségessége mellett. Azon tevékenységét, mely az Alföldnek egyszerre hajózható és öntözési célú csatornahálózattal való ellátását célozta, a Körös–Tisza–Maros Belvízszabályozó Társulat, mint az ország legnagyobb ármentesítő társulata azzal ismerte el, hogy előbb választmányi tagjai közé emelte, később alelnökének választotta meg.
Írói készségével már egyetemista korában feltűnést keltett. A fővárosi lapokban úgyszólván az első szószólója volt az Alföld problémáinak cikksorozatai által; széles körű érdeklődést váltott ki a Vérző Alföld című tanulmánysorozata. Úgyszintén nagyobb cikksorozatban foglalkozott a finn és norvég közigazgatási rendszerrel, de a fikciós műfajok sem álltak tőle távol: ősmagyar kori legendákat és reneszánszkori történeti eseményeket dolgozott fel például az Istenek lovagjai című művében.
Az országos politikai életbe 1933-ban kapcsolódott be, amikor a Nemzeti Egység Pártja színeiben időközi választáson választották országgyűlési képviselőnek szülővárosa választókerületében. 1935-ben, majd 1939-ben is megerősítette mandátumát – utóbbi évben már a némileg átalakult és névváltáson átesett jelölő szervezete, a Magyar Élet Pártja programjával –, változatlanul a kunszentmártoni kerületben. A képviselőházban egy ideig a mentelmi bizottság elnöke volt, 1939 tavaszán a kormányfőtanácsosi címet is elnyerte.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTC9-9PP?i=45
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1962_02/?query=%22Mezey+Lajos%22&pg=29&layout=s
- ↑ Kunszentmártoni római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 280/1891.
- ↑ Barna Gábor Kereszt- és harangtársulatok Kunszentmártonban In: Tanulmányok a 18-20. századi Kunszentmárton vallási életéről, (17). pp. 68-89. (2015) 81. old.
Források
[szerkesztés]- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 22.
- Mezey Lajos oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. szeptember 22.
- Mezey Lajos adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2023. szeptember 22.
További információk
[szerkesztés]- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Szerk. Scheftsik György. Pécs, Kalotai László, 1935.