Malaka-szoros
| Malaka-szoros | |
 | |
| Országok |  Indonézia  Malajzia |
| Hosszúság | 930 km |
| Legkisebb szélesség | 2,8 km |
| Települések | Szingapúr |
| Elhelyezkedése | |
 Malaka-szoros
Pozíció Indonézia térképén
| |
 é. sz. 2° 30′ 00″, k. h. 101° 10′ 00″2.500000°N 101.166667°EKoordináták: é. sz. 2° 30′ 00″, k. h. 101° 10′ 00″2.500000°N 101.166667°E | |
 | |
| A Malaka-szoros (pirossal kiemelve) a keleti