Ugrás a tartalomhoz

Martin Pollack

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Martin Pollack
A Bécsi Könyvvásáron(wd) 2019-ben
A Bécsi Könyvvásáron(wd) 2019-ben
Született1944. május 23.
Bad Hall,  Ausztria
Elhunyt2025. január 17. (80 évesen)
Bad Hall, Ausztria
Állampolgárságaosztrák
Nemzetiségeosztrák
SzüleiGerhard Bast
Foglalkozása
Kitüntetései
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje
  • Translatio (2003)
  • Buch.Preis (2005)
  • Ehrenpreis des österreichischen Buchhandels für Toleranz in Denken und Handeln (2007)
  • Georg Dehio Book Prize (2010)
  • Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért (2011)
  • culture award of Upper Austria (2015)
  • State Prize for Cultural Journalism (2018)
  • Johann-Heinrich-Merck-Preis (2018)
  • Theodor Kramer prize (2019)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Martin Pollack témájú médiaállományokat.

Martin Pollack (Bad Hall, 1944. május 23. – ?, 2025. január 17.) osztrák újságíró, író, műfordító, szlavista és történész.[2] „Ausztria egyik legkiválóbb közéleti értelmiségije.”[3] Pollack a tényeken alapuló igazságot és a második világháborús bűnökkel kapcsolatos megbékélést propagálta Ausztriában, amelyet hiányolt a közbeszédből.[4] Pollack a második világháború végén, a nácik elkötelezett híveinek és háborús bűnösöknek a családjába született, de az 1950-es évek végén Salzburgban végzett középiskolai tanulmányai révén sikerült megszabadulnia családja meggyőződésétől.[5]

Pollack 2004-ben megjelent bestsellere, amely apja, Gerhard Bast(wd)[6] erőszakos haláláról szólt a második világháborút követően, 1947-ben, az osztrák-olasz Brenner-határ közelében, új műfajt teremtett a második világháborús igazság- és megbékélési tényirodalom új műfaját hozta létre németül.[7] Pollack gyakran összekapcsolta a történelmi kutatásokat saját családja történetével. Édesapját, Gerhard Bast SS-Sturmbannführer-t 1947-ben menekülés közben holtan találták a Brenner-hágónál az osztrák-olasz határ közelében. Pollack nagybátyja részt vett a Felső-Krajna-i szlovének deportálásában,[8] amelyhez Eberhard Kranzmayer(wd)[9] dialektológiai „tanulmányait” használták racionális indoklásként az „újranémetesítés” és a megsemmisítés között.[10]

Háttér

[szerkesztés]

Pollack a felső-ausztriai Bad Hallban született, de nagyszülei alsó-ausztriai városában, Amstettenben nőtt fel. Pánnémet(wd) náci-támogató családba született, akik 1945 után is féktelenül ünnepelték ezt az ideológiát.[4] Elmondta, hogy a nagyanyja megpróbálta megvesztegetni, hogy ne iratkozzon be a szláv szakra. Ha helyette a germanisztikára jelentkezik, akkor a doktori fokozatig fizeti a diplomáját, de különben nem kap egy fillért sem, „keinen Groschen”.[11] Pollack ezt visszautasította, és a Bécsi Egyetemen töltött ideje alatt lengyel tanulmányokra szakosodott. Családtagjait „egyik náci nagynéniként” („eine meiner Nazi-Tanten”) emlegette, és élete végén lemondott arról, hogy „soha nem fognak megváltozni”.[8] Pollack 2025. január 17-én, 80 éves korában halt meg.[3]

Családtörténet és megbékélés

[szerkesztés]

