Ugrás a tartalomhoz

Mesterházi Márton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mesterházi Márton
SzületettMesterházi Márton
1941. július 7.
Budapest
Elhunyt2022. március 15. (80 évesen)[1][2][3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaPécsvári Ágnes (1962-)
GyermekeiMesterházi Mónika
SzüleiMesterházi Lajos
Foglalkozásaműfordító, szerkesztő, irodalomtörténész, dramaturg, egyetemi tanár
Iskolái

SablonWikidataSegítség

Mesterházi Márton (Budapest, 1941. július 7.2022. március 15.) műfordító, szerkesztő, irodalomtörténész, dramaturg, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1987).

Életpályája

[szerkesztés]

1959-ben végzett a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1959–1964 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE–BTK) Angol–Amerikai Intézet magyar-angol-francia szakos hallgatója volt. Doktori disszertációját Shelley-ről írta (1965), kandidátusi értekezését O’Casey-ről (1987).[4] 1964–2004 között a Magyar Rádió dramaturgja volt. 1970 óta jelentek meg tanulmányai és fordításai. 1975–1984 között a Világszínház 135 adásának létrehozásában vett részt. 1996–2003 között ír drámatörténetet tanított az ELTE BTK-n. 1997–2005 között a műfordítói szemináriumot vezetett a Debreceni Egyetemen. 2007-ben nyugdíjba vonult.

Arnold Toynbee, Ian McEwan, John Arden, Christopher Hampton, Arthur Kopit, Wole Soyinka, David Hare, Brian Friel, Tom Murphy, Sebastian Barry műveit fordította. Kutatási területe a modern dráma és az ír groteszk.

Családja

[szerkesztés]

Szülei: Mesterházi Lajos (1916–1979) író és Ditróy Zsófia voltak.[5] 1962-ben házasságot kötött Pécsvári Ágnessel. Két gyermekük született: Mesterházi Mónika (1967-) műfordító és Mesterházi Gábor (1968-) szerkesztő, zenekritikus.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Mesterházi Márton–Ujházy László: A térhatású rádiózás; bev. Zentai János, Heckenast Gábor; s.n., Bp., 1975 (A Tömegkommunikációs Kutatóközpont szakkönyvtára)
  • A BBC rádiószínháza (1978)
  • Sean O`Casey világa (1983)
  • Mesterházi Lajos: Visszaemlékezések (szöveggond. Mesterházi Miklóssal, 1984)
  • Sean O`Casey Magyarországon (1993)
  • Ír ember színpadon (2006)

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Arnold Toynbee: Válogatott tanulmányok (tanulmányok, 1971)
  • John Arden: Drámák (drmák, 1979)
  • Ian McEwan: Idegenben (kisregény, 1984)
  • Synge, J. M.: Drámák (drámák, 1986)
  • Hare, D.: Vissza a fegyverekhez (1989)
  • Brian Friel: Helynevek; Indulatmondat (1990)
  • Sebastian Barry: Sherkin-szigeti imádságok (2003)
  • W. B. Yeats: A csontok álmodása (2004)
  • Rudyard Kipling: Aki király akart lenni (2010)

Rádiójátékai

[szerkesztés]

Dramaturgként[6]

[szerkesztés]

Rendezőként[7]

[szerkesztés]
  • Bankett Blitvában (1982)
  • Borisz Godunov (1989)
  • Zuhanás (1990)

Szerzőként[8]

[szerkesztés]
  • A görög-perzsa háború (2006)
  • A kán könyve (2007)
  • Árvízi mesék (2009)
  • Az első találkozás (1979)
  • Köszönöm a beszélgetést (1978)

Díjai

[szerkesztés]
  • Szocialista kultúráért (1976)
  • Cserés Miklós-díj (1994)
  • Új Magyar Hangjáték Díj (1997, 1998)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994 (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat)
  • Köztestületi tagok 2009. Szerkesztette: Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009
  • A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre; Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1861-1918, 1921, 1924-1943; 1973, 1986, 1991, 1997, 2001
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás, 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004