Megállj, megállj, kutya Szerbia
Megállj, megállj, kutya Szerbia | |
Műfaj | katonadal népdalszerű motívumokkal |
Sorok | A A X B B X C C D D D |
Szótagszám | 7 7 6 7 7 6 9 9 7 7 6 |
A gyűjtés adatai | |
A gyűjtés ideje | 1909 körül[1] |
A Megállj, megállj, kutya Szerbia első világháborús szerbellenes katonadal. Zenéje régi népdal motívumokon alapul, szövegének több változata is ismert, a háború kezdetén megjelent gramofonlemez szövegváltozatát például Kovács Károly (1887–1969) jegyezte. A dal valószínűleg 1909-ben, Bosznia-Hercegovina bekebelezése után keletkezhetett.[1] A dal igazán a háború kitörésekor vált híressé, a frontra vonuló katonákon kívül háborúpárti tüntetéseken és iskolákban is gyakran énekelték országszerte, a városokban és vidéken is. Kassák Lajos, Lengyel Dénes, Deseő Lajos, Kádár Gyula is hallotta a dalt a háború első napjaiban, a mozgósítás idején.[2][3][4] A dal a világháború későbbi éveiben már széles körben gyűlöltté vált.[5] A dalt megemlíti Szilágyi György a Hanyas vagy? című életrajzi jellegű írásában, valamint Torgyán József is egy parlamenti felszólalásában.[6]
A második világháború után a dalt az Ideiglenes Nemzeti Kormány a Fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek II. számú jegyzéke szerint betiltotta.[7]
Szövegváltozatai
[szerkesztés]A dalnak számos különféle szövegváltozata keletkezett, melynek szerzősége ismeretlen, így elképzelhető, hogy a besorozott katonák körében alakult ki. A legismertebb és legelterjedtebb mind közül a Kovács Károly-féle szövegváltozat, amely gramofonlemezen is megjelent.
1909 körüli szövegváltozat
[szerkesztés]Dörögnek az ágyúk,
Nem félünk, nem félünk
Rongyos Szerbiától!
Legyőzzük mi azokat,
Lelőjük mint nyulakat,
Hegyes Boszniából.
Megállj, megállj, kutya Szerbia!
Nem lesz tiéd magyar Bosznia!
Mert a magyar nem enged,
Még egy csöpp vére erjed,
Akármennyit szenved.[1]
1914 körüli szövegváltozat
[szerkesztés]Boszniai hegyeken rózsa akar nyílni,
Még is az a kutya szerb el akarja venni.
Megállj, megállj, kutya Szerbia!
Nem lesz többé tiéd Bosznia!
Mert a magyar nem enged,
Mig egy csepp vére meleg.
Honfiak, fegyvert ragadjatok!
Nem tudni, mikor fújnak riadót.
Megtámadják azokat,
Nem félünk Szerbiától
Lőjjük mint a vadakat,
Királygyilkos mócokat.[8]
Kovács Károly-féle szövegváltozat (1915)
[szerkesztés]1.
Boszniának hegyei,
A fekete kövei
Az magyar királyé.
Mégis az a Szerbia,
Az a kutya Szerbia
El akarja venni.
𝄆Megállj, megállj, kutya Szerbia!
Nem lesz tiéd soha Bosznia!
Mert a magyar nem enged,
Míg a vére megered,
Bármennyit is szenved.𝄇
2.
Rajta, rajta, vitézek,
Fiatalok, öregek!
Fegyvert ragadjatok!
Mert nem tudjuk, hogy mikor,
Mert nem tudjuk, hogy mikor
Fújják az alarmot.[9]
𝄆Akárhogy is dörög az ágyú
Nem félünk mi a Szerbiától!
Megrohanjuk a sáncot,
Pusztítjuk a vad rácot,
Míg hírmondó marad.𝄇
3.
Szerbiának hegyein,
A fekete kövein
folyik már a csata.
De sok vitéz, sok baka
A legények legjava
Életét otthagyja.
𝄆Csak azt tudnám, hol lesz a sírom!
Szerbiában, én úgy gondolom.
Szerbiának hegyein,
A fekete kövein
Ott lesz az én sírom.𝄇
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c „Soproni Napló, 1909. március 27.”, Soproni Napló, 1909. március 27. (Hozzáférés: 2023. november 17.)
- ↑ Szabó Dániel: Katonadalok és az első világháború pp. 5. Aetas. (Hozzáférés: 2014. május 25.)
- ↑ G. Beke Margit: Történetünk: történelem, Fapadoskönyv.hu Kiadó, 2013
- ↑ Az ősök nyomában. Művelődés közművelődési folyóirat. (Hozzáférés: 2014. május 25.)
- ↑ Turnowsky Sándor: A tömeg és természete. Korunk 1930. január. (Hozzáférés: 2014. május 25.)
- ↑ Hogy tetszik Torgyán Józsefnek a "..Hej te bunkócska te drága..."
- ↑ Fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek II. számú jegyzéke, Tiltott zeneművek listája. Kiadta a Magyar Miniszterelnökség Sajtóosztálya az Ideiglenes Nemzeti Kormány 520/1945. számú rendelete alapján., 1945
- ↑ Más változatban: „Mondják az alarmot.”
További információk
[szerkesztés]- Gramofon Online – Megállj, megállj kutya Szerbia. Előadja Újváry Károly. 1914 körül.
- Rózsavölgyi album: Karácsony, 1915. a legjobb szerzők legnépszerűbb szerzeményei és katonáink nótái. 1915. Rózsavölgyi és Társa. Budapest.