Ugrás a tartalomhoz

Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja orosz cárné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja orosz cárné
Született1624. április 11.
Moszkva
Elhunyt1669. március 13. (44 évesen)
Moszkva
ÁllampolgárságaOrosz Cárság
HázastársaAlekszej orosz cár (1648. január 26. – 1669. március 14.)[1][2]
Gyermekeild. a „gyermekei” szakaszt
SzüleiYekaterina Narbekova
Ilya Miloslavsky
Foglalkozásapolitikus
Halál okagyermekágyi láz
SírhelyeAscension Convent
A Wikimédia Commons tartalmaz Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja orosz cárné témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Miloszlavszkij Mária orosz cárné

Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja (oroszul: царица Мария Ильинична Милославская; 1624Moszkva, 1669. február 21./március 3.) orosz bojárkisasszony, házassága révén Oroszország cárnéja.

Élete

[szerkesztés]

Mária hercegnő Ilja Danyilovics Miloszlavszkij herceg és Jekatyerina Fjodorovna Narbekova fiatalabbik leányaként jött világra 1625-ben. Édesapja egyike volt a fiatal cár, Alekszej bizalmas embereinek és tanácsosainak. 1648-ban a cár feleséget keresett magának, s ebből a célból több száz nemesi hölgyet hívott össze. Alekszej cár Marija Iljinyicsnát választotta házaspárjának, amiben jelentős szerepe volt az uralkodó oktatójának, Borisz Ivanovics Morozovnak és természetesen Miloszlavszkij hercegnek. Morozov maga nőül vette Marija Iljinyicsna nővérét, Anna Iljinyicsnát; míg Marija Iljinyicsna másik nővére, Irina Iljinyicsna Dmitrij Dolgorukov herceggel között házasságot. A cári esküvőt 1648. január 26-án tartották; a frigyből tizenhárom gyermek – öt fiú és nyolc leány – született.

Azzal, hogy leányából cárné lett, Miloszlavszkij herceg még nagyobb befolyásra tett szert az udvarban, 1648 és 1668-ban bekövetkezett halála között ő volt az egyik leghatalmasabb ember a cár környezetében. A Miloszlavszkij család emellett bojári rangra emelkedett.

Marija Iljinyicsna cárné tizenharmadik gyermeke születését követően hunyt el gyermekágyi lázban. Két fiából is – Fjodorból és Ivanból – később orosz cár lett, míg egyik leánya, Szofja Oroszország régenseként uralkodott. A cárné egyik unokatestvére, Szolomonyida Mihajlovna Miloszlavszkaja Andrej Vasziljevics Tolsztoj feleségeként a Tolsztoj család egyik ősanyja lett. A 20. században, II. Miklós cár rendeletére a Tolsztoj család Miloszlavszkijoktól származó ága felvette a Tolsztoj–Miloszlavszkij vezetéknevet.

Gyermekei

[szerkesztés]
Név Élt Megjegyzés
Dmitrij Alekszejevics 16481649
Jevdokija Alekszejevna 16501712
Marfa Alekszejevna 16521707
Alekszej Alekszejevics 16541670
Anna Alekszejevna 16551659
Szofja Alekszejevna 16571704 Oroszország régensnője.
Jekatyerina Alekszejevna 16581718
Marija Alekszejevna 16601723
Fjodor Alekszejevics 16611682 III. Fjodor néven Oroszország cárja.
Feodoszija Alekszejevna 16621713
Szimeon Alekszejevics 16651669
Ivan Alekszejevics 16661696 V. Iván néven Oroszország cárja.
Jevdokija Alekszejevna 16691669

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. nem meghatározott naptár
  2. p10196.htm#i101952, 2020. augusztus 7.

Források

[szerkesztés]