Mari Pejlerján
| Mari Pejlerján | |
 | |
| Született | 1877. március 31.[1] Konstantinápoly |
| Elhunyt | 1915 (37-38 évesen)[2] Konstantinápoly[1] |
| Állampolgársága | oszmán |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | főszerkesztő (1902. január – 1903. december, Artemis) |
| Iskolái | Esayan Armenian School |
| Halál oka | Örmény népirtás |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mari Pejlerján (örményül: Մառի Պեյլերյան) (Konstantinápoly, 1877. – 1915.) örmény feminista aktivista, író és közszereplő, az örmény népirtás áldozata.
Élete
[szerkesztés]Konstantinápoly Beşiktaş kerületében született, a náregi általános iskolában tanult. A Pera Művészeti Iskolában folytatta a tanulmányait. Ebben az időszakban jelentek meg írásai az Arevelk (Kelet) újságban, Kalipso álnéven. Tele volt lelkesedéssel, és szívesen vett részt az örmény felszabadító mozgalomban. Hamarosan úgy döntött, hogy csatlakozik a szociáldemokrata párthoz. A párt vezetői úgy döntöttek, hogy nagyon fiatal, hogy tagja legyen, de kinevezték a párt média tudósítójává.
.png)
1895-ben letartóztatták volna a Bab Ali tüntetéseiben való részvételéért, ezért kénytelen volt elmenekülni az egyiptomi Alexandriába. A török kormány a távollétében halálra ítélte őt. Egyiptomban egy helyi örmény iskolában tanított. Röviddel Kairóba érkezése után feleségül vette Nak Nakashian forradalmár.
1902 és 1903 között elindította az Artemis kiadványt,[3] amely a 20. századi örmény nők számára készült, és amely felhívta a figyelmet a száműzetés és az erőszakos migráció témáira. Kiemelten fontosnak tartotta a nők jogairól szót emelni, elősegítette a nők oktatását és foglalkoztatását. Nemcsak híres írók, hanem örmény nők beadványaival is foglalkozott. Különösen érdekelte az örmény nők szerepe a nemzeti identitás kialakításában. Az általa készített írások számos nőjogi témát vizsgáltak meg, ideértve a kényszerházasságot és az anyaságot. A száműzetése során Egyiptomon kívül ciprusi örmény iskolákban is tanított.
1908-ban amikor az Ifjútörök mozgalom hatására bevezették az oszmán alkotmányt, mint a legtöbb örmény és nem örmény értelmiségi, visszatért szülővárosába. Kiadta saját munkáinak irodalmi gyűjteményét, melynek a Felfelé címet adta. 1915-ig folytatta a tanári munkát Szmirnában és Tokatban. 1915. április 24-én tartóztatták le több mint 200 örmény értelmiségivel együtt. A további sorsa ismeretlen, az örmény népirtás áldozataként életét veszítette.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b AV Production (örmény és angol nyelven)
- ↑ Armenian question encyclopedia
- ↑ A folyóirat 1902 januárjától 1903 decemberéig létezett.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mari Beyleryan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Mari Pejlerján élete (angolul)
- Sürgünden soykırıma hak mücadelesinde bir kadın: Mari Beyleryan (Egy nő a száműzetésből való kitoloncolás harcában: Mari Pejlerján) 2018. július 1. (törökül)
További információk
[szerkesztés]- From the Forgotten Pages of History: The Life and Times of Mari Beylerian (A történelem elfeledett oldalairól: Mari Pejlerján élete és ideje) (angolul)
