Matekovics János
Matekovics János | |
Matekovics János 2011-ben | |
Született | Matekovics János 1939. szeptember 3. Simonyifalva |
Elhunyt | 2012. augusztus 26. (72 évesen) |
Beceneve | Matek |
Állampolgársága | román |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | újságíró |
A Wikimédia Commons tartalmaz Matekovics János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Matekovics János (Simonyifalva, 1939. szeptember 3. – Sepsiszentgyörgy, 2012. augusztus 26.) romániai magyar újságíró, író, szerkesztő, műfordító, közösségszervező.
Tanulmányai
[szerkesztés]Nagyváradon érettségizett (1956), a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán végezte tanulmányait (1961).
Életpálya
[szerkesztés]Már az egyetemi évek alatt rendszeresen közölt a kolozsvári Igazságban és a nagyváradi Fáklyában. 1961 októberétől a román fővárosban megjelenő Ifjúmunkáshoz került, riporterként indult, majd felfelé haladva a szamárlétrán osztályvezető lett, tulajdonképpen főszerkesztő-helyettesi hatáskörrel. Megszervezte az Ifjúmunkás Matiné első sorozatát. 1969 decemberében kinevezték a Bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatójává. A nehéz körülmények ellenére olyan lendületet adott a ház tevékenységének, amely főleg távlataiban (magyar nyelvű folyóiratok megjelenése, a romániai magyar film létrehozása, stb.) messze meghaladta a párközpont elképzeléseit. Visszakerült az Ifjúmunkáshoz, ezúttal már csak egyszerű szerkesztőként. Miután Sepsiszentgyörgyre költözött, tudósítói beosztásba került. Onnan áthelyezését kérte a Kovászna Megyei Mozivállalathoz szervezői beosztásba. Itt 30:30:30 címmel filmkultúra-műveltségi versenyt szervezett. A sok zaklatás és visszaminősítés után, miután egy korábban jóváhagyott nagyszabású rendezvényét betiltották, beadta a lemondását, és elment segédmunkásnak a sepsiszentgyörgyi Autóvillamossági gyárba. Sokáig szabadúszó újságíró volt.
Az 1989-es decemberi fordulat után
[szerkesztés]Életműve
[szerkesztés]Ifjúmunkás Matinékon számos egyfelvonásosát játszották, s egy brassói riportjából (Hófehérke és a tizennégy törpe) a Kolozsvári Állami Magyar Színház kérésére dokumentumdrámát írt(A lány volt a tizenötödik), de ezt már az olvasópróbánál betiltották. Ugyancsak leállították Áramütés c. tévéjátékának bemutatását. Az uralkodó osztály tagja c. regényének néhány fejezetét közölte a Megyei Tükör s annak Fórum c. időszaki melléklete. Számos cikke jelent meg a kolozsvári Igazság és a nagyváradi Fáklya hasábjain. Radu Bădilă, Ecaterina Oproiu, Vasile Spoială, Ion Omescu és más román szerzők darabjait és elbeszélését fordította magyarra. László Károly színművésszel megalapította az ország első magyar televíziós gyerekszínházát, a Puki bácsi és a Mesekalákát, amelynek produkciós vezetője volt. Zsigmond Győző egyetemi tanárral bevezettek egy nyelvművelő versenycsokrot, a Felkiáltójelet, amely a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceummal közösen szervezett adás után képernyőre került. Hosszú ideig napi sajtókommentár-műsort vezetett Lapozgató címen a helyi tévében. 2002-ben saját kiadásában megjelent az Eljutni a túlsó partra című riportkötete, amelyben korábban megjelent írásait gyűjtötte össze. 2005-ben Mentünk az utcán és vittük a gyereket címmel kiadta három novelláját egy saját kiadású kötetben.
Megjelent könyvei
[szerkesztés]- Eljutni a túlsó partra. Lehel kiadó, Sepsiszentgyörgy, (2002)
- Mentünk az utcán és vittük a gyereket. Lehel kiadó, Sepsiszentgyörgy, (2005)
Társadalmi szerepvállalás
[szerkesztés]- RMDSZ-tag
Források
[szerkesztés]- Erdélyi Magyar Ki Kicsoda, az RMDSZ és a BMC kiadó közös kiadványa, 2010
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
- Cseke Gábor: Öt vasárnap. Korunk, 1968/9
- Kocsis István: Matekovics-matinék. Utunk Évkönyv, 1970. 90-92.