Medgyes Simon
| Medgyes Simon | |
| Született | Messinger Simon 1862. szeptember 7. Pest |
| Elhunyt | 1918. május 19. (55 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Medgyes Simon, 1911-ig Messinger[1] (Pest, 1862. szeptember 7.[2] – Budapest, 1918. május 19.)[3] jogi doktor, ügyvéd, szakíró, udvari tanácsos. Medgyes Alajos műépítész és Medgyes Marcell kereskedő, valamint Medgyes Károly testvérbátyja.
Életútja
[szerkesztés]Messinger Ármin nagykereskedő és Steinhaus Anna fia. Középiskolai tanulmányait a pesti evangélikus gimnáziumban, a jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte. 1892-től a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak, 1899-től a budapesti ügyvédi kamara választmányának tagja volt. A Nyomorék Gyermekek Otthonának 1903-as megalapítása idején a Deák páholy főmestere, az egyesület elnöke volt.
Már joghallgató korában dicséretet nyert: A tárnokmesterségről és tárnoki jogról írt tanulmányával, A menedékjog történeti fejlődése és a bűntettesek kiszolgáltatása című pályamunkája pedig díjat nyert (megjelent a Magyar Igazságügyben 1883); cikkei a Jogban (1895. A csődön kívül megtámadási jog, 1896. Az új német kereskedelmi törvény); az Ügyvédek Lapjában (1897. A horvát csőd- és megtámadási törvény); a Jogtudományi Közlönyben (1899. Telekkönyvi rangsorozatcsere). A Magyar Jogi Lexikonnak csaknem összes csődjogi cikkét ő írta, ezek közt említendők: Beszámítás a csődben, Csődeljárás, Csődhitelezők, Csődnyitás, Csődtömeggondnok, Csődvagyon, Csődválasztmány, Felszámolás, Fizetések megszüntetése, Kereskedelmi csőd, Megtámadási jog, Vagyonbukott, Visszakövetelési jog.
Magánélete
[szerkesztés]Felesége Lövy Ida (1871–1949)[4] volt, Lövy Bernát földbirtokos és Csillag Lujza lánya, akivel 1891. szeptember 20-án Budapesten kötött házasságot.[5]
Gyermekei
- Medgyes László (1892–?)
- Medgyes Erzsébet (1893–?). Férje Plan Frigyes (1887–?) gyáros volt.[6]
Munkái
[szerkesztés]- A nagyképűek. Eredeti színmű három felvonásban. Kézirat gyanánt. Budapest, 1889 (Meszes László néven)
- Csődjogi reformok. (Három törvénytervezet). Budapest, 1893 (Felolvastatott a m. jogászegylet 1893. márcz. 11. tartott teljes ülésében. M. Jogászegyleti Értekezések IX. 3.)
- Törvényismeret és esküdtszék. Budapest, 1900
- Vélemény a csődjogi törvényjavaslatokról. Budapest, 1901
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 79732/1911. Forrás: MNL-OL 30800. mikrofilm 962. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 43. oldal 36. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 732/1862. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Gyászjelentése (1918. május 21.) Az Ujság, 16. évfolyam, 119. szám, 8. oldal
- ↑ Medgyes Simonné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 2092/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 441/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Medgyes Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 82/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 591. o. Online elérés
- deakpaholy.hu Archiválva 2018. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- PIM
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
