Metyeor–1 3
| Metyeor–1 3 | |
| Típus | Metyeor |
| Indítás dátuma | 1970. március 17. |
| Indítás helye | Pleszeck űrrepülőtér 41. indítóállása |
| Hordozórakéta | Vosztok–2M |
| COSPAR azonosító | 1970-019A |
| SCN | 04349 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Metyeor–1 3 (11F614) szovjet műszeres, szabványosított műhold-sorozat tagja, a Metyeor–program meteorológiai műholdja.
Küldetés
[szerkesztés]A tesztsorozat befejezésével indult a meteorológiai (katonai/polgári) adatszolgáltatás. A műholdakat úgy állították rendszerbe, hogy 6 óránként ugyanarról a helyről ismétlődő képeket készíthessenek.
Jellemzői
[szerkesztés]Gyártotta az Elektromechanikai Tudományos Kutató Intézet (Всесоюзный научно – исследовательский институт электромеханики [ВНИИ ЭМ] филиал). Üzemeltette a Szovjetunió Hidrometeorológiai Állami Bizottsága (Госкомитет СССР по гидрометеорологии). Mérési eredményeit értékelte az Állami Tudományos – Kutató és Előállító Központ (Государственный научно-исследовательский и производственный центр [ГНИПЦ]).
Megnevezései: Metyeor–1 3; Метеор-1-3; COSPAR: 1970-019A. Kódszáma: 4349.
1970. március 17-én a Pleszeck űrrepülőtérről egy Vosztok–2M (8A92M) hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 96,4 perces, 81,2 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 555 kilométer, apogeuma 643 kilométer volt. Tömege 1440 kilogramm.
Háromtengelyesen, Föld központú mágneses orientálás lehetőségét alkalmazva, giroszkóppal ellátott forgásstabilizált műhold. Alakja hengeres, átmérője 1,4, magassága 5 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Technikai eszközei: televíziós kamera (nappali oldalon), infravörös radiométer (az éjszakai oldalon) a Föld felső rétegeinek vizsgálatára, valamint a Nap hatástényezőit mérő műszerek (hőmérséklet, sugárzási hatások, képalkotó és telemetria rendszer). A felhőkön és felhőrendszereken, a hőmérséklet-változásokon, a viharok kialakulásán és figyelemmel kísérésén, a páratartalom mérésén, a sugárzási tartományok ellenőrzésén kívül megfigyelték a városok fényszennyezéseit, környezetváltozásait, tüzeket, homok- és porviharokat, hó- és jégtakarót, óceáni áramlatokat és más környezeti folyamatokat. Az összegyűjtött adatokat a kiértékelő központokba továbbítva felhasználják az időjárás-előrejelzéstől a meteorológiai alapkutatásokig.
A műhold rendelkezett hideggáz-fúvókákkal, hogy a szükséges pályakorrekciókat elvégezhesse. Az űreszközre szerelt két napelemtábla fesztávolsága 10 méter, éjszakai (földárnyék) energiaellátását kémiai akkumulátorok biztosították. A napelemek automatikusan orientáltak a Nap felé.
1983. november 18-án 4994 nap után (13,67 év) belépett a légkörbe és megsemmisült.
Források
[szerkesztés]- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
[szerkesztés]- Metyeor–1 3. nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. március 1.)
- Metyeor–1 3. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 1.)
- Metyeor–1 3. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. március 1.)
|
Elődje: |
Metyeor–program |
Utódja: |
