Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat
| Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat | |
.jpg) | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1949[1] |
| Megszűnt | 1993 |
| Székhely | Budapest VI. kerülete |
| Alapító | |
| Iparág |
|
| Termékek |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai kísérleti Vállalat (rövidítése: ML, rövid neve: Mechanikai Laboratórium, általánosan használt neve: Mechlabor) a szocialista Magyarország egyik, részben katonai, részben stúdiótechnikai berendezéseket gyártó állami vállalata volt.
Az eredetileg 18 főt foglalkoztató vállalatot 1947 körül az akkori Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium alapította, hogy a testületeket az akkori embargó miatt nekik elérhetetlen korszerű, de hazai fejlesztésű és gyártású elektronikai berendezésekkel ellássák.
A rendszerváltás után, a ML által gyártott katonai berendezések piaca (volt szocialista és harmadik világbeli országok) nem bizonyult fizetőképesnek, ezért a vállalatot a rendszerváltó kormány felszámolta. A stúdiótechnikai ág sorsát pedig a digitális hang- és képtechnikai eszközök elterjedése pecsételte meg.
Székhelye, telephelyei
[szerkesztés]A vállalat központja Budapest VII., Gorkij (ma: Városligeti) fasor 25–27. sz. alatt volt. Alagon (Dunakeszi), valamint Dunaföldvárott[2] s végül 1972-től Pécsen is létesült gyáregysége, ahol a magnetofongyártás folyt. A dunakeszin működő 2. sz. gyáregység 1957 júliusában jött létre az addig vitorlázó repülőgépeket gyártó Alagi Központi Kísérleti Üzemnek (AKKÜ) a Mechlaborhoz csatolásával.[3]
A vállalat működésének jellemzői
[szerkesztés]A számítógépek korai használatba vétele, amivel lerövidítették a fejlesztés idejét. Öntvények megmunkálásához numerikus vezérlésű gépeket alkalmaztak. Volt a Laborban mini asztalosműhely, könnyűfémöntöde, homokfúvó-, lakatos-, hegesztő-, forgácsoló-, galvanizáló- és festőműhely, volt fröccsöntőgép, transzformátor-, mechanikus alkatrészgyártó és -szerelő műhely. A technológiát klímavizsgáló, foto-, és elektromos-, valamint mechanikai laboratóriumok támogatták.
Jól képzett szakembergárda, akik nem csak saját területükhöz értettek kiválóan, hanem a gyártmányok valamennyi szerkesztési, konstrukciós, technológiai, áramköri, de még esztétikai kérdéseihez is. Egyesek teljesítményét Kossuth-, és Állami Díjakkal, a céget pedig kitüntetések sokaságával ismerték el.[forrás?]
A vállalat termékei
[szerkesztés]
_%C3%A1ltal_gy%C3%A1rtott_kamer%C3%A1k._Fortepan_56555.jpg)
Katonai rádióvevő-készülékek
[szerkesztés]Vevőberendezések képei és rövid leírásai ([1][halott link]):
– Rövidhullámú – 30 MHz-ig:
- ML–213
- ML–400 1957-től
- ML–1250 1960-tól
- REV–251 1978-tól, [2]
– Ultrarövid-hullámú – UHF 20–100 MHz és VHF 100–500 MHz:
- VU–21M 1967-től
- VU–32
- UP–3MA panorámavevő
- VREV
- UREV
- UREV–P panorámavevő
- VREV–P panorámavevő
– Iránymérő vevők
- R–1301 rövidhullámú távkeretes
- REV–22
- IU–60 ultrarövid, 20–100
- IU–70, 100–500
Magnók
[szerkesztés]- ML EHR–11, [3] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Tv stúdióberendezések
[szerkesztés]- 8 csatornás fekete-fehér tv-stúdió 1957
Stúdiómagnók
[szerkesztés]A Mechlabornak az évtizedek folyamán (1958–93) készült több ezer stúdiómagnója nem csak a Magyar Rádió, ill. Televízió szükségleteit fedezte. A készülékek nagy része a KGST-n belül talált gazdára. Európán kívül Ázsiába, Afrikába, s Kuba révén Amerikába is jutott belőlük.
A 200-astól kezdve elektromosan és mechanikusan is modulrendszerű készülékcsaládok monó (x00), sztereó (x10), pilot, később TC (x50), vágóasztal (x31) változatokban készültek. Szalagsebességük, az európai stúdiókban szokásos 19,05, ill. 38,1 cm/s.
