Mann József
| Mann József | |
| Született | 1856[1][2] Nyírbakta |
| Elhunyt | 1932. június 20. (75-76 évesen) Budapest |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mann József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mann József (Nyírbakta, 1856 körül – Budapest, 1932. június 20.)[4] magyar építész.
Élete[szerkesztés]
Mann Móric szappanosmester és Weisz Borbála fiaként született.[4] Felesége Schönfeld Franciska volt (Schönfeld Károly építési vállalkozó lánya), akivel 1881. április 3-án kötött házasságot Budapesten.[5] Évtizedeken keresztül működött különböző építészek terveinek kivitelezőjeként, de néhány saját épülete is áll Budapesten.
Érdekesség, hogy a Salgótarjáni utcai zsidó temető ravatalozójának terméskő- és márvány burkolata, illetve a kupola aranyozott díszítése Lajta Béla építész és a kivitelező Mann József adományaként valósulhatott meg.[6]
1932-ben hunyt el 76 éves korában. A Kozma utcai izraelita temető helyezték nyugalomra.[7] A temetéséről így írt a Pesti Hírlap:[8]
- „A temetési szertartást dr. Hevesi Simon főrabbi és Ábrahamsohn Manó főkántor végezték a templomi énekkar segédletével. A főrabbi méltatta a 76 éves korában, munkás élete után elhunyt építőmester pályafutását. Rámutatott arra, hogy Budapest fejlődése elválaszthatatlanul összefonódott Mann József tevékenységével, hiszen városszerte sok száz magán- és középület hirdeti építőmesteri munkásságának eredményeit. Az Építőmesterek Ipartestületének nevében Pucher István kormány főtanácsos, a testület elnöke, búcsúztatta a halottat, aki a testület tiszteletbeli tagja volt. Pintér Oszkár alelnök a Magyar Építőmesterek Egyesülete nevében beszélt, amelynek Mann József tizenöt éven át alelnöke, majd elnöke volt. Farkas Elek igazgató, a Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége és a Budapesti Építőmesterek Szövetsége utolsó búcsúját tolmácsolta. A sírnál a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona és az elhunyt barátai részéről Morvai Izsó igazgató, a Mann József és Fia cég tisztviselőinek és alkalmazottainak nevében Fuchs Ödön méltatták az elhunyt érdemeit.”
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1885: Kohn-bérház, Budapest, Rákóczi út 55.[9]
- 1896–1897: Ney-villa, Budapest, Városligeti fasor 3.[10]
Átalakítások[szerkesztés]
- 1900: a Rémi-bérház négyemeletessé bővítése, Budapest, Rákóczi út 40. (épült: 1863, tervező: Hild Károly)[11]
Csak kivitelező[szerkesztés]
- 1893: Mai Manó Ház (ma: Magyar Fotográfusok Háza), Budapest, Nagymező utca 20. (tervezte: Nay Rezső Rudolf és Strausz Ödön)[12][13]
- 1893: Stern-bérház, Budapest, József körút 36. (tervező: Quittner Zsigmond)
- 1897: Herzel-villa (a későbbi BM Központi Kórház és Intézményei), Budapest, Városliget fasor 9. (tervező: Quittner Zsigmond)[14]
- 1900–1901: Wertheimer és Frankl Áru-és bérház, Budapest, Hold utca 6. (tervezte: Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula)[15]
- 1907: Gresham-palota, Budapest, Széchenyi István tér 5-6. (tervezte: Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek)[7]
- 1908: A Salgótarjáni utcai zsidó temető ravatalozója, Budapest, Salgótarjáni utca 6. (tervezte: Lajta Béla)[6] – az épület kupolája elpusztult
- 1909–1910: Székács-villa, Budapest, Városligeti fasor 31. (tervezte: Sebestyén Artúr)[16]
- 1911: Hadik-ház, Budapest, Bartók Béla út 36-38. (tervezte: Schwarcz Jenő)[17][18]
- 1911–1912: Budapest-Erzsébetvárosi Bank, Budapest, Rákóczi út 20. (tervezte: Lajta Béla)[19]
- 1912–1918:[20][21] Az Adriai Biztosító Társulat székháza (később: Budapesti Rendőrkapitányság, ma: Hotel Méridien), Budapest, Deák Ferenc utca 16-18.[7]
- a Budapesti Hírlap székháza[7]
- a Hazai Bank székháza[7]
Képtár[szerkesztés]
-
Kohn-bérház -
Ney-villa -
Rémi-bérház -
Mai Manó Ház -
A Salgótarjáni utcai zsidó temető ravatalozója -
Székács-villa -
Hadik-ház -
Budapest-Erzsébetvárosi Bank -
Gresham-palota -
Az Adriai Biztosító Társulat székháza
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1932_06/?query=%22Mann+J%C3%B3zsef%22&pg=343&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirlap1891_1932_06/?query=%22Mann+J%C3%B3zsef%22&pg=226&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1932_06/?query=%22Mann+J%C3%B3zsef%22&pg=296&layout=s
- ↑ a b Budapest VI. kerületi állami halotti anyakönyv 3452/1932.
- ↑ A pesti neológ izraelita hitközség házassági anyakönyve 107/1881.
- ↑ a b https://epiteszforum.hu/a-salgotarjani-uti-izraelita-temeto-helyreallitasa
- ↑ a b c d e https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1932_06/?query=%22Mann+J%C3%B3zsef%22&pg=296&layout=s
- ↑ Pesti Hírlap, 1932. június 23. (54. évfolyam, 138. szám)
- ↑ Déry: Józsefváros, i. m., 375-376. o.
- ↑ Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 652. o.
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/10/26/rakoczi_ut_40
- ↑ https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/mazsihisz-hirek/husz-fontos-budapesti-epulet-amelyet-magyar-zsido-epitesz-tervezett-4-resz
- ↑ https://archivum.maimanoarchiv.hu/maimanohaz.html
- ↑ https://index.hu/kultur/jardasziget/2023/06/16/epiteszeti-muzeum-epuletegyuttes-varosligeti-fasor-bajza-utca-grunwald-szanatorium-walter-rozsi-villa-/
- ↑ https://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/epuletfoto-a-wertheimer-es-frankl-aru--es-berhaz-budapest-hold-utca-6-utcai-homlokzatai/8257
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/04/01/varosligeti_fasor_31
- ↑ https://funiq.hu/3332-hadik-h%C3%A1z-k%C3%A1v%C3%A9h%C3%A1z?layout=headless
- ↑ https://budapest100.hu/house/bartok-bela-ut-36-38/
- ↑ https://lajta.bparchiv.hu/hu/node/170
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- ↑ Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [2]
Források[szerkesztés]
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
- Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros – VI–VII. Kerület, TERC Kft., Budapest, 2006, ISBN 9789639535374 (Budapest épitészeti topográfia 3.)
- Déry Attila: Józsefváros – VIII. Kerület, TERC Kft., Budapest, 2007. ISBN 9789639535602 (Budapest épitészeti topográfia 4.)