Ugrás a tartalomhoz

Marienkirche Lübeck

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marienkirche Lübeck
műemlék épület
Vallásevangélikus kereszténység
EgyházmegyeEvangelical Lutheran Church in Northern Germany
Építési adatok
Építése1265–1351
Rekonstrukciók évei1947–1959
Stílustéglagótika
Alapadatok
Hosszúság102 m
Magasság47,5 m
Szélesség42 m
ToronyKét torony
Magassága125 m
Belső tér területe3300 m2
Építőanyagtégla
TelepülésLübeck óvárosa
Elhelyezkedése
Marienkirche Lübeck (Schleswig-Holstein)
Marienkirche Lübeck
Marienkirche Lübeck
Pozíció Schleswig-Holstein térképén
é. sz. 53° 52′ 04″, k. h. 10° 41′ 06″53.867700°N 10.685000°EKoordináták: é. sz. 53° 52′ 04″, k. h. 10° 41′ 06″53.867700°N 10.685000°E
Térkép
A Marienkirche Lübeck weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marienkirche Lübeck témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Marienkirche (Mária-templom) gótikus stílusú templom Lübeckben a 13. századból, a téglagótika legnagyobb hatású egyházi épülete.

Több mint 70 észak-európai templomnak szolgált alapmintául, Lübeck gazdagságának jelképe és a Hanza-világhatalom státuszszimbóluma lett. 1265 és 1352 között épült az óvárosi sziget legmagasabb pontján. A szakirodalomban gyakran "Mutterkirche der Backsteingotik" ("a téglagótika szülőanyja")-ként emlegetett templom méreteinél fogva a korszak legnagyobb és legmagasabb építményei közé tartozik: tornyai 124 méter fölé nyúlnak. Ez a legmagasabb téglaboltozat a világon (nyugati fal). Eredetileg háromhajós bazilikaként építették sugárkápolnákkal és karéjszerű előcsarnokokkal. 1987-től a világörökség része Lübeck óvárosával együtt.

Története

[szerkesztés]

1160-ban az oldenburgi püspökség Lübeckbe került át. Az óváros déli szigetrészén székesegyházi káptalant alakítottak ki. Eredetileg két román kori templom állt a ma látható helyén, az ezekből származó szobrok a Szent Anna-múzeumban vannak kiállítva. A hajó hatodik nyugati pillérpárja a román kori templom maradványa (1200 körül).

A háromhajós bazilika megtervezésekor a reimsi katedrális és a flamand gótikus katedrálisokat vették alapul (jóllehet, ezek kőből épültek). Az ezáltal létrejött egyedi stílus óriási hatással volt a környező építészetre, különösen szemléletes ez a monumentális stralsundi és wismari Szent Miklós-templom téglagótika esetében.

A hatalmas magasság elérése érdekében a gótikára jellemző támpilléreket alkalmaztak, ezáltal a téglaépületeknél még sosem látott magasságú boltíveket kaptak. A monumentális építkezést nem is elsősorban a papság, hanem a városi tanács szorgalmazta, és nem csupán szakrális célokat szolgált, hanem a sajátos Hanza-kereskedőbirodalom függetlenségét és hatalmát akarta kifejezni. Egy olyan státusszimbólumot, amely a kereskedelmi nagyhatalomként működő városállam, Lübeck erejét testesíti meg. Ezzel tudták leglátványosabban hangsúlyozni a város vezető szerepét a többi Hanza-várossal szemben.

A déli toronytól keletre 1310-ben emelték a bűnbocsánat kápolnát (Briefkapelle, azaz írnokkápolna), melyet Szent Annának szenteltek. A reformáció idején, a szentek tiszteletének megszűntekor kapta az írnok nevet, mert ekkor írnokok költöztek oda. 1289-ben épült meg a nagyon híres Bürgermeisterkapelle (polgármester-kápolna). Itt iktatták be az újonnan megválasztott tanácsot. Ennek felső szintjén kapott helyet a kincstár, mely ma is a város tulajdonában van.

1444 körül volt a templom utolsó gótikus bővítése, melyet Szűz Mária tiszteletének részeként az úgynevezett Szűz Mária-órák ünneplésére használták (Marientidenkapelle vagy Sängerkapelle).

Irodalom

[szerkesztés]
  • Hans Joachim Kunst: Die Marienkirche in Lübeck: Die Präsenz bischöflicher Architekturformen in der Bürgerkirche (= Werners Kunstgeschichte. 2). Wernersche Verlagsgesellschaft, Worms 1986, ISBN 3-88462-502-0.
  • Max Hasse: Die Marienkirche zu Lübeck. Deutscher Kunstverlag, München 1983, ISBN 3-422-00747-4.
  • Gustav Schaumann, Friedrich Bruns (Bearbeiter): Die Bau- und Kunstdenkmäler der Freien und Hansestadt Lübeck. Hrsg. von der Baudeputation. Band 2, Teil 2: Die Marienkirche. Nöhring, Lübeck 1906. (Digitalisat) (németül)
  • Johann Aegidus Ludwig Funk; Die Merkwürdigkeiten der Marien-Kirche in Lübeck. Lübeck 1823. (Digitalisat, Bayerische Staatsbibliothek)
  • St.-Marien-Jahrbuch. (= Jahrbücher des St.-Marien-Bauvereins). Lübeck. (A folyóirat rendszertelenül jelenik meg.)