Merseburgi ráolvasások
Megjelenés
A merseburgi ráolvasásokat 1841-ben fedezte fel Georg Waitz a merseburgi dóm könyvtárában, egy 10. századi teológiai témájú kéziratban, amelyet Jacob Grimm 1842-ben megjegyzéseivel ellátva ki is adott. Az összesen két varázsformula ófelnémet nyelven került lejegyzésre, és kiemelkedő nyelvtörténeti jelentőségük a koruk mellett abban is rejlik, hogy tartalmukban még a kereszténység előtti germán mitológiát és vallásosságot tükrözik. Az első merseburgi ráolvasás ún. „oldóvarázslat”, amely hadifoglyok bilincseinek feloldását célozza, míg a második sérült vagy kibicsaklott lólábat hivatott gyógyítani.
Az első ráolvasás
[szerkesztés]E. Sievers szerinti normalizált ortográfiával:
- Eiris sâzun idisi, sâzun hêra duoder. (A1 ; C2)
- suma haft heftidun, suma heri lêzidun, (C1 ; C2)
- suma clûbodun umbi cuniowidi: (C1 ; B1, o. C3)
- insprinc haftbandun, infar wîgandun. (aD1 ; aD1)
Mai német fordításban
- Einst saßen Idise, setzten sich hierher und dorthin.
- Einige hefteten Fesseln, einige reizten die Heere auf.
- Einige klaubten herum an den Volkesfesseln
- Entspringe den Haftbanden, entkomme den Feinden.
Magyar fordításban
- Ültek valah az idizek, ide s amoda ültek
- Néhányuk bilincset akasztott, néhányuk bőszítette a sereget
- Néhányuk szedegette a népek bilincsét
- Ugorj a ragaszkötélből, menekülj az ellenségtől
A második ráolvasás
[szerkesztés]
|
|
|
Források
[szerkesztés]- Meinolf Schumacher: „Geschichtenerzählzauber. Die „Merseburger Zaubersprüche“ und die Funktion der „historiola“ im magischen Ritual“: Rüdiger Zymner (ed.): Erzählte Welt – Welt des Erzählens, Köln 2000, ISBN 3-934977-01-4, pp. 201–215 PDF
- Stefan Sonderegger: Althochdeutsche Sprache und Literatur de Gruyter Studienbuch, Berlin 2003.