Malom utca (Kolozsvár)
Malom utca (Str. George Barițiu) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Település | Kolozsvár |
Városrész | Belváros |
Korábbi nevei | Nagymalom utca |
Irányítószám | 400027 |
Körzethívószám | +40 264 |
Földrajzi adatok | |
Távolság a központtól | 0,4 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() |
A Malom utca (románul Str. George Bariţiu) Kolozsvár belvárosában található. A Híd utca végétől, rá merőlegesen a Kis-Szamos és a Malomárok között halad a Sétatérig.
Neve
[szerkesztés]Nevét a Malomárok partján álló úgynevezett Nagymalomról kapta, amely a 18. század első harmadában épült. 1899-ig Nagymalom utca volt a neve, de emlegették Malom utcaként is. 1899-ben hivatalosan is a Malom utcának nevezték el. Erdély Romániához csatolása után George Bariț történészről kapta nevét.[1]
Története
[szerkesztés]Az utca 1718-ban még nem épült ki, ebben az időben a Malomárok és a Szamos közötti mezőn csak ösvények voltak.[2] Az utcának nevet adó nagymalom azonban feltehetőleg már létezett a 19. század elején, mivel a korabeli térképek a mellette álló Hídkaput Mühl Torként (malomkapu) tüntetik fel.[3] Az 1735-ben épült Németek pallójához az utca közepén, a jelenlegi 18-as és 20-as számok között volt a bejárat;[4] az elhanyagolt környéken az egyedüli épületek a malom és néhány présház voltak.[5] 1827-ben a Sétatér létesítéséhez kibérelt Hangyásberek nevű terület még az utca közepéig terjedt ki.[6] Az 1852–1857 között készült hivatalos felmérésekben már megjelenik a "malomutcza" a külvárosi Kétvízköz tized részeként.[7] 1875-ben az ortodox zsidóktól különváló szefárdok imaházat (Beth Avrohom) építettek az utcában.[8] A Malomárkon keresztül a 19. század végén több híd vezetett át: a Sétatér utcai fahíd, a Mértékhitelesítő hivatali fahíd, a városfal lebontásakor létesült Víz utcai fahíd és a sörházhoz vezető palló, illetve a nagymalom előtti fedett fahíd.[9][10] A Műszaki Egyetem két épülete, amelyeket Pákey Lajos tervezett, 1896–1898-ban illetve 1903-1904-ben épült iparmúzeum és ipariskola céljára.[11]
1921-ben a Poalé Cedek Izraelita Iparosegyesület zsinagógát épített a 16. szám alatt az udvar hátsó részén. Ezt 1922-ben árvíz károsította, 1927-ben pedig zsidóellenes diákok rongálták meg, de mindkétszer helyreállították.[12] 1933-ban a nagymalmot lebontották, a helyére kis árucsarnokot (más források szerint gyógyszertárat) építettek. Ezt az épületet 1948-ban az utca szélesítésekor lebontották, helyére virágágyás és föld alatti nyilvános WC került. A malom gátját csak az 1960-as évek után bontották el. A telefonpalota 1968-ban létesült[10][13] Az 1970-es évek elején az utcát kiszélesítették, a Sétatér utcai fahidat vasbeton hídra cserélték.[14]
1969-ben adták át a 4–6. szám alatti Divatházat, ahol a kommunista korszakban különböző szövetkezetek működtek.[15] 1974-től kezdve a hívek nélkül maradt iparosegyleti zsinagógát az állami magyar színház és opera használta díszletratárként.[16] A Monostor negyedet és a város ipari területeit összekötő villamosvonal, amely a Malom utcán is áthalad, az 1980-as évek végén épült.[17]
1997-től a Poalé Cedek zsinagógájában a Tranzit Ház nevű művelődési központ tevékenykedik.[12][16] A 2000-es évek elején építették fel a 8. szám alatt a Banca Transilvania székházát.[18] A villamossíneket 2011-ben európai uniós forrásokból korszerűsítették;[19] 2015–2016-ban az utcát felújították.[20][21]
Műemlékek
[szerkesztés]Az utcából az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[22]
Házszám | Kép | Megnevezés | Építés dátuma | Műemlék kódja |
---|---|---|---|---|
2 | ![]() |
Tallér-ház | 1900–1902 | CJ-II-m-B-07273 |
25 | Részlet az Óvár falából | 1260–1316 | CJ-II-m-A-07241.02 | |
25 | Műszaki Egyetem (Iparmúzeum) | 1903–1904[11] | CJ-II-m-B-07274 | |
26–28 | Műszaki Egyetem (Iparmúzeum) és ipariskola | 1896–1898[11] | CJ-II-m-B-07275 |
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 309. o. ISBN 973 8341 44 2
- ↑ Hantos Gyula: Kétvízközti majorok. Kolozsvár: Minerva. 1943. 7. o. arch Hozzáférés: 2016. szeptember 13.
- ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 343. o. ISBN 973 8341 44 2
- ↑ Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 270. o. ISBN 978 606 92279 0 9
- ↑ A németek pallója. In Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. Bukarest: Kriterion. 1982. 99. o.
- ↑ Gaal György: A Sétatér kétszáz éve. Szabadság, (2008. június 29.) arch Hozzáférés: 2016. szeptember 13.
- ↑ Jakab Elek: Kolozsvár története I. Buda: Kolozsvár szabad királyi város közönsége. 1870. 37. o. arch Hozzáférés: 2016. szeptember 13.
- ↑ Gidó Attila: A zsidó Kolozsvár: Épülő és építő közösség. missingsince1944.adatbank.transindex.ro (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
- ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 322 és 423. o. ISBN 973 8341 44 2
- ↑ a b Asztalos Lajos: Kolozsvár – közelről: Gát, Kisszamos, Malomárok, zúgók, hidak. Szabadság, (2010. február 24.)
- ↑ a b c Székely Miklós: Pákei Lajos kolozsvári iparmúzeumi és ipariskolai palotái 1882–1904 között. Ars Hungarica, 1. sz. (2015)
- ↑ a b Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 309. o. ISBN 973 8341 44 2
- ↑ Elza Almasi: TOP 5 Obiective clujene pastrate doar in fotografii. www.ziardecluj.ro (2013. április 16.) (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.) arch
- ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 423. o. ISBN 973 8341 44 2
- ↑ Eugen Olariu: Cladire simbol a Clujului, scoasa la vanzare pentru 4,6 milioane de euro. www.ziardecluj.ro (2016. február 23.) (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.) arch
- ↑ a b History. www.tranzithouse.ro (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.) arch
- ↑ Prea Frumos: Cluj-Napoca ar putea avea primul tramvai suspendat din Romania. www.clujmedia.ro (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.) arch
- ↑ Banca Transilvania vrea să îşi facă un nou sediu central în Cluj, o clădire de birouri de 20.000 de metri pătraţi. www.zf.ro (2016. április 27.) (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.) arch
- ↑ Primele şine ale noii linii de tramvai din Cluj. Adevărul, (2011. szeptember 12.) arch Hozzáférés: 2016. szeptember 13.
- ↑ Ioana Oros: Incep lucrarile pe strada Baritiu, la intersectia cu Regele Ferdinand. Angajatii Kiat vor lucra pe timp de noapte. www.ziardecluj.ro (2015. augusztus 17.) (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.) arch
- ↑ Cum e finisata strada Gheorghe Baritiu: se da de cateva ori cu matura, apoi se bate cu bocancii. www.ziardecluj.ro (2016. február 26.) (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.) arch
- ↑ Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.