Ugrás a tartalomhoz

Marie-Louise Damien

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marie-Louise Damien
Damia 1920-ban
Damia 1920-ban
Életrajzi adatok
Születési névLouise Marie Damien
BecenévDamia
Született1889. december 5.[1][2][3][4]
Párizs 13. kerülete[5]
Elhunyt1978. január 30. (88 évesen)[6][4][7]
SírhelyCimetière de Pantin
ÉlettársGab Sorère
SzüleiMarie Joséphine Louise (született: Claude)
Nicolas Damien
Pályafutás
Műfajoksanzon
Hangszerénekhang
Tevékenység
Hangminta
Szomorú vasárnap, 1936

Marie-Louise Damien weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marie-Louise Damien témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marie-Louise Damien, (Párizs, 1889. december 5.La Celle-Saint-Cloud, 1978. január 30.) francia énekesnő, színésznő. Damia is a nagy sanzonénekesekkel nagyjából egyidőben, a 20-as, 30-as évek párizsi mulatóinak pódiumán jelent meg.

Pályafutása

[szerkesztés]

Apja rendőrőrmester volt Lotaringiában. Damia nyolc testvérrel nőtt fel. Amikor egy reformiskolába küldték, megszökött otthonról. Tizenötévesen Párizsba ment. Damia kezdetben modellként és színésznőként dolgozott a Théâtre du Châtelet-ben, de 1909-re már táncosként lépett fel − a Marise Damia művésznevet használva − Max Dearlyvel Londonban. Miután visszatért Londonból, Robert Hollard impresszárió énekelése ösztönözte. Hollard akkoriban az énekesnő, Fréhel férje volt, de Damiával való viszonya véget vetett viharos házasságának.

Damia énekes debütálása 1911-ben volt. Aztán fellépett az Alcazar d'Été-ben is, ahol Maurice Chevalier-vel dolgozott. Damia 1913-ban elhagyta Franciaországot, és az Egyesült Államokba ment. 1916-ig a Broadway-n lépett fel, majd visszatért Franciaországba.

Miután Félix Mayol, − a kor egyik vezető sztárja látta − és felkérte, hogy lépjen fel a koncertjein. Ennek ellenére karrierje lassan fejlődött, évekig a második helyen állt, de az amerikai táncosnő, Loie Fuller segítségével végül énekes sztár lett.

Az első világháború kezdetén megnyitotta a Le Concert Damia-t. Ő volt az első sztár, akinek egyetlen reflektorfényt vetitettek az arcára, csupasz karjára és kezére. A chanson réaliste műfaj legfontosabb képviselője lett egészen Édith Piaf 1936-os megjelenéséig.

Híres slágerei között szerepelt a „Les goélands”, a „Johnny Palmer”, a „C'est mon gigolo” és „Tu ne sais pas aimer”.

A Második világháború idején a fronton énekelt.

Lemezválogatás

[szerkesztés]
  • Sombre dimanche
  • La guinguette a fermé ses volets
  • Un souvenir
  • En maison
  • Les Goélands
  • Les Naufragés
  • La Veuve
  • La Garde à l'Yser
  • Celui qui s'en va
  • La Suppliante
  • La Chaîne
  • Les Deux Ménétriers
  • Pluie
  • La mauvaise prière

Filmek

[szerkesztés]
  • 1927: Napoléon
  • 1930: Tu m’oublieras
  • 1931: Sola
  • 1932: La Tête d’un homme
  • 1937: Les Perles de la couronne
  • 1956: Notre-Dame de Paris (r.: Jean Delannoy)

Díjak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]