Ugrás a tartalomhoz

Maliga Pál (kertészmérnök)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maliga Pál
Életrajzi adatok
Született1913. május 10.
Tótkomlós
Elhunyt1987. február 16. (73 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mint
  • kertészmérnök
  • növénynemesítő
Nemzetiség magyar
GyermekekMaliga Pál
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Pályafutása
Szakterületgyümölcsnemesítés

Maliga Pál (Tótkomlós, 1913. május 10. – Budapest, 1987. február 16.) kertészmérnök, gyümölcsnemesítő, egyetemi oktató, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa.

Nemesítői tevékenysége elsősorban a meggyhez kötődik, számos fajta kialakítása fűződik a nevéhez, a legfontosabb ezek közül az Érdi bőtermő, mely a hazai meggyültetvények máig meghatározó fajtája, de világszerte ismert, az Egyesült Államokban is termesztett.

Fia ifjabb Maliga Pál növénygenetikus.

Életpályája

[szerkesztés]

1913-ban született a Békés vármegyei Tótkomlóson. Édesapja a Felvidékről származó malomácsmester volt. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte kiváló eredményekkel, középiskolába Orosházára járt.

1933-ban nyert felvételt a budapesti Kertészeti Tanintézetbe, ahol 1936-ban szerzett oklevelet, 1937-ben pedig borászati tanfolyamot végzett. 1943-ban Kertészeti főiskolai különbözeti vizsgát tett, majd 1944-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen mezőgazdasági oklevelet szerzett, és megszerezte doktori fokozatát is.

Kandidátusi címét 1952-ben szerezte meg.

Oktatási tevékenységet is aktívan folytatott, a Kertészeti Egyetemen főiskolai tanársegédként, egyetemi adjunktusként, egyetemi docensként, majd mint tanszékvezető helyettes tanított.

Oktató munkája mellett főleg kutatással foglalkozott. 1941-1950 között virágzásbiológiai és termékenyülési vizsgálatokkal tisztázta az akkori magyarországi meggytermesztés fő fajtájának a Pándy meggynek a termékenyülési viszonyait.

Elsősorban a gyümölcsfajták tulajdonságainak a genetikája érdekelte. Ennek megfelelően 1950-től nagy számú keresztezést végzett almából, meggyből, cseresznyéből, kajszibarackból és őszibarackból. A legnagyobb hírnevet a meggynemesítésben elért eredményei hozták meg. Mintegy 160 000 keresztezést végzett. A hibridizációs munka eredményeként előállított 5700 meggy hibridből kiemelt és állami elismerésben részesült hibrid meggyfajtáival Maliga Pál új alapokra helyezte a magyarországi meggytermesztést.

A nemesítés során szoros együttműködésben dolgozott Apostol Jánossal.

Az általa előállított, még életében állami elismerést kapott fajták:

Tudományos oktatói és nemesítő munkájához kapcsolódóan 17 könyve, illetve könyvrészlete, 20 magyar nyelvű publikációja és 3 idegen nyelvű szakcikke jelent meg.

Felesége nagy segítségére volt a tudományos pályán való érvényesülésben. Három gyermekük született. 1976-ban vonult nyugdíjba, súlyos betegség után 1987. február 16-án hunyt el.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Maliga Pál. Gyümölcstermesztéstan. Budapest: MEFESZ (1949) 
  • Mohácsy Mátyás, Porpáczy Aladár, Maliga Pál. Gesztenye, mandula, mogyoró. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó (1957) 
  • Maliga Pál. Gyümölcstermesztés – Részletes gyümölcstermesztés / Okályi Iván előadásainak felhasználásával. Budapest: Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (1959) 
  • Mohácsy Mátyás, Maliga Pál. Cseresznye- és meggytermesztés. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó (1959) 
  • id. Mohácsy Mátyás, Maliga Pál, ifj. Mohácsy Mátyás. Az őszibarack. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó (1963) 
  • Mohácsy Mátyás, Maliga Pál, Gyuró Ferenc. A gyümölcsfák metszésének kézikönyve. Debrecen: Mezőgazdasági Kiadó (1968) 
  • Jávorka Sándor, Maliga Pál. A gesztenye = Castanea sativa MILL. – Magyarország kultúrflórája: Kristályvirágfélék - diófélék. 16. füzet. Budapest: Akadémiai Nyomda (1969) 

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Számos egyéb oklevél és kitüntetés mellett főbb díjai:

  • Mezőgazdaság kiváló dolgozója
  • Kiváló földműves szövetkezeti dolgozó
  • Entz Ferenc emlékérem
  • A Fleischmann nemesítési érem

Emlékezete

[szerkesztés]

Emlékét Tótkomlóson, szülőházának falán emléktábla őrzi, melyet születésének 96. évfordulóján, 2009-ben avattak föl.

Nevét viseli a Maliga emléke meggyfajta, melyet Apostol Jánossal együtt nemesített Maliga, de állami elismerésére csak 1993-ban került sor.

Források

[szerkesztés]