- M6: [4] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- STM–6J: [5] Archiválva 2017. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- STM–10: [6] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- STM–100/STM–110: 1972.
- STM–200/STM–210/STM–224/STM–226/STM–250/STM–231 1966.
- STM–300/STM–301/STM–310 1974 [7] Archiválva 2017. április 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- STM–4016: 0,6–19 cm/s
- STM–500/STM–510
- STM–600/STM–610/STM–650/STM–631
- STM–700: 1985, 8/16/24 sáv, varyspeed
- STM–800/STM–810/STM–812/STM–850: 1988, 4,7–76 cm/s, varyspeed /−50,+33%/
- STM–90 1992
Az STM–10 elektroncsöves, a 200-asok tranzisztoros, a 300-as sorozattól kezdve az újabbak részben integrált áramkörös elektronikával készültek.
A legsikeresebb, s egyben leggyakoribb típusok a 200-as és 600-as sorozat tagjai voltak. Ezekből több ezer darabos sorozatok készültek.
A megkésett megjelenésének, s a különleges felhasználási területnek köszönhetően a soksávos 700-asból lényegesen kevesebb hagyta el a gyárat.
A rendkívül nagy tudású, processzoros vezérlésű 800-as családból a kísérleti darabokon kívül csak párszor 10 darabos sorozatot gyártott a cég. A ML utolsó konstrukciója, az STM–90 már nem jutott el a gyártósorig. Csak pár Mintadarabja épült meg.
Típuscsaládon belül a mechanikai, s elektronikai részegységek nagyrészt cserélhetők. Ezek az egységek folyamatos fejlesztés alatt álltak, de a csereszabatosság fenntartására a konstruktőrök nagy figyelmet fordítottak. Van rá példa, hogy egy típuscsalád bizonyos egységei másik családba tartozó készülékbe is illeszkednek. Pl. a 600-as család mechanikai egységei (motoregységek, fejegység) a régebbi 200-as sorozatban is megállják a helyüket. A 300-as és 600-as sorozat hangfrekvenciás áramkörei azonosak. Csakúgy, mint a 700-asok és a 800-asok erősítői.
Stúdiólemezjátszók
[szerkesztés]- SL–100: 1976
- SL–101: 1979
- SL–102: 1984
Riportermagnók
[szerkesztés]- Riporter 5
- Riporter 6
- R–7
Források
[szerkesztés]- Budapest lexikon II. k., 126. o.
- Mechanikai Laboratórium - ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum. itf.njszt.hu. (Hozzáférés: 2022. március 17.)
- lazarbibi.hu
- Heckenast Gábor: A stúdiók világa
- Mechanikai Laboratórium: STM–200 mágneses hangrögzítő berendezés karbantartási leírása, 1965
- Mechanikai Laboratórium: STM–600 kezelési utasítás
- Mechanikai Laboratórium: STM–600 karbantartási utasítás
- Mechanikai Laboratórium: STM–310 stúdiómagnetofon-család műszaki leírása, Kezelése és karbantartása, 1974
- Mechanikai Laboratórium: STM–700 sokcsatornás stúdiómagnetofon műszaki kézikönyv, 1985
- Mechanikai Laboratórium: STM–800 stúdiómagnetofon-család műszaki kézikönyv, 1989
- Rádiótechnika évkönyv, 1973
- Rádiótechnika, 1976
- [8]
- Germuska Pál: Kadhafi „fülei”. Rádiófelderítő-berendezések gyártása Magyarországon 1965–85 (Történelmi Szemle 2008/1. sz.)
- [9], Líbiában rendszerátadás [10] , Kadhafi fülei [11]
- Dékány István – Szőnyi István: A magyar katonai rádiófelderítés története (Zrínyi Kiadó 2009)[12], [13]
- A külkereskedelmét a Technika Külkereskedelmi Vállalat bonyolította [14] Archiválva 2017. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://inthouse.ru/vintage/deck/STM/History%20Mechanikai%20Laboratorium/History%20Mechanikai%20Laboratorium.html
- ↑ Budapest lexikon II. k., 126. o.
- ↑ „A dunakeszi repülőtér története”. Dunakeszi Helytörténeti Szemle (Magyarország), Dunakeszi IV. (1.), 8. o, Kiadó: Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár. ISSN 1789-9230.