Méznevelő

	Méznevelő (Medovarce)
	; Méznevelő zászlaja
	; Méznevelő zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Korponai
Rang	község
Első írásos említés	1156
Polgármester	Oľga Švarcová
Irányítószám	962 65
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	KA
	Népesség
Teljes népesség	213 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	19 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Terület	13,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 19° 00′ 04″48.232500°N 19.001111°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 19° 00′ 04″48.232500°N 19.001111°E
	Méznevelő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Méznevelő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Méznevelő (szlovákul: Medovarce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése

Korponától 17 km-re délnyugatra, a Korpona patak partján fekszik.

Története

Területe már a bronzkorban is lakott volt, határában bronzkori urnatemetőre bukkantak a régészek. A leletek a lausitzi kultúra időszakából és a La Téne-korból származnak.

1156-ban "Neulen" néven említik először.^[2] Lakói neve alapján királyi méhészek lehettek. 1302-ben "Myzmieleu", 1331-ben "Myzmeneleu" néven szerepel okiratban. Lontó Szügyi András, majd Dersfi Miklós birtokolta. A 16. századtól Csábrág várának uradalmához tartozott. 1562 és 1594 között a török hódoltság része. 1715-ben malma és 22 háza, 1720-ban 39 háza volt. 1828-ban 68 házában 410 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "MÉZNEVELŐ. Madovarce. Magyar falu Hont Várm. földes Ura G. Kohári lakosai többfélék, fekszik Alsó Rohonczának szomszédságában, és annak filiája, legelője elég van, szőlő hegye tágas, és jó borokat terem, fája tűzre van."^[3]

Fényes Elek szerint "Méznevelő (Medovaria), tót f., Hont vgyében, Szebelébhez 1/2 mfd., 12 kath., 380 evang. lak. Evang. templom. Föld és szőlő mivelés. F. u. h. Coburg. Ut. p. Ipoly-Ságh."^[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 256 lakosából 235 szlovák volt.

2011-ben 254 lakosából 246 szlovák.

Nevezetességei

Evangélikus temploma 1836-ban épült a korábbi templom alapjain. 1500 körül készített keresztelőmedencéje van.
A faluban a népi építészet számos szép alkotása maradt fenn.
A község népművészetéről, különösen hímzéseiről híres.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Korponai járás m v sz A Korponai járás települései
Korpona (Krupina)
Alsóbágyon (Dolný Badín) · Alsólegénd (Dolné Mladonice) · Bozók (Bzovík) · Bozókalsók (Jalšovík) · Csábrágsomos (Drienovo) · Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) · Csákóc (Čekovce) · Cseri (Cerovo) · Darázsi (Drážovce) · Devicse (Devičie) · Dömeháza (Domaníky) · Felsőbágyon (Horný Badín) · Felsőlegénd (Horné Mladonice) · Gyűgy (Dudince) · Hontkirályfalva (Kráľovce–Krnišov) · Hontmarót (Hontianske Moravce) · Hontnémeti (Hontianske Nemce) · Kecskevarbók (Kozí Vrbovok) · Lászlód (Lackov) · Ledény (Ladzany) · Lissó (Lišov) · Litva (Litava) · Méznevelő (Medovarce) · Nemesvarbók (Zemiansky Vrbovok) · Ösöd (Sudince) · Rakonca (Rykynčice) · Szebelléb (Sebechleby) · Szelenc (Selce) · Szénavár (Senohrad) · Szúd (Súdovce) · Terény (Terany) · Terpény (Trpín) · Teszér (Hontianske Tesáre) · Unyad (Uňatín) · Zsibritó (Žibritov)