Meet-in-the-middle támadás

Nem összekeverendő a man-in-the-middle (közbeékelődéses) támadással.

A meet-in-the-middle vagy középen találkozásos támadás olyan kriptográfiai támadás, amelynek során egy két függvény kompozíciójából álló titkosítást ismert nyílt és kódolt szöveg birtokában úgy támadnak, hogy eltárolják a nyílt szöveg első függvény szerinti titkosításával, és a kódolt szöveg második függvény szerinti visszafejtésével kapott szövegeket. Egyezés esetén sikerült feltörni a titkosítást.

A támadás tipikusan egy titkosítási algoritmus ismételt alkalmazása ellen használható. Naivan azt gondolhatnánk, hogy ha van egy erős titkosításunk n bites kulccsal, amit $2^{n}$ próbálkozással lehet csak feltörni, akkor a titkosított szöveget egy másik kulccsal újra titkosítva sokkal erősebb titkosítást kapunk, mert a kódszöveget valamilyen kulccsal visszafejtve az eredményt az összes lehetséges kulccsal még egyszer vissza kell fejteni (vagyis $2^{2n}$ próbálkozásra van szükség). Valójában azonban, ha a támadónak kellően nagy ($O(2^{n})$ méretű) tárhely, valamint nyílt és kódolt szöveg áll rendelkezésére, elég a nyílt szövegen $2^{n}$ titkosítást, a titkosított szövegen $2^{n}$ visszafejtést elvégeznie, és egyezés esetén megtalálta mindkét kulcsot (ilyenkor a kódolás és a dekódolás "középen találkozik", innen a támadás neve), azaz legfeljebb $2$×$2^{n}$ számítást kell elvégeznie.

A támadás lehetőségét elsőként Diffie és Hellman ismerte fel 1977-ben, amikor a DES továbbfejlesztésén dolgozva a kétszer egymás utáni használatát vizsgálták. (A továbbfejlesztett változat végül a DES háromszori alkalmazásával kapott 3DES lett; ez már meet-in-the-middle támadással is csak $O(2^{2n})$ próbálkozással törhető fel.)