Maurice Tourneur
Maurice Tourneur | |
Született | Maurice Félix Thomas 1876. február 2.[1][2][3][4] Párizs[5] |
Elhunyt | 1961. augusztus 4. (85 évesen)[6][1][3][4] Párizs[7] |
Állampolgársága | francia |
Házastársa | Louise Lagrange (1923–) |
Gyermekei | Jacques Tourneur |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Lycée Condorcet |
Kitüntetései | csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán |
Sírhelye |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Maurice Tourneur témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Maurice Tourneur (Párizs, 1876. február 2. – Párizs, 1961. augusztus 4.) francia forgatókönyvíró, filmrendező. Jacques Tourneur filmrendező apja. Legtöbb filmje némafilm, azok többsége is amerikai korszakában (1914–1927) készült.
Életpályája
[szerkesztés]Grafikusként és lapillusztrátorként kezdett dolgozni, később Auguste Rodin asszisztense volt, majd színész és színházi rendező lett, többek között a párizsi Odéon Színházban. Mint másokat, őt is elcsábította a mozi. Előbb barátja, Émile Chautard mellett, majd 1913-ban már önállóan rendezte első némafilmjeit. Az Éclair nevű filmtársaság Amerikába küldte.
Ott készült munkái közül említhető Mary Pickforddal forgatott két filmje: The Pride of the Clan és The Poor Little Rich Girl (1917), The Blue Bird (1918) – Maurice Maeterlinck A kék madár című színműve alapján, A Doll’s House (1918) – Henrik Ibsen Nórája nyomán, vagy a Treasure Island – Robert Louis Stevenson A kincses sziget című regényéből.
1920-ban forgatta (1921-ben mutatták be) Cooper híres regénye, Az utolsó mohikán nagy sikerű adaptációját (The Last of the Mohicans).[8]. Ehhez ő fedezte fel a film számára Wallace Beeryt, aki azután közel 250 filmben szerepelt. Az 1920-as évek elején Tourneurt Hollywood egyik legjobb rendezőjének tartották, – írta róla Georges Sadoul, hozzátéve: „a stilizált díszletek alkalmazásában megelőzte a német filmeket”.[9] Hazatérése után még egy utolsó némafilmet forgatott (L'Équipage, magyar címe: Kék dandár), és közben egy másikat Németországban is. Hangos filmjei már mind Franciaországban készültek.
Filmjei (Válogatás)
[szerkesztés]Némafilmek
- 1913: Le Friquet
- 1913: La Bergère d'Ivry
- 1914: The Man of the Hour
- 1915: Alias Jimmy Valentine
- 1915: The Cub
- 1917: The Poor Little Rich Girl
- 1918: The Blue Bird
- 1918: Prunella
- 1918: A Doll's House
- 1920: The Last of the Mohicans
- 1922: Lorna Doone
- 1923: While Paris Sleeps
- 1926: Old Loves and New
- 1929: Das Schiff der verlorenen Menschen (Marlene Dietrich-hel)
Hangos filmek
- 1930: Accusée, levez-vous!
- 1931: Maison de danses ; Partir
- 1932: Au nom de la loi ; Les Gaietés de l'escadron ; Lidoire
- 1933: Les Deux Orphelines ; L'Homme mystérieux
- 1933: Le Voleur
- 1935: Justin de Marseille ; Kœnigsmark (Pierre Benoit regényéből)
- 1936: Samson ; Avec le sourire
- 1938: Le Patriote ; Katia
- 1941: Volpone
- 1941: Péchés de jeunesse ; Mam'zelle Bonaparte
- 1942: La Main du diable
- 1943: Le Val d'enfer
- 1944: Cécile est morte
- 1948: Après l'amour
- 1948: Impasse des Deux-Anges
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Roglo
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Berkes Ildikó. A western. Budapest: Gondolat Kiadó, 236. o. (1986)
- ↑ Georges Sadoul i. m. 263 o.
Források
[szerkesztés]- Maurice Tourneur az Internet Movie Database oldalain.
- Georges Sadoul. A filmművészet története, ford. Szávai Nándor, Budapest: Gondolat Kiadó, 263., 534. o. (1959)