Ugrás a tartalomhoz

Megazostrodontidae

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Megazostrodontidae
Evolúciós időszak: Késő triász - kora jura
A Megazostrodon rekonstrukciója a londoni Természettudományi Múzeumban
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Emlősszerűek (Synapsida)
Csoport: Mammaliaformes
Rend: Morganucodonta
Család: Megazostrodontidae
Gow, 1986
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Megazostrodontidae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Megazostrodontidae témájú kategóriát.

A Megazostrodontidae az emlősszerűek (Synapsida) osztályába és a Morganucodonta rendjébe tartozó fosszilis család.

Tudnivalók

[szerkesztés]

A Megazostrodontidae családból eddig csak a Megazostrodont ismerik jól. E család fajait korábban a Triconodonta, mai nevén Eutriconodonta rendbe sorolták (feltételezik, hogy a korábban Triconodonta név alatt ismert rend a Cynodontia emlősszerűekből fejlődött ki[1] a triász és a jura korok határán) A legújabb vizsgálatok szerint a Megazostrodontidae-fajok inkább a Mammaliaformes csoportba tehetők. Az emlősök és mammaliaformesok között a különbség csak kladisztikus és filogenetikus; szóval a mammaliaformesok ugyanannyi mértékben emlősök, mint az emlősök osztályának a többi rendje.

Ezeknek a korai emlősöknek számos olyan jellemzőik voltak, amelyek megkönnyítették a megélhetésüket. Ezeknek az állatoknak négyféle, újfajta foguk fejlődött ki:[2] metszőfog, szemfog, kiőrlő és nagyőrlő. Addig a hüllőknek és az egyéb állatoknak, nagyjából mindegyik foguk egyforma volt. Az új fogak megkönnyítették a táplálkozást. A csontvázaik is fejlettebbek voltak; a végtagok a test alatt és nem oldalt helyezkedtek el,[3] így fürgébbek lettek. A mellkasuk összeszűkült, tüdejük megnyúlt,[2] így több levegőhöz jutottak. Az alsó állkapocs csontjai egy darabba forrtak össze - addig a hüllőknek 7 darabból állt. Az állkapocs fölösleges csontjai a fülhöz „vándoroltak”, megalkotva a középfület (auris media), amely jobb hallást biztosított hordózojának.[4]

Valószínűleg az evolúciójuk legfőbb sikere az volt, hogy melegvérűkké váltak. Ez azért volt előnyös számukra, mert nem függtek többet a naptól és a környezetük adottságaitól. A „változás” rossz oldala azonban az volt, hogy mindig táplálékszerző úton voltak, hogy testhőmérsékletüket fent tudják tartani. A hideg vérű hüllők napokig vagy hetekig kibírták táplálék nélkül, a zsírrétegükből élve.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A családba az alábbi nemek tartoztak:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Mammology Archiválva 2006. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Sam Houston State University.
  2. a b First Mammals Appear
  3. Mammalian Characteristics. Sam Houston State University.
  4. Fur and Fangs: Mammal Origins Archiválva 2011. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Palaeobiology and Biodiversity Research Group, University of Bristol.

További információk

[szerkesztés]