Mazuri-tóhátság
| Mazuri-tóhátság | |
 | |
| Elhelyezkedés |  LengyelországVarmia-mazúriai vajdaság |
| Fontosabb települések | Olsztyn, Ełk, Giżycko, Kętrzyn, Szczytno, Mrągowo, Pisz |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 52 000 km² |
| Vízterület | 7 km² |
| Legmagasabb pont | Dylewska Góra (312 m) |
| Térkép | |
 | |
| A Mazuri-tóhátság elhelyezkedése Lengyelországban | |
| Elhelyezkedése | |
 Mazuri-tóhátság
Pozíció Lengyelország térképén
| |
 é. sz. 54°, k. h. 22°54.000000°N 22.000000°EKoordináták: é. sz. 54°, k. h. 22°54.000000°N 22.000000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mazuri-tóhátság témájú médiaállományokat. | |
A Mazuri-tóhátság[1] (más néven Mazuri-tóvidék, Mazuri-tavak, lengyelül Pojezierze Mazurskie) tóvidék Lengyelország északkeleti részén, Mazúriában. Közigazgatásilag Varmia-mazúriai vajdasághoz tartozik. Népszerű idegenforgalmi célpont: vitorlázók, kenusok, horgászok, túrázók, kerékpárosok látogatják.[2][3]
Földrajz
[szerkesztés]
A Mazuri-tóhátság a Kelet-európai-síkvidék része. Lengyelország legnagyobb tórendszere;[2][3] a Visztula alsó folyásától mintegy 290 km hosszan húzódik kelet felé a lengyel-orosz határig mintegy 52 000 km²-en.
Itt található Lengyelország két legnagyobb tava, a Śniardwy (113,8 km²) és a Mamry-tó (104 km²). A tavakat folyók és csatornák kötik össze, víziutak kiterjedt hálózatát alkotva. A tórendszert a Mazuri-csatorna kötötte volna össze a Balti-tengerrel, azonban végül nem készült el.[4]
A tájat az utolsó, pleisztocén kori eljegesedés alakította ki.[5][6] A tavak létüket a jég szelektív felszínpusztításának köszönhetik, a jég ugyanis a puhább kőzeteket jobban kimélyítette.
A tóvidéket átlagosan 200 m magasságú hullámos dombok jellemzik.[6] Legmagasabb pontja a Dylewska Góra (312 m). A felszínt kiterjedt erdők (jellemzően fenyvesek, tölgyesek és nyíresek) borítják.
A nagyobb testű állatok közül előfordul a hiúz, a farkas, a hód, a szarvas, a vaddisznó, illetve számos madárfaj, köztük a hattyú, a kormorán vagy a szürke gém.[2]
Nagy kiterjedésű védett területei közül legjelentősebb a Mazuri Tájvédelmi Körzet, amely tizenegy kisebb védett területet foglal magába, köztük a Łuknajno-tavat, mely UNESCO bioszféra-rezervátum, valamint a Białowieża-erdőt, ahol az európai bölények szaporításáról gondoskodnak.
Történelem
[szerkesztés]A területet a 13. században a Német Lovagrend hódította meg. 1410-ben a grünwaldi csatában a lengyel–litván seregek legyőzték a lovagokat, akik további vereségek után az 1466-os Második thorni békében a terület egy részét átadták a Lengyel Királyságnak, és a lengyel király hűbéresei lettek. A lovagrend megmaradt területén 1525-ben létrejött a Porosz Hercegség, továbbra is lengyel hűbéresként.
1618-ban kihalt a Hohenzollern-ház porosz ága, így a Porosz Hercegség Brandenburg fennhatósága alá került. 1701-ben ebből alakult ki a Porosz Királyság. 1773-tól Lengyelország első felosztása nyomán a terület lengyel uralom alatt álló része is a Porosz Királysághoz, majd a Német Birodalomhoz került Kelet-Poroszország részeként.
Az első világháborúban több csatát vívtak a térségben. 1914. augusztus 25–31. között a tannenbergi csatában a német csapatok döntő vereséget mértek az oroszokra. Két héttel később, szeptember 9–14. között az első mazuri tavaki csatában a németek Hindenburg vezetésével ismét legyőzték az oroszokat; az 1915. február 7–22-i második mazuri-tavaki csata ugyancsak német győzelemmel végződött. Ezeknek a győzelmeknek köszönhetően Kelet-Poroszország német kézen maradt; déli részét (a Mazuri-tóhátságot) 1945-ben csatolták újra Lengyelországhoz.
A Farkasodú nevű erődített bunker volt a helyszíne az Adolf Hitler elleni merényletkísérletnek 1944 nyarán.[7]
Közlekedés
[szerkesztés]A Mazuri-tóvidék vonattal, autóbusszal vagy autóval közelíthető meg; a térség legfontosabb közlekedési csomópontja Ełk. A legközelebbi repülőterek Varsóban, Gdańskban és Vilniusban találhatók.
Kultúra
[szerkesztés]A vidék nagy ismerője volt Fritz Skowronnek író.
Turizmus
[szerkesztés]
Mazúria tavairól és erdőségeiről ismert, ennek megfelelően számos sportolási, túrázási lehetőséget nyújt a vitorlázástól a kajakozáson át az úszásig. Folyói kedvelt horgászvizek, erdeit túra- és kerékpárútvonalak hálózzák be. A Mazuri-tóhátságot érinti az Európai hosszútávú vándorutak egyike: itt ér véget a Hágából induló E11 Hosszútávú Vándorút. 2011-ben a legfontosabb vízisport-helyszíneken viharjelző rendszert építettek ki.[8] Egyre népszerűbbek a téli sportok is, például a jégvitorlázás, a korcsolyázás és a sífutás.[9]
A történelmi látnivalók közé tartoznak a Német Lovagrend várai Rynben és Kętrzynben, valamint Hitler erődített második világháborús bunkerének, a Farkasodúnak (Wolfsschanze) a romjai Gierłożban. A rendezvények, fesztiválok sorában említésre érdemes a Grünwaldi csata emlékére szervezett hadijáték, melyet minden év július 15-én rendeznek meg.[7]
A legjelentősebb üdülőhelyek Giżycko, Mikołajki, Węgorzewo, Ryn és Pisz. Giżycko a Niegocin-tó északi partján fekszik; ősi erődjéről, templomáról, hídjairól nevezetes. Hajójáratok kötik össze Węgorzewo, Mikołajki és Ruciane-Nida településekkel.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Masurian Lake District című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Masurische Seenplatte című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ballabás Gábor, Szabó Pál, Varga Ádám: Földrajzi névanyag a Földrajzi helyismeret felzárkóztató kritériumtárgyhoz Földrajz BSc és Földrajz-X tanárszakos hallgatók részére (magyar nyelven) (pdf). ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, 2013. [2014. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
- ↑ a b c Látogass Mazuriába, az „ezer tó országába"! (magyar nyelven). Szatmár.ro, 2011. október 5. (Hozzáférés: 2014. március 13.)
- ↑ a b Lengyelország (magyar nyelven). Európai Unió. (Hozzáférés: 2014. március 13.)
- ↑ Warmia és Mazúria műemlékei (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Indegenforgalmi Honlapja, 2013. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
- ↑ Lengyelország földrajza (magyar nyelven). Sulinet Tudásbázis. (Hozzáférés: 2014. március 13.)
- ↑ a b Dr. Gyuricza László: Európa regionális természeti földrajza I. – Ős-Európa, Ó-Európa (magyar nyelven) (pdf) pp. 35, 94–95. Szegedi Tudományegyetem. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 13.)
- ↑ a b Warminsko-Mazurskie vajdaság (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Indegenforgalmi Honlapja, 2013. (Hozzáférés: 2014. március 13.)
- ↑ Warnsystem für Wassersportler (német nyelven). Preußische Allgemeine Zeitung, 2011. augusztus 6. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 13.)
- ↑ Ismét Lengyel Napok a Nagycsarnokban (magyar nyelven). Turizmus Online, 2010. október 7. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
További információk
[szerkesztés]- Norbert von Frankenstein. Wassersport- und Reiseführer Masurische Seenplatte: Revierführer – Törnplaner – Landgang (német nyelven). Busse-Seewald Verlag (1996). ISBN 3512031560
- Warminsko-Mazurskie vajdaság, Lengyelország Nemzeti Indegenforgalmi Honlapja (magyar)
- A Nagy Mazuri Tavak, Lengyelország Nemzeti Indegenforgalmi Honlapja (magyar)
- Lengyelország a vitorlák alatt, Lengyelország Nemzeti Indegenforgalmi Honlapja (magyar)
- Mazury travel Archiválva 2014. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, a Varmia-mazúriai vajdaság hivatalos turisztikai oldala (lengyel)
- Kajakkal a lengyel vadonban, Magyar Nemzet (magyar)
