Marija Kirillovna Romanova orosz nagyhercegnő

Marija Kirillovna nagyhercegnő
Marija Kirillovna, Leiningen címzetes hercegnéje
Született	1907. február 2. Coburg; Németország
Elhunyt	1951. október 25. (48 évesen) Madrid; Spanyolország
Állampolgársága	orosz
Házastársa	Karl, 6th Prince of Leiningen (1924. november 24. – )
Gyermekei	Emich Kirill herceg Károly Vlagyimir herceg Kíra Melitta hercegnő Margit Ilona hercegnő Matild Alexandra hercegnő Frigyes Vilmos herceg Péter Viktor herceg
Szülei	Viktorija Fjodorovna Romanova orosz nagyhercegné Kirill Vlagyimirovics Romanov orosz nagyherceg
Foglalkozása	arisztokrata
Sírhelye	Rajna-vidék-Pfalz
A Wikimédia Commons tartalmaz Marija Kirillovna nagyhercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marija Kirillovna orosz nagyhercegnő, férjezett Mária leiningeni hercegné (oroszul: Великая Княжна Мария Кирилловна Романова, németül: Maria Kirillowna, Fürstin zu Leiningen; Coburg, 1907. február 2. – Madrid, 1951. október 25.) orosz hercegnő és nagyhercegnő, házassága révén Leiningen címzetes hercegnéje.

Élete

Marija Kirillovna hercegnő 1907-ben látott napvilágot Kirill Vlagyimirovics nagyherceg és Viktória Melitta edinburgh-i és szász–coburg–gothai hercegnő első gyermekeként. Szülei száműzetésben éltek engedély nélküli házasságuk miatt; Kirill nagyherceg ugyanis a köztük fennálló unokatestvéri kapcsolat ellenére is feleségül vette a hesseni nagyhercegtől elvált Viktória Melitta hercegnőt.

Marija Kirillovna – aki a családban a „Marie” vagy a „Mása” becenevet viselte – gyermekkora legelső éveit Coburgban, anyai nagyanyja házában és Franciaországban töltötte. Édesanyja mindent elkövetett annak érdekében, hogy Marija hercegnő és húga, Kira Kirillovna a lehető legjobb tanításban részesüljenek. 1910-ben II. Miklós orosz cár megbocsátott Kirill nagyhercegnek, így a família visszatérhetett az orosz fővárosba. Marija és Kira Kirillovna orosz hercegnői rangot kaptak; mert ugyan a cári család tagjának számítottak, ámde III. Sándor orosz cár törvénye értelmében csak akkor viselhettek volna nagyhercegnői címet, ha apai nagyapjuk maga is a cári méltóságra emelkedett volna.

1917-ben a cári rendszer megdöntése után a család Finnországba menekült a bolsevikok elől. A família csak Viktória Melitta hercegnő brit kapcsolatai révén tudta elhagyni az országot, hogy francia földön telepedjenek le. Saint-Briac városában rendezték be otthonukat; ez a hely később az orosz emigránsok központjává vált. 1924-ben Kirill Vlagyimirovics nagyherceg címzetes orosz cárnak és a cári család fejének kiáltotta ki magát; gyermekei ekkor a nagyhercegi rangot kapták meg.

Marija Kirillovnát félénk, visszahúzódó teremtésnek írták le, aki számos tekintetben hasonlított anyai nagyanyjára, Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnőre. A nagyhercegnő 1924-ben kötött eljegyzést Károly leiningeni herceggel (1889–1946), a Leiningeni Hercegség címzetes hercegével, aki – dacára ősi családjának – nem tartozott a német nemesség felsőbb, befolyásos köreihez. A polgári esküvőt 1925. február 24-én, az egyházi menyegzőt február 25-én tartották Coburgban. A házaspárnak hét gyermeke született, azonban utolsó fiuk, Péter Viktor herceg alig pár hónaposan meghalt koraszülöttség miatt:

• Emich Kirill herceg (1926. október 18. – 1991. október 30.), Leiningen címzetes hercege
• Károly Vlagyimir herceg (1928. január 2. – 1990. szeptember 28.), nőül vette Mária Lujza bolgár hercegnőt
• Kíra Melitta hercegnő (1930. július 18. – 2005. szeptember 24.), házassága révén jugoszláv királyi hercegné
• Margit Ilona hercegnő (1932. május 9. – 1996. június 16.), házassága révén Hohenzollern címzetes hercegnéje
• Matild Alexandra hercegnő (1936. január 2. –), nőül ment Karl Anton Bauscherhez
• Frigyes Vilmos herceg (1938. június 18. – 1998. augusztus 29.), kétszer nősült, gyermektelenül halt meg
• Péter Viktor herceg (1942. december 23. – 1943. január 12.), csecsemőként elhalálozott.

Marija Kirillovna édesanyja egészen 1936-ban bekövetkezett haláláig támogatta és segítette leányát. A második világháború alatt a náci vezetés arra kényszerítette Károly herceget, hogy csatlakozzék a sereghez. A háború végén a herceg szovjet hadifogságba esett; egy munkatáborban halt éhen 1946 augusztusában. Az özvegy Marija Kirillovna hercegné anyagi problémákkal küzdött, gyermekei felnevelése érdekében nélkülöznie kellett. A nagyhercegnő és hercegné 1951. október 25-én hunyt el Madridban szívinfarktus következtében.

Források

• Zeepvat, Charlotte: Ablak egy elveszett világra – A Romanov-család fotóalbuma; Magyar Könyvklub, Budapest, 2006; ISBN 963-549-260-X
• Boulay, Cyrille: Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről; Magyar Könyvklub; ISBN 963-547-931-X; 30–45. oldal
• Niederhauser Emil – Szvák Gyula: A Romanovok; Pannonica Kiadó, 2002; ISBN 963-9252-53-0

A Wikimédia Commons tartalmaz Marija Kirillovna Romanova orosz nagyhercegnő témájú médiaállományokat.

További információk

• Életrajzi adatok
• Életrajzi adatok
• Képek, érdekességek Archiválva 2009. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)