Mathias Énard
| Mathias Énard | |
 | |
| Született | 1972. január 11. (52 éves) Niort, Új-Aquitania, Franciaország |
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége | francia  |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
 | |
| Mathias Énard aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mathias Énard témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mathias Énard (Niort, 1972. január 11. –) francia regényíró. Perzsa és arab nyelvet tanult, és hosszú időt töltött a Közel-Keleten. Mintegy tizenöt éve Barcelonában él, 2013-ban megszakítva egy berlini írói rezidenciával. A Zone című regényéért számos díjat nyert, köztük a Prix du Livre Intert és a Prix Décembre-t. A Rue des Voleurs (Tolvajok utcája) című regényéért elnyerte a Prix Goncourt/Le Choix de l'Orient, a Prix littéraire de la Porte Dorée és a Prix du Roman-News díját. A 2015-ös Prix Goncourt-díjat a Boussole (Iránytű) című művéért nyerte el. 2020-ban a berni egyetem Friedrich Dürrenmatt világirodalmi vendégprofesszora volt.[2]
Művei
[szerkesztés]- La Perfection du tir, Actes Sud, 2003 ; rééd. Babel, Actes Sud, n°903, 2008[3]
– Prix des cinq continents de la francophonie 2004[4] – Prix Edmée-de-La-Rochefoucauld 2004
- Remonter l’Orénoque, Actes Sud, 2005 ; rééd. Babel, Actes Sud, n°1373, 2016
- Bréviaire des artificiers (ill. Pierre Marquès), Éditions Verticales / Gallimard, 2007
- Zone, Actes Sud, 2008 ; rééd. Babel, Actes Sud, n° 1020, 2010[3]
– Prix Décembre 2008 - Prix du Livre Inter 2009 – Prix Candide 2008 - Bourse Thyde-Monnier SGDL 2008 – Prix Cadmous 2008 – Prix Initiales 2009[4]
- Parle-leur de batailles, de rois et d'éléphants, Actes Sud, 2010 ; rééd. Babel, Actes Sud, n° 1153, 2013[3]
– Prix Goncourt des lycéens 2010 – Prix du livre en Poitou-Charentes & Prix La Voix des lecteurs 201213
- L'Alcool et la Nostalgie, Paris, Éditions Inculte, 2011, 86 p. (ISBN 978-2-916940-48-9) ; rééd. Babel, Actes Sud, n° 1111, 2012
- Rue des voleurs : roman, Arles, Actes Sud, 2012, 251 p. (ISBN 978-2-330-01267-0)
– Prix Roman-News 2013[5] – Prix de l'Académie littéraire de Bretagne et des Pays de la Loire 2013 – Prix Liste Goncourt/Le Choix de l’Orient 2012 décerné à Beyrouth sous les auspices de l'Institut français du Liban et de l'Agence universitaire de la Francophonie
- Tout sera oublié (ill. Pierre Marquès), Arles, Actes Sud, 2013, 137 p. (ISBN 978-2-330-01808-5)
- Boussole, Actes Sud, 2015, 400 p. (ISBN 978-2-330-05312-3)
– Prix Goncourt 2015[6] – Prix des libraires de Nancy – Le Point 2015 – Prix Goncourt : le choix serbe 2016 – Prix littéraire de Leipzig pour la compréhension européenne (de) 2017
- Dernière communication à la société proustienne de Barcelone, Inculte/Dernière marge, 2016 (ISBN 9791095086345)
- Désir pour désir, RMN, collection Cartels, 2018 (ISBN 978-2711870981)
- Prendre refuge, coécriture et dessins de Zeina Abirached, Casterman, 2018 - bande dessinée
- J'y mets ma langue à couper, Bayard Éditions, 2020 (ISBN 978-2-2274-9866-2)
- Le Banquet annuel de la confrérie des fossoyeurs, Actes Sud, 2020, 432 p. (ISBN 9782330135508)
- Déserter, Actes Sud, 2023, 256 p. (ISBN 978-2330181611)
Magyarul megjelent
[szerkesztés]- Zóna (Zone) – Libri, Budapest, 2017 · ISBN 9789633105993 · fordította: Takács József
- Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról (Parle-leur de batailles, de rois et d'éléphants) – Jelenkor, Budapest, 2018 · ISBN 9789636766436 · fordította: Takács M. József
- Iránytű (Boussole) – Magvető, Budapest, 2018 · ISBN 9789631436082 · fordította: Tótfalusi Ágnes
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.culture.gouv.fr/Nous-connaitre/Organisation/Conseil-de-l-Ordre-des-Arts-et-des-Lettres/Arretes-de-Nominations-dans-l-ordre-des-Arts-et-des-Lettres/Nomination-dans-l-ordre-des-Arts-et-des-Lettres-janvier-2016, 2019. április 9., MCCA1604297A
- ↑ Mathias Énard. Walter Benjamin Kolleg , 2020. január 16. (Hozzáférés: 2020. augusztus 3.)
- ↑ a b c Back cover of La Perfection du tir, éditions Actes Sud, 2003.
- ↑ a b Zone. Actes Sud. [2015. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
- ↑ Victor De Sepausy: Mathias Énard, lauréat du Prix Roman-News 2013. actualitte.com, 2013. június 20. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
- ↑ Ken Willsher: France's top literary prize awarded to Mathias Énard. The Guardian, 2015. november 3. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mathias Énard című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
