Meller Simon
| Meller Simon | |
_Petrovics_Elek_%C3%A9s_Meller_Simon.jpg) | |
| Rippl-Rónai József: Petrovics Elek (balra) és Meller Simon (jobbra) arcképe (1910) | |
| Született | 1875. december 26.[1][2] Győr[2] |
| Elhunyt |
Párizs[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | művészettörténész |
| Sírhelye | Crématorium-columbarium du Père-Lachaise |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Meller Simon témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Meller Simon témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Meller Simon (Győr, 1875. december 26.[4] – Párizs, 1949. március 10.) magyar művészettörténész.
Élete
[szerkesztés]Meller József kereskedő és Paskesz Hani gyermekeként született. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte Pasteiner Gyula tanítványaként, illetve egy éven át Berlinben, az ottani egyetemen művészettörténettel foglalkozott. 1898-ban doktorátust, majd tanári oklevelet szerzett. Külföldi tanulmányútjairól visszatérve 1901 és 1924 között az Országos Képtár és a Szépművészeti Múzeum munkatársa volt, s e minőségben különösen a grafikai és szoborgyűjtemény fejlesztése terén szerzett érdemeket. A grafikai részleg igazgatóőreként az ő tanácsára és közreműködésével vásárolt a múzeum Picasso-grafikákat, s ezzel megalapozta a negyven Picasso-grafikából álló együttest.[5] A Tanácsköztársaság alatt egyetemi tanárrá nevezték ki, s ezért annak bukása után egy ideig emigrációba kényszerült. 1923. május 23-án kikeresztelkedett a római katolikus vallásra. A Szinyei Merse Pál Társaság egyik alapító tagja volt és munkatársa az 1926-ban megjelent Művészeti lexikonnak. Később csatlakozott a Gresham-körhöz. Számos hazai és külföldi szaklapba írt tanulmányokat.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Mandel Szeréna (1882–?) volt, akivel 1910. március 29-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[6]
Lánya Meller Rózsa Katalin (1912–1945)[7] volt, aki Hutiray Gyula alezredes felesége lett.[8]
Főbb művei
[szerkesztés]- Az írott kútfők jelentősége a művészettörténetben (Budapest, 1898. doktori disszertáció)
- Michelangelo (Budapest, 1903)
- Ferenczy István élete és művei (Budapest, 1905)
- Goya (Budapest, 1913)
- Az Esterházy-képtár története (Budapest, 1915)
- Peter Vischer (Leipzig, 1925)
- Die deutschen Bronzestatuetten der Renaissance (München, 1926)
- Szinyei Merse Pál (1935)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10338.htm, Meller Simon, 2017. október 9.
- ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 5.)
- ↑ Simon Meller, https://www.proveana.de/de/link/act10000875
- ↑ Születési bejegyzése a győri izraelita hitközség születési akv. 6/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Picasso-grafikák a Szépművészetiben (2004. június 15.) Magyar Szó, 61. évfolyam, 138. szám, 15. oldal
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 346/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Hutiray Gyuláné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 680/1961. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Meller Rózsa házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 114/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 585. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
