Meskó János
| Meskó János | |
| Született | 1805 Szamosújvár |
| Elhunyt | 1892. január 10. (86-87 évesen) Makó |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Meskó Sándor |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1830) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csanádi Meskó János (Szamosújvár, 1805. – Makó, 1892. január 10.[1]) orvosdoktor, királyi tanácsos, megyei főorvos.
Életpályája
[szerkesztés]Középiskoláinak bevégzése után az orvosi pályára lépett és 1830-ban a pesti egyetemen nyert orvosdoktori oklevelet. 1835-től kezdve Csanád megye főorvosa volt és 40 éves jubileuma alkalmából szolgálatai elismeréséül a királyi tanácsosi címet nyerte el. 1885-ben 50 éves főorvosi jubileuma alkalmával „ő felségétől a közegészség terén szerzett érdemeiért a »csanádi« előnevet”, címeres nemesi oklevelet kapott.[2]
Cikke az Orvosi Tárban (V. 1832. Véres guta, jeles kóreset).
Munkája
[szerkesztés]- Dissertatio inaug. pharmacologico-medica de camphora Budae, 1830.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Familysearch.org
- ↑ MNL OL. K 19 — Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára, Királyi könyvek, 68. kötet, 667–669. oldal Ferenc József, Bécs, 1885.02.12, nemesség és címer adományozása, csanádi előnév adományozása Meskó de Csanád János Csanád vármegye tiszti főorvosa, neje, Szenkovits Erzsébet és gyermekei Sándor, Ödön, Malvina és Berta számára.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
További információk
[szerkesztés]- Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
- Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.