Mangrovesikló

Mangrovesikló
	Az ágon lesi a zsákmányát
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Pikkelyes hüllők (Squamata);
Alrend:	Kígyók (Serpentes);
Család:	Siklófélék (Colubridae);
Alcsalád:	Igazi siklóformák (Colubrinae);
Nem:	Boiga; Fitzinger, 1826
Faj:	B. dendrophila;
Tudományos név
	Boiga dendrophila; (F. Boie, 1827)
Szinonimák
Szinonimák
	a faj szinonimái: Dipsas dendrophila Boie, 1827; Triglyphodon dendrophilum Duméril & Bibron, 1854; Dipsadomorphus dendrophilus Boulenger, 1896; a Boiga dendrophila annectens szinonimái: Boiga dendrophila annectens'' (Boulenger, 1896); Boiga dendrophila annectens Rooijen & Rooijen, 2004; a Boiga dendrophila dendrophila szinonimái: Dipsas dendrophila Boie, 1827: 549; Boiga dendrophila — Manthey & Grossmann, 1997: 321; a Boiga dendrophila gemmicincta szinonimái: Boiga dendrophila gemmicincta (Duméril, Bibron & Duméril, 1854); Triglyphodon gemmi-cinctum Duméril & Bibron, 1854: 1091; a Boiga dendrophila melanota szinonimái: Boiga dendrophila melanota (Boulenger, 1896); Dipsadomorphus dendrophilus var. B. Boulenger, 1896; Dipsadomorphus dendrophilus var. melanotus Boettger, 1898; Dipsadomorphus dendrophilus var. B. (melanotus Bleeker) - Schenkel, 1901; Dipsadomorphus dendrophilus type B Lange & Rooij, 1910; Boiga dendrophila melanota Brongersma, 1934; Dipsas dendrophila (partim) Wagler, 1828; Triglyphodon dendrophilum var. C Duméril et al., 1854: 1086; Boiga dendrophila melanota Cox et al., 1998: 75; Boiga dendrophila melanota Chan-ard et al., 1999: 157; Boiga denrophila [sic] melanota Gumprecht, 2005;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mangrovesikló témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mangrovesikló témájú médiaállományokat és Mangrovesikló témájú kategóriát.

A mangrovesikló (Boiga dendrophila) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A mangrovesikló a következő országokban fordul elő: Brunei, Indonézia, India, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, Vietnám, Kambodzsa és a Fülöp-szigetek. Síkvidéki esőerdők és mangrove-mocsarak.^[1]^[2]

Alfajai

Boiga dendrophila annectens (Boulenger, 1896) - Indonézia (Kalimantan), Brunei, Sarawak
Boiga dendrophila dendrophila (Boie, 1827) - Indonézia (Jáva, Borneó)
Boiga dendrophila divergens Taylor, 1922 - Fülöp-szigetek (Luzon, Polillo)
Boiga dendrophila gemmicincta (Duméril, Bibron & Duméril, 1854) - Indonézia (Celebesz)
Boiga dendrophila latifasciata (Boulenger, 1896) - Fülöp-szigetek (Mindanao)
Boiga dendrophila levitoni Gaulke, Demegillo & Vogel, 2005 - Panay (meglehet, hogy a Nyugat-Visaya régió szigetein is)
Boiga dendrophila melanota (Boulenger, 1896) - Thaiföld déli része, Malajzia, Szingapúr, Indonézia (Szumátra)
Boiga dendrophila multicincta (Boulenger, 1896) - Fülöp-szigetek (Balabac, Palawan)
Boiga dendrophila occidentalis Brongersma, 1934 - Indonézia (Babi, Batu-szigetek, Nias, Szumátra)

Megjelenése

Ez a siklófaj általában 180-240 centiméter hosszú. Nagy, sima, fényes pikkelyei egymás mellett sorakoznak.^[1] Háti része fekete, oldalán sok függőleges, sárga sáv húzódik. A hasi rész, példányonként lehet fekete vagy kékes, sárga mintázattal. A torok sárga színű. Alsó ajkának pikkelyei szintén sárgák, fekete csíkokkal szegélyezve.^[2] A fej ék alakú, széles, tetején nincsen mintázat, jól elkülönül a nyaktól.^[1]

Életmódja

Főleg éjszaka tevékeny. Fákon él, hosszú, karcsú alakja lehetővé teszi, hogy a magasan lévő vékony ágak között is könnyedén mozogjon. Feltűnő mintázata beleolvad a lombkorona fény- és árnyékfoltjai közé, de az ellenségek ellen figyelmeztető célt is szolgál.^[1] Tápláléka kis emlősök, madarak, gyíkok, békák, halak és akár más kígyók is. Enyhén mérges, de eddig még nem számoltak be általa okozott emberi halálesetről.

Szaporodása

Tojásrakó, általában 10 tojását faüregekbe, vagy szárazföldi helyekre rakja. Az újszülöttek 30 centiméter hosszúak, a szüleikkel teljesen megegyeznek.^[2]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Chris Mattinson: Kígyók. Budapest, Panemex-Grafo Kiadó, 2002. 108. oldal. ISBN 963-9090-87-5
↑ ^a ^b ^c John M. Mehrtens: A világ kígyói. Budapest, SupRosa Kiadó, 1994. 212. oldal. ISBN 963-8354-17-8

Források

Animal Diversity Web
Boie, F. 1827 Bemerkungen über Merrem's Versuch eines Systems der Amphibien, 1. Lieferung: Ophidier. Isis van Oken, Jena, 20: 508-566.
Brongersma, L.D. 1934 Contributions to Indo-Australian herpetology. Zool. Med. 17: 161-251
Ryabov, Sergei A. and Nikolai L. Orlov. 2002 Breeding of Black Mangrove Snake Boiga dendrophila gemmicincta (Duméril, Bibron et Duméril, 1854) (Serpentes: ColubridaColubrinae) from Sulawesi Island (Indonesia). Russ. J. Herpetol. 9 (1): 77-79

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Boiga dendrophila című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[kígyók-1] Chris Mattinson: Kígyók. Budapest, Panemex-Grafo Kiadó, 2002. 108. oldal. ISBN 963-9090-87-5

[kígyói-2] John M. Mehrtens: A világ kígyói. Budapest, SupRosa Kiadó, 1994. 212. oldal. ISBN 963-8354-17-8

[1]

[2]