Ugrás a tartalomhoz

Mexikói tölcsérfülű denevér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mexikói tölcsérfülű-denevér
Natalus stramineus
Natalus stramineus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Tölcsérfülű denevérek (Natalidae)
Nem: Natalus
Faj: N. stramineus
Tudományos név
Natalus stramineus
(Gray, 1838)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mexikói tölcsérfülű-denevér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói tölcsérfülű-denevér témájú kategóriát.


A mexikói tölcsérfülű-denevér (Natalus stramineus) a kis denevérek (Microchiroptera) rendjébe és a tölcsérfülű denevérek (Natalidae) családjába tartozó faj.

Ultrahangrendszer

[szerkesztés]

A tölcsérfülű denevérek ultrahangrendszere nagyon kifinomult, akárcsak a többi denevéré. A tölcsérfülű denevérek tölcséres szerkezetű fülkagylója jobban felfogja az általuk kiadott ultrahangokat, amelyek visszaverődnek egy másik tárgyról, élőlényről. Mivel szemük kicsi, az ultrahangrendszerük a legfontosabb vadászati és tájékozódási szervük. Az agyuk hallásért felelős része nagy, idegszálakkal van összeköttetésben a fülkagylóval, ami a jobb hanghullámvezetést biztosítja az agyba. Ezenkívül a szaglásuk is elég fejlett.

Megjelenése

[szerkesztés]

Bundájuk sárgásbarna és vörösesbarna színezetű, a fülkagylójuk hátsó fele feketés árnyalatú, ilyen színű a szárnyhártyájuk és a lábai közötti hártya is, valamint van egy feketés folt a szája körül, a szája pedig rózsaszín színű. Szeme kicsi és fekete. Fülkagylója nagy és tölcsér alakú. Orrlyukai kicsik, szaglása jó. A szárnyhártyáját kifeszítő hüvelykujjak kampósak, amit kapaszkodásra használ, ezek vöröses színűek és feltehetően az ujjak végén lévő, minden emlősnél jelen lévő körömből alakult ki. A lábán lévő karmok szintén a kapaszkodást szolgálják. Testhossza 4-4,5 centiméter, szárnyfesztávolságuk 7-8 centiméter.

Életmódja, tápláléka és elterjedése

[szerkesztés]

Társas, barlangokban akár több 100 állat is összegyűlhet. Röpte leginkább a pillangóéra emlékeztet. Ragadozó, rovarokra vadászik az éjszakában, nappal barlangokban vagy faodvakban pihen. Elterjedése Dél-Amerika északi részétől egészen Észak-Amerika déli részéig terjed. Olyan erdőkben él, ahol barlangok is vannak.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Natalus stramineus espiritosantensis
  • Natalus stramineus mexicanus
  • Natalus stramineus natalensis
  • Natalus stramineus saturatus
  • Natalus stramineus stramineus
  • Natalus stramineus tronchonii

Szaporodása

[szerkesztés]

Barlangokban szaporodnak, ahol a nőstények 45-60 nap vemhességet követően egy utódot szülnek. A kölykök körülbelül 2 hónapos korukig a barlangban élnek, ezután anyjuk hasán csimpaszkodva mindenhova elkísérik. 6 hónapos korukban választják el az anyák a kölykeiket maguktól. Ameddig a barlangban élnek, a kölykök ki vannak téve a kígyók és a paraziták fenyegetésének. Ilyenkor akár több száz kölyök is mászik egymáson, itt anyjuk hangjuk és szaguk alapján talál rá kölykeire.

Források

[szerkesztés]