Marjay Frigyes
| Marjay Frigyes | |
| Született | Poppovics Frigyes 1897. május 18. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1993 előtt |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marjay Frigyes, eredetileg: Poppovics, külföldön: Friedrich Marjay, Frederico Pedro Marjay, Frederic P. Marjay (Budapest, 1897. május 18. – 1993 előtt)[2] magyar író, műfordító, újságíró, huszárfőhadnagy.
Családja
[szerkesztés]Poppovics Frigyes és Vojnovits Paulina fiaként született. 1918. augusztus 16-án Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött tottkutasi Szénásy Melitta Máriával, tottkutasi Szénásy Béla és Komonz Ilona lányával,[3] majd 1933-ban elváltak.[4] Lányuk, Marjay Lucia (férj. Bresztovszky Lajosné)[5] 1922. április 17-én született. 1934. április 15-én Budapesten, a XI. kerületben házasságot kötött Kovács Mária Teréziával, Kovács Pál és Trokán Mária lányával.[6]
Pályája
[szerkesztés]Pályafutását szőnyegkereskedőként kezdte, majd a Schaffende Ungarn c. folyóirat szerkesztője lett, a magyar háborús propaganda egyik irányítója. 1943. július 1-jén tartalékos századossá léptették elő. A Sztójay-kormány kinevezte kulturális attasénak, ezért az 1940-es években Portugáliába költözött, ahol a lisszaboni magyar követség kulturális tanácsosaként dolgozott, kiadatta Zilahy Lajos regényeit portugál nyelven. Amikor hazahívták, nem engedelmeskedett a külügyminisztérium utasításának, és Portugáliában maradt. A Szabadság c. lap 1945. július 3-ai száma azt állítja, hogy Marjay könyveit "négerek" írták, cikket pedig tíz és húsz pengőért vásárolta egy pesti kávéházban. A lap állítása szerint amikor a szovjet haderők elérték Magyarország határát, mindenét pénzzé tette, Berlinbe utazott vagyonával, ahonnan a németek bombavető repülőgépen küldték Lisszabonba. 1945. június 19-én háborús bűnösként lefokozták, és a honvédség kötelékéből eltávolították.[7]
Szerkesztette a Journal du Commercin-t.
Munkái
[szerkesztés]- Ez a szovjet (Budapest, 1937)
- Meddig még? (Budapest, 1937)
- Die Wahrheit über das ungarländische Deutschtum: von einem aufrichtigen Freund des Dritten Reiches (Budapest: Mérnökök Ny., 1937)
- Az olasz birodalom szabadidőmozgalma (Czakó Istvánnal, Budapest: Magyar Jövő Szöv., 1938)
- Ámokfutó Bukarest (Budapest: Stádium, 1939)
- Mi a fasizmus? (Budapest: Stádium, 1939)
- Szegedtől - Uzsokig: 1919-1939 (Budapest: Egyetemi Ny., 1939)
- Végzetes esztendő (Budapest: Dante, 1939)
- Keresztes hadjárat 1941 (Budapest: Stádium, 1941)
- Honvédeink Vörösországról (szerk., Budapest: Hollóssy Ny., 1942)
- Europa oder Chaos? Ein Ungar über den Bolschewismus (Nürnberg: Willmy, 1943)
- Hőseink (szerk., Budapest: Hollóssy Ny., 1944)
- Honvédségünk (szerk., Budapest: Stádium, 1944)
- Portugal (Lisboa, 1953, 1962; franciául: Neufchâtel-Paris, 1954)
- Portugal romântico (1955)
- Índia Portuguesa - Estudo Histórico (Bertrand, 1959)
- Pom Henrique, the Navigator (szerk., Lisbon, 1960)
- Angola: Texto e direcçao artistica (Livraria Bertrand, 1961)
- Algarve: textofotografia e direcção artística (Livraria Bertrand, 1968)
- Navegadores portugueses: heróis do mar; investigação artística (Habsburg Ottóval közösen, Bertrand, 1970)
- Lisbon and its surroundings (Lisbon, Bertrand, SARL, 1972)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
- ↑ 1993-ban szerzői jogutódlás ügyében keresték dr. Marjay Frigyes örököseit. (Népszabadság, 1993. október 27. 18. oldal).
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 675/1918. folyószáma alatt.
- ↑ A budapesti kir. tszék. 1. P.46000/1933. sz. ítélete.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest XII. ker. polgári akv. 84/1943. folyószám alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest XI. ker. polgári akv. 56/1934. folyószáma alatt.
- ↑ (1945. október 1.) „Háborús bűnösök közigazgatási úton való lefokozása és a honvédség kötelékéből való kicsapása”. Honvédségi Közlöny 72 (18), 170. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
Források
[szerkesztés]- Bene János-Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-1945. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 2003. 437. old.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. 666. old.
- Dr. Nagy Zoltán – M. Szebeni Géza: "Ciceszbájner átka..." Archiválva 2014. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Szemle, Új folyam XX. 9-10. szám, 2011. november 1. 09:35
- (y): Dél-Amerikába szökött Marjay Frigyes, a leghirhedtebb magyar háborús uszítók egyike. Hogyan lett az ismeretlen szőnyegkereskedőből a budai Vár magyar Göbbelse? (magyar nyelven). Szabadság, 1945. július 3., 3. old.. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
- Petőfi Irodalmi Múzeum
- OSZK OPAC
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Richard Vokes (szerk.): Photography in Africa: Ethnographic Perspectives. 2012. 170-171. old.