Marijan Horvat
| Marijan Horvat | |
| Született | 1903. január 10.[1][2][3] Zágráb |
| Elhunyt | 1967. december 24. (64 évesen)[1] Zágráb |
| Állampolgársága | jugoszláv |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Zágrábi Egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marijan Horvat (Zágráb, 1903. január 10. – Zágráb, 1967. december 27.), horvát jogtudós, jogi szakíró, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.
Élete
[szerkesztés]Zágrábban született 1903-ban és a Klasszikus Gimnáziumba járt, ahol 1921-ben érettségizett. Ezután beiratkozott a Zágrábi Egyetem Jogi Karára és jogi diplomát szerzett, majd 1926-ban ugyanitt doktorált.[4] A római jog területére szakosodva a francia kormány ösztöndíjasaként 1926-tól a Sorbonne Egyetemen tanult, ahol egy évfolyamba járt Paul Colinet és Pierre Noilles regényírókkal.[5] 1929-ben Zágrábban saját ügyvédi irodát nyitott, 1929 és 1940 között ügyvédi gyakorlatot folytatott.[5] 1939-ban Zágrábban habilitált[4] „Bona fides u razvoju rimskog obveznoga prava” (Jóhiszeműség a római kötelmi jog fejlődésében) című munkájával. 1940-ben a római jog magántanárává és docensévé, 1945-ben pedig rendes tanárrá választották a Zágrábi Egyetem Jogi Karán, ahol az élet végéig tanított.[4] A párizsi, a strasbourgi, a hamburgi, az oxfordi, a cambridge-i, az edinburghi, a glasgow-i és az aberdeeni egyetemek jogi karain tartott előadásokat a legrégebbi római polgári eljárás dichotómiájáról.[5] 1958/59-ben és 1959/60-ban a Zágrábi Egyetem rektora volt.[4]
Munkássága
[szerkesztés]Számos műve jelent meg a római jogról, a horvát jogtörténetről és a korabeli magánjogról. „Rimska pravna poviest” (A római jog története, 1943) című munkája a tudományos munkák és a tankönyvek sajátosságait ötvözi. Rimsko pravo (Római jog, 1952-53) című kétkötetes munkája a római jogot és a társadalmi fejlődés törvényeit mutatja be.[5] A könyvek, tankönyvek és monográfiák mellett számos tudományos és szakmai cikket, tanulmányt és vitairatot publikált a római jog elmélete, története és intézményei tárgyában, de tárgyalta a régi horvát jogtörténet (a Horvátországban ismeretlen középkori jogi emlékeket), általános valamint polgárjogot a hazai és külföldi folyóiratokban és szakkiadványokban is.[5] Gazdag tudományos munkájának köszönhetően Horvat professzor a jogi szakirodalom legjelentősebb képviselője Horvátországban, római jogi tanulmányainak egy része pedig világviszonylatban is maradandó értékkel bír.[4]
Főbb művei
[szerkesztés]- Rimska pravna poviest, Zagreb 1943.
- Rimsko pravo (társszerző B. Eisner) Zagreb, 1948.
- Rječnik historije države i prava (társszerző K. Bastaić és H. Sirotković). Zagreb 1968.
- Rimsko pravo, Zagreb 1998.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
- ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ a b c d e Egyetem
- ↑ a b c d e Apostolova-Maršavelski-Delibašić
Források
[szerkesztés]- ↑ Apostolova-Maršavelski-Delibašić: Magdalena Apostolova-Maršavelski, Tatjana Delibašić - Hrvtaski biografski leksikon: Horvat, Marijan. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (2002) (Hozzáférés: 2022. április 8.)
- ↑ Egyetem: Marijan Horvat. www.hosting.unizg.hr (Hozzáférés: 2022. április 8.)