Marie Tussaud
| Marie Tussaud | |
 | |
| 42 éves korában | |
| Született | Anna Maria Grosholtz 1761. december 1. Strasbourg,  Franciaország |
| Elhunyt | 1850. április 16. (88 évesen) London,  Anglia |
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége | svájci |
| Házastársa | François Tussaud |
| Gyermekei | Francis Tussaud |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | London |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marie Tussaud témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Anna Maria Tussaud (született Grosholtz) (Strasbourg, 1761. december 1. – London, 1850. április 16.) svájci művész, aki viaszszobrairól és az általa alapított Madame Tussaud panoptikumról ismert.
Élete
[szerkesztés]Strasbourgban született. Édesapját, Joseph Grosholtzot, aki katona volt, a hétéves háború során megölték két hónappal lánya születése előtt. Édesanyja, Anne-Marie Walder[1] Bernbe vitte lányát, ahol dr. Philippe Curtius házvezetőnője lett, innen ered svájci nemzetisége. Curtius orvos volt, és tehetséges viaszszobrász. Ez utóbbit anatómiai ábrázolások terén hasznosította, később portrékat is készített. 1765-ben a doktor Párizsba költözött, ahol egy viaszkiállításon dolgozott.[1] Abban az évben készítette el XV. Lajos francia király szeretőjének, Madame du Barry-nak viaszmását, a jelenlegi kiállítás legrégibb darabját.
Franciaország
[szerkesztés]1767-ben Tussaud és édesanyja szintén Párizsba költözött. Curtius első viaszkiállítását 1770-ben mutatták be és hatalmas tömeget vonzott. 1776-ban kiállítása a Palais Royalba került, majd 1782-ben a viaszszobrász megnyitotta második kiállítását, a Caverne des Grands Voleurs-t, amely a későbbi horror kamra elődje volt.
Curtius megtanította Marie-t a viaszművészetre, és 1778-ban el is készült első figurájával, Jean-Jacques Rousseau viaszmásával. Később olyan hírességeket is megformázott, mint Voltaire és Benjamin Franklin.[2]
A francia forradalom idején Tussaud-t letartóztatták. Már fejét is leborotválták a kivégzéshez, de Jean-Marie Collot d’Herbois támogatásának köszönhetően szabadon engedték.[1] Azután ő készítette a guillotine áldozatainak halotti maszkját. Leghíresebb ilyen munkái XVI. Lajos francia király, Marie Antoinette, Jean-Paul Marat és Maximilien Robespierre. Amikor Curtius 1794-ben meghalt, gyűjteményét Marie-ra hagyta.
1795-ben Marie-t feleségül vette François Tussaud. Két gyermekük született, Joseph és François.
Anglia
[szerkesztés]1802-ben Marie férjével és kisebbik fiával Londonba költözött. Elfogadta Paul Philidor meghívását, munkáit az ő műsorán mutatták be a londoni Lyceumban. Ekkor ez még nem volt túl jövedelmező számára, ui. Philidor a nyereség felét megtartotta magának.
A napóleoni háborúk után nem tudott visszatérni Franciaországba, ezért gyűjteményével Nagy-Britanniában és Írországban utazgatott. 1821-ben vagy 1822-ben másik fia, François is csatlakozott hozzá. 1835-ben a Baker Streeten megnyitotta első saját, állandó kiállítását.[2] 1838-ban megírta emlékiratait. 1842-ben elkészítette saját arcmását, mely a múzeum bejáratánál ma is látható. 1850. április 16-án Londonban, álmában halt meg.
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c Concannon, Undine. "Tussaud, Anna Maria (bap. 1761, d. 1850)". Oxford Dictionary of National Biography (2004 ed.). Oxford University Press. doi:10.1093/ref:odnb/27897
- ↑ a b Megnyílt a bécsi Madame Tussaud panoptikuma. nepszava.com, 2011. április 20. [2012. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
- Leonard Cottrell, Madame Tussaud, The Camelot Press, London, 1951
- Madame Tussaud's memoirs and reminiscences of France, by Marie Tussaud, ed. by F. Hervé, London, 1838
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Marie Tussaud című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