Pollack 2004-es bestsellere, amely apja, Gerhard Bast[6] 1947-es erőszakos haláláról szólt, a második világháborús igazság- és megbékélési tényirodalom új műfaját hozta létre németül.[7] Pollack gyakran összekapcsolta a történelmi kutatásokat saját családja történetével, amely tele volt náci elkövetőkkel és kollaboránsokkal. Pollack apját, Gerhard Bast(wd) SS-Sturmbannführer-t 1947-ben menekülés közben holtan találták az osztrák-olasz Brenner határ közelében. Pollack nagybátyja részt vett a Felső-Krajna-i szlovének deportálásában,[8] amelyhez Eberhard Kranzmayer[9] dialektológiai „tanulmányait” használták fel a „re-németesítés” és a megsemmisítés közötti racionalizáláshoz.[10] Pollack, aki gimnazista kora óta gyökeresen másképp látta a nácizmushoz való viszonyát, mint családtagjai, megélt kutatásai és megbékélési tapasztalatai révén más modellt kínált a háborús és rasszista traumák leküzdésére, így a legkonstruktívabb módon „alakította” ezt a vitát.[12]

Publikált művei

[szerkesztés]
  • Nach Galizien. Von Chassiden, Huzulen, Polen u. Ruthenern. Eine imaginäre Reise durch die verschwundene Welt Ostgaliziens und der Bukowina. Edition Christian Brandstätter, Wien 1984, ISBN 3-85447-075-4, pp. 208, (Insel Verlag, Frankfurt am Main 2001, ISBN 3-458-34447-0)
  • Des Lebens Lauf. Jüdische Familienbilder aus Zwischeneuropa. Christian Brandstätter Verlagsgesellschaft, Wien 1987, ISBN 3-85447-198-X
  • Martin Pollack, Karl-Markus Gauß (Hrsg.): Das reiche Land der armen Leute. Literarische Wanderungen durch Galizien. Jugend und Volk (J&V), Wien 1992, ISBN 3-224-17636-9, pp. 262.
  • Anklage Vatermord. Der Fall Philipp Halsmann. Zsolnay, Wien 2002, ISBN 3-552-05206-2
  • Der Tote im Bunker. Bericht über meinen Vater. Zsolnay, Wien 2004, ISBN 3-552-05318-2
  • Martin Pollack (Hrsg.): Sarmatische Landschaften. Nachrichten aus Litauen, Belarus, der Ukraine, Polen und Deutschland. S. Fischer, Frankfurt am Main 2005, ISBN 3-10-062303-7
  • Martin Pollack (Hrsg.): Von Minsk nach Manhattan. Polnische Reportagen. Zsolnay, Wien 2006 (übersetzt von Martin Pollack, Joanna Manc, Renate Schmidgall), ISBN 3-552-05371-9, pp. 268.
  • Warum wurden die Stanislaws erschossen? Reportagen. Zsolnay, Wien 2008, ISBN 978-3-552-05432-5, pp. 229.
  • Martin Pollack u. a.: Mythos Czernowitz. Eine Stadt im Spiegel ihrer Nationalitäten. In: Ariane Afsari (Hrsg.): Potsdamer Bibliothek östliches Europa – Geschichte. Deutsches Kulturforum östliches Europa, Potsdam 2008, ISBN 978-3-936168-25-9, pp. 263.
  • Kaiser von Amerika. Die große Flucht aus Galizien. Zsolnay, Wien 2010, ISBN 978-3-552-05514-8
  • In Your Face. Bilder aus unserer jüngeren Geschichte. Mit einem Essay von Martin Pollack und Fotos von Chris Niedenthal. edition. fotoTAPETA, Warschau/ Berlin 2011, ISBN 978-3-940524-13-3
  • Die Wolfsjäger. Drei polnische Duette. (Zusammen mit Christoph Ransmayr). S. Fischer Verlag, Frankfurt am Main 2011, ISBN 978-3-10-062950-0
  • Kontaminierte Landschaften. Residenz Verlag, St. Pölten und Wien 2014, ISBN 978-3-7017-1621-0 (Print), ISBN 978-3-7017-4457-2 (E-Book), pp. 120.
  • Topografie der Erinnerung. Residenz Verlag, Salzburg und Wien 2016, ISBN 978-3-7017-1648-7 (Print), ISBN 978-3-7017-4528-9 (E-Book), pp. 172.
  • Nachwort zur Neuauflage von W. St. Reymont: Die Empörung. Westhafen Verlag, Frankfurt am Main 2017, ISBN 978-3-942836-12-8
  • Die Frau ohne Grab: Bericht über meine Tante, Zsolnay, Wien 2019, ISBN 978-3-552-05951-1

Magyarul

[szerkesztés]
  • Galícia. Utazás egy eltűnt világban Kelet-Galícia és Bukovina földjén (Nach Galizien) – Palatinus, Budapest, 2009 · ISBN 9789632740331 · Fordította, jegyzetek: Halasi Zoltán
  • Halott ​a bunkerban. Beszámoló apámról (Der Tote im Bunker) – L'Harmattan, Budapest, 2016 (Világszép irodalom) · ISBN 9789634140962 · Fordította, jegyzetek: Halasi Zoltán
  • Az ​amerikai császár. A nagy galíciai kivándorlás (Kaiser von Amerika) – L'Harmattan, Budapest, 2019 (Világszép irodalom) · ISBN 9789634144977 · Fordította, jegyzetek: Halasi Zoltán

További anyagok

[szerkesztés]

Martin Pollack előadása [angolul] a bécsi IWM-ben, 2024. június 14-én, A baljós múlt hosszú árnyéka: Egy véget nem érő történet címmel. Michalski-emlékelőadás, amelyen részt vesz Alexander Van der Bellen, Ausztria elnöke és Heinz Fischer, Ausztria korábbi elnöke. The Long Shadow of a Sinister Past. A Never-Ending Story

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://orf.at/stories/3136565/
  2. ↑ Ohrlinger, Herbert: Er wanderte nie auf den Hauptstraßen der Erinnerung (osztrák német nyelven). FALTER.at , 2025. január 21. (Hozzáférés: 2025. január 22.)
  3. ↑ a b In Memoriam Martin Pollack (1944–2025) (angol nyelven). IWM WEBSITE , 2025. január 15. (Hozzáférés: 2025. január 22.)
  4. ↑ a b Autor Martin Pollack im Alter von 80 Jahren gestorben {{{2}}}
  5. ↑ oe1.orf.at: Martin Pollack in memoriam. | SO | 26 January 2025 | 14:10 (német nyelven). oe1.orf.at . (Hozzáférés: 2025. január 22.)
  6. ↑ a b Gerhard Bast (1911. január 12. – 1947. március 9.) osztrák ügyvéd, a Gestapo Sturmbannführerje és az Einsatzgruppen munkacsoportjának vezetője.
  7. ↑ a b Der Tote im Bunker (de-DE nyelven). Literaturhaus Wien . (Hozzáférés: 2025. január 22.)
  8. ↑ a b c wolfgang.paterno: Autor Martin Pollack: "Sebastian Kurz ist so skrupellos wie unbeleckt" (német nyelven). www.profil.at , 2019. szeptember 10. (Hozzáférés: 2025. január 22.)
  9. ↑ a b Eberhard Kranzmayer (1897. május 15. – 1975. szeptember 13.) osztrák filológus, dialektológus(wd) és 1945 előtt a német nyelv etnológusa is.
  10. ↑ a b Dollinger, Stefan (2024. augusztus 7.). „Eberhard Kranzmayer’s dovetailing with Nazism: His fascist years and the ‘One Standard German Axiom (OSGA)’” (angol nyelven). Discourse & Society, 09579265241259094. o. DOI:10.1177/09579265241259094. ISSN 0957-9265. 
  11. ↑ Radio Ö1, Interview with Martin Pollack aus Anlass dessen 80. Geburtstages. May/June 2024.
  12. ↑ In Memoriam Martin Pollack (1944-2025) (angol nyelven). IWM WEBSITE , 2025. január 15. (Hozzáférés: 2025. január 22.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Martin Pollack című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Martin_Pollack&oldid=27803570”