Marin Sirdani
| Marin Sirdani | |
| Született | 1885. január 17. Gusinje |
| Elhunyt | 1962. február 14. (77 évesen) Shkodra |
| Állampolgársága | albán |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marin Sirdani, születési nevén Ndue Sirdani (Gusinje, 1885. január 17. – Shkodra, 1962. február 14.) albán ferences szerzetes, pedagógus, folklorista, történész.
Életútja
[szerkesztés]A bogai származású Daka Sirdani és Marie Smajli gyermekeként született a Montenegróhoz tartozó Gusinjében, a keresztségben a Ndue nevet kapta.[1] Édesanyját korán elveszítette, apja ekkor őt és fivérét – a később jezsuita szerzetessé lett Aleksandër Sirdanit – shkodrai nagybátyjuk gondjaira bízta.[2] Tanulmányait a shkodrai ferences kollégiumban kezdte meg, majd a Grazi Egyetem teológushallgatója volt, amelyet 1909-ben végzett el.[3] Hazatérését követően pappá szentelték, és Kthella e Sipërme plébánosaként megkezdte lelki szolgálatát, később Pishkashba, majd egy Burrel melletti falucskába helyezték át. Csakhamar a troshani ferences kollégiumban kapott tanári állást, itt végezte az oktatómunkát 1922-ig, amikor Shkodrába költözött, és a ferences Collegium Illyricum történelem- és teológiatanára lett.[4] 1932-től 1938-ig igazgatóként irányította a ferences kollégiumban folyó oktatómunkát.[5]
A kommunista hatalomátvételt követően, 1945-ben a római katolikus főegyházmegye Sirdanit és Ernest Çobát delegálta a kommunista pártot képviselő Tuk Jakovával folytatott tárgyalásra. Ennek során Jakova előterjesztette a párt javaslatát arról, hogy az albán katolikus egyház szervezetileg váljon le a Szentszékről, és alakuljon a kommunista pártvezetéssel együttműködő állami egyházzá. Az elfogadhatatlan ajánlatot a megjelentek visszautasították. Nem sokkal később több más egyházi személlyel együtt Sirdanit is letartóztatták, majd kényszermunkára ítélték.[6]
Szabadulását követően az Arra e Madhe-i ferences konventbe vonult vissza, ahol 1962. február 14-én tuberkulózisban elhunyt.[7]
Munkássága
[szerkesztés]Egyházi szolgálatával párhuzamosan gyűjtötte az észak-albániai hegyvidékek epikus folklóralkotásait, amelyeket 1926-tól folytatásokban a shkodrai Zâni i Shna Ndout (’Szent Antal Hangja’) folyóiratban publikált Skanderbegu mbas gojëdhânash (’Szkander bég a szájhagyományban’) címen.[8] 1931 és 1935 között újabb közleményekben adta közre a Szkander bég küzdelmeire és magánéletére vonatkozó további népi epikus alkotásokat.[9] Folklorisztikai munkái mellett történelmi tanulmányai is számottevőek. Az 1940-es években a Hylli i Dritës, a Leka és más folyóiratok lapjain közölt írásokat egyebek mellett az albánság történelmi múltjáról és az albániai ferences rend történetéről.[10] Egyes források szerint több ezer oldalasra rúgó folklorisztikai-történeti kéziratait az államrendőrség letartóztatása után megsemmisítette.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kurti 2003 :130.
- ↑ Ulqini 1999 :74.; Pllumi 2006 :297.
- ↑ Kurti 2003 :46.; Doka 2014 :58.
- ↑ Kurti 2003 :233.; Doka 2014Ä:58.; Radio Vatikani 2016 .
- ↑ Kurti 2003 :189.
- ↑ Sinishta 1976 :55.; Qazimi 2012 :91–93.
- ↑ Daniel Gazulli: Vëllaznit Sirdani: At Martin Sirdani & dom Aleksandër Sirdani. kosova.albemigrant.com (2011. január 8.) (Hozzáférés: 2019. október 30.) arch
- ↑ Paci 2018 :136–145.
- ↑ Marlekaj 2018 :133.
- ↑ Doka 2014 :58.
- ↑ Topalli 2010 .
Források
[szerkesztés]- ↑ Doka 2014: Griselda Doka: Francescani d’Albania: p. Marin Sirdani O. F. M. (1885–1962) cultore di storia e letteratura. In Religiosità e cultura tra Oriente e Occidente. Lecce: Argo. 2014. 57–75. o. ISBN 9788882341831
- ↑ Kurti 2003: Donat Kurti: Provinça françeskane shqiptare (’Az albániai ferences rendtartomány’). Shkodër: Botime Françeskane. 2003. ISBN 99927-789-1-1
- ↑ Marlekaj 2018: Jak Marlekaj: Gjergj Kastrioti „Athleta Christi”: Përzgjedhje studimesh të klerikëve katolikë (’Kasztrióta György, Krisztus bajnoka: Válogatás a katolikus papság tanulmányaiból’). Shkodër: Botime Françeskane. 2018. ISBN 9789995697730
- ↑ Paci 2018: Evalda Paci: Át Marin Sirdani O.F.M., kontribut për historinë e kulturën shqiptare (’Marin Sirdani atya hozzájárulása az albán művelődés történetéhez’). Hylli i Dritës, 295–296. sz. (2018) 136–145. o.
- ↑ Pllumi 2006: Zef Pllumi: Rrno vetëm për me tregue (’Csak várj, míg elmondom’). Tiranë: 55. 2006. ISBN 9789994379989
- ↑ Qazimi 2012: Azem Qazimi: Procesi i asgjësimit të fesë në komunizëm (’Vallásüldözés a kommunizmusban’). Tiranë: ISKPK. 2012. ISBN 9789928168030
- ↑ Radio Vatikani 2016: Atë Marin Sirdani, françeskan e studiues i historisë, në përvjetorin e vdekjes (’Marin Sirdani atya, ferences történész halálának évfordulójára’). Radio Vatikani (2016. február 14.) (Hozzáférés: 2019. október 30.)
- ↑ Sinishta 1976: Gjon Sinishta: The fulfilled promise: A documentary account of religious persecution in Albania. Santa Clara: H&F Composing Service. 1976.
- ↑ Topalli 2010: Kolec Topalli: Communist persecution in Albanian studies. www.albanianhistory.net (2010) (Hozzáférés: 2019. október 30.)
- ↑ Ulqini 1999: Kahreman Ulqini: Faktorë kulturorë e fetarë: Nga kombësia tek kombi (’A műveltség és hitélet kulcsa: Nemzetségtől a nemzetig’). Shkodër: Idromeno. 1999. ISBN 9789992762332
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Marin Sirdani című albán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.