Ugrás a tartalomhoz

Marjay Frigyes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marjay Frigyes
SzületettPoppovics Frigyes
1897. május 18.
Budapest[1]
Elhunyt1993 előtt
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Marjay Frigyes, eredetileg: Poppovics, külföldön: Friedrich Marjay, Frederico Pedro Marjay, Frederic P. Marjay (Budapest, 1897. május 18. – 1993 előtt)[2] magyar író, műfordító, újságíró, huszárfőhadnagy.

Családja

[szerkesztés]

Poppovics Frigyes és Vojnovits Paulina fiaként született. 1918. augusztus 16-án Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött tottkutasi Szénásy Melitta Máriával, tottkutasi Szénásy Béla és Komonz Ilona lányával,[3] majd 1933-ban elváltak.[4] Lányuk, Marjay Lucia (férj. Bresztovszky Lajosné)[5] 1922. április 17-én született. 1934. április 15-én Budapesten, a XI. kerületben házasságot kötött Kovács Mária Teréziával, Kovács Pál és Trokán Mária lányával.[6]

Pályája

[szerkesztés]

Pályafutását szőnyegkereskedőként kezdte, majd a Schaffende Ungarn c. folyóirat szerkesztője lett, a magyar háborús propaganda egyik irányítója. 1943. július 1-jén tartalékos századossá léptették elő. A Sztójay-kormány kinevezte kulturális attasénak, ezért az 1940-es években Portugáliába költözött, ahol a lisszaboni magyar követség kulturális tanácsosaként dolgozott, kiadatta Zilahy Lajos regényeit portugál nyelven. Amikor hazahívták, nem engedelmeskedett a külügyminisztérium utasításának, és Portugáliában maradt. A Szabadság c. lap 1945. július 3-ai száma azt állítja, hogy Marjay könyveit "négerek" írták, cikket pedig tíz és húsz pengőért vásárolta egy pesti kávéházban. A lap állítása szerint amikor a szovjet haderők elérték Magyarország határát, mindenét pénzzé tette, Berlinbe utazott vagyonával, ahonnan a németek bombavető repülőgépen küldték Lisszabonba. 1945. június 19-én háborús bűnösként lefokozták, és a honvédség kötelékéből eltávolították.[7]

Szerkesztette a Journal du Commercin-t.

Munkái

[szerkesztés]
  • Ez a szovjet (Budapest, 1937)
  • Meddig még? (Budapest, 1937)
  • Die Wahrheit über das ungarländische Deutschtum: von einem aufrichtigen Freund des Dritten Reiches (Budapest: Mérnökök Ny., 1937)
  • Az olasz birodalom szabadidőmozgalma (Czakó Istvánnal, Budapest: Magyar Jövő Szöv., 1938)
  • Ámokfutó Bukarest (Budapest: Stádium, 1939)
  • Mi a fasizmus? (Budapest: Stádium, 1939)
  • Szegedtől - Uzsokig: 1919-1939 (Budapest: Egyetemi Ny., 1939)
  • Végzetes esztendő (Budapest: Dante, 1939)
  • Keresztes hadjárat 1941 (Budapest: Stádium, 1941)
  • Honvédeink Vörösországról (szerk., Budapest: Hollóssy Ny., 1942)
  • Europa oder Chaos? Ein Ungar über den Bolschewismus (Nürnberg: Willmy, 1943)
  • Hőseink (szerk., Budapest: Hollóssy Ny., 1944)
  • Honvédségünk (szerk., Budapest: Stádium, 1944)
  • Portugal (Lisboa, 1953, 1962; franciául: Neufchâtel-Paris, 1954)
  • Portugal romântico (1955)
  • Índia Portuguesa - Estudo Histórico (Bertrand, 1959)
  • Pom Henrique, the Navigator (szerk., Lisbon, 1960)
  • Angola: Texto e direcçao artistica (Livraria Bertrand, 1961)
  • Algarve: textofotografia e direcção artística (Livraria Bertrand, 1968)
  • Navegadores portugueses: heróis do mar; investigação artística (Habsburg Ottóval közösen, Bertrand, 1970)
  • Lisbon and its surroundings (Lisbon, Bertrand, SARL, 1972)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]