Melléktermék- és Hulladékhasznosító Vállalat
| Melléktermék- és Hulladékhasznosító Vállalat | |
| Típus | üzleti vállalkozás |
| Jogelőd | Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztálya |
| Alapítva | 1950 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Melléktermék- és Hulladékhasznosító Vállalat témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A MÉH (Melléktermék- és Hulladékhasznosító Vállalat) kifejezés a második világháború után, 1950-ben létrejött magyar állami vállalatcsoport regionális tagjainak közös neve volt. Ezek a vállalatok hulladékátvevő telepeket működtettek, ezek voltak az úgynevezett MÉH-telepek, de köznevesülés révén a hulladékátvevő telepeket manapság is MÉH-telepnek vagy MÉH-nek nevezik.
Története
[szerkesztés]Eredetileg a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék- és hulladékgyűjtő főosztályaként működött 1950-ig,[1] ebben az évben hozták létre a hulladékgyűjtéssel foglalkozó önálló MÉH-et. 1966-tól tíz tagvállalattal működött a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt, valójában tehát nem egy, hanem több MÉH vállalat is létezett. Az ország különböző nagyobb régióihoz igazítva hozták létre ezeket a tagvállalatokat[2] (pl. Közép-Magyarországi MÉH Vállalat, Budapesti Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat). A nyolcvanas évek közepére hatra csökkent a tagvállalatok száma, melyek közel 200 telephelyén 6000 ember dolgozott.[1] A rendszerváltás idején kezdtek foglalkozni a privatizáció gondolatával az állami vagyon fölött akkoriban rendelkező Állami Vagyonügynökségen (ÁVÜ). 1993-ig nem történt meg a MÉH privatizációja, ám már megjelentek a magán-hulladékgyűjtők, így a MÉH részesedése a hulladékpiac 40 százalékára zsugorodott és gazdálkodása veszteségessé vált. Végül 1993-ban privatizálták a vállalatcsoportot, melynek egyes cégei különböző vállalkozások kezébe kerültek. A vállalat privatizálását követően számos hulladékátvevő hely megszűnt.[3]
Feladata
[szerkesztés]A MÉH évtizedeken keresztül foglalkozott a papír-, a fém- és egyéb hulladékok begyűjtésével. Igen alacsony felvásárlási árakat kínált, ezért különféle agitációs fogásokkal kellett az emberek begyűjtési készségét serkenteni. Az 1950-es évek egyik jellegzetes versikéje volt:
- „Gyűjtsd a vasat és a fémet,
- ezzel is a békét véded!”
Az 1960-as és 1970-es években az általános iskolák évente papírgyűjtő versenyt rendeztek, ahol az iskolai osztályok vetélkedtek. Ezt a hagyományt napjainkban is sok iskola ápolja.
MÉH-telepek Budapesten a szocializmus idején
[szerkesztés]- III. ker. Vörösvári út 123. – vas-, fém-, papír-, textilhulladék átvevése
- IV. ker. Megyeri út 15. – vas-, fém-, papír-, textilhulladék átvevése
- VIII. ker. Karácsony Sándor u. 8. – fém-, papír-, textilhulladék átvevése
- IX. ker. Soroksári út 55. – vas-, fém-, papír-, textilhulladék átvevése
- XIII. ker. Béke út 13. – papír- és textilhulladék átvevése
- XV. ker. Mezőhegyes út 73–75. – vas-, fém-, papír-, textilhulladék átvevése
- XIX. ker. Nagykőrösi út 158/b. – vas-, fém-, papír-, textilhulladék átvevése
- XXI. ker. Rákóczi Ferenc u. 183. – vas- és fémhulladék átvevése
Források, jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar márkák története. [2010. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
- ↑ Alsónémedi története
- ↑ Rogán Antal nem dugná el Kövér Lászlót (Index.hu, 2005.11.18.)
- ↑ Forrás: Gazdasági Magazin, 1981/1. szám, 28. o.