Ugrás a tartalomhoz

Merkys

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Merkys
A Merkys torkolata
A Merkys torkolata
Országok
Földrajzi adatok
Hossz206 km
Vízgyűjtő terület4440 km²
é. sz. 54° 20′ 49″, k. h. 25° 40′ 21″54.347000°N 25.672400°E
TorkolatNyeman
é. sz. 54° 09′ 23″, k. h. 24° 11′ 06″54.156500°N 24.184900°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Merkys témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Merkys (belarusz nyelven Мяркіс) folyó Litvánia déli és Fehéroroszország északi részén. 13 kilométeren át Fehéroroszországon keresztül halad, 5 kilométeren a két ország határát képezi, 195 kilométeren Litvániában folyik, majd Merkinė(wd) közelében a Nyemanba torkollik.

A Merkyst főleg föld alatti vizek táplálják, ezért más litvániai folyókhoz képest nyáron hidegebb a vize és kisebb a vízszint ingadozása.[1] Žagarinė mellett, 128 kilométerrel a torkolat előtt a Merkyst csatorna köti össze a Papis-tóval(wd). A Vokė(wd) folyó ebből a tóból ered és a Merkys vizének nagy részét felveszi. A csatorna előtt a Merkys vízhozama 3 m3/s, alatta már csak 0,7m3/s.[1] A 19. század végén a Merkys vízgyűjtő területe mintegy 410 km2-rel nőtt, mivel a Kotra(wd) által öntözött területek egy része a Merkys mellékfolyójához, az Ūlához(wd) került.[1]

A Merkys kedvelt célpontja a vízi túrázóknak, mivel egy része a Dzūkija Nemzeti Parkhoz(wd) tartozik, és a torkolatánál fekvő Merkinė történelmi nevezetességű. A régészeti feltárások azt mutatják, hogy a terület már a mezolitikum óta lakott volt.[1]

A folyó neve a merkti szóból ered, ami litván nyelven az 'áztatni' ige egyik alakja.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Merkys. In Tarybų Lietuvos enciklopedija. III Ed. Jonas Zinkus. Vilnius: Vyriausioji enciklopedijų redakcija. 1987. 54–55. o.  
  2. Zigmas Zinkevičius: Senosios Lietuvos valstybės vardynas. Vilnius: Science and Encyclopaedia Publishing Institute. 2007. 48. o. ISBN 5-420-01606-0  

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Merkys című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.