Medinci Törökvár

Medinci Törökvár
Medinci Turski grad
Ország	Horvátország
Mai település	Medinci
Elhagyták	(ismeretlen)
Állapota	terepalakzatok
Típusa	vizivár
Építőanyaga	fa, föld
Védettség	műemlék
Elhelyezkedése
Medinci Törökvár Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 43′ 47″, k. h. 17° 44′ 01″45.729722222222, 17.733611111111

A Medinci Törökvár (horvátul: Medinci Turski grad) egy várhely Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Szalatnokhoz tartozó Medinci határában.

Fekvése

A várhely a határában, a szomszédos Szalatnok felé félúton az út északnyugati oldalán található.

Története

A várról nincsenek történelmi adatok, de talán összekapcsolható az ezen a területen említett középkori Turbina nevű birtokkal. Környékének újabb feltárásával számos késő középkori kerámia leletet találtak egy mintegy 200 méterre délnyugatra emelkedő dombon. A vártól délnyugatra és nyugatra fekvő teljes területet Turbinának hívják. Talán egy máig nem azonosított középkori települést kell itt vagy a tágabb területen keresni, amelyet már 1297-ben Tubina birtokaként és földjeként, 1334-ben pedig Szent Anna templomával együtt Turbina néven említenek, majd a 15. században „Thurbine”, „Therbenye” vagy „Thewrbenye” néven szerepel a korabeli forrásokban.

A vár mai állapota

A várhely beazonosítása 1978-ban történt. 1980-ban a régészeti lelőhely bejegyzését eredményező bejárás során a helyszín erdővel volt benőve, nem volt hozzáférhető. Az akkori becslések szerint ez egy kör alaprajzú erőd volt, melynek a középső fennsíkja két árokkal és sánccal volt körülvéve. Időközben a tulajdonos megtisztította a területet, és vendéglátó létesítményt épített rá. Sajnos ez alkalommal nem végeztek leletmentő régészeti feltárást, így erről a lelőhelyről nincs is olyan lelet, amely alapján funkcióját és datálását részletesebben meghatározhatták volna. Az erdőirtás és a növényzet eltávolítása után azonban a helyszín alakjára fény derült.

Két, északkelet-délnyugati irányban húzódó kiemelkedés található itt, melyeket sánc és nyolcas alakban ásott árok övez. A mély árokkal körülvett déli kiemelkedés a nagyobb, melyet valószínűleg fahíd kötött össze az északi kiemelkedéssel. Az árokba a Jova-patak vízét vezették. Az 1996-os és 2009-es terepbejáráskor a régészek a terepalakzat nagymértékű változását találták. A magasabbik dombon ma a „Stari hrastovi” nevű vendéglátóipari egység áll, melynek építése során a várhelyet alaposan megrongálták. A vendéglátóhely tulajdonosa szerint az alapok építése során nem ástak mélyre, és régebbi falazott helyiségek nyomát sem találták. A nagyobb és a kisebb magasság közötti árokban oszlopmaradványokat találtak. Ezek az oszlopok egy faszerkezetre, minden bizonnyal hídra utalnak, mely itthelyezkedett el.

A bár a köznyelv a helyet Turski gradnak, azaz török várnak nevezi a szakemberek a lelőhely jellemzői alapján középkori vár maradványaira következtettek. Hasonló erősségek voltak a középkorban a közelben Szópia határában (ezt ugyancsak Turski gradnak nevezik) és Sladovevci határában Lipiknél.

Források

Tatjana Tkalčec - Tajana Sekelj Ivančan: Primjeri nizinskih srednjovjekovnih gradišta u središnjoj Hrvatskoj - uloga vode u funkciji obrane, Hrvatske vode (časopis za vodno gospodarstvo) 12 (2004), 46; 17-27.

További információk

Darko Antolković blogja (horvátul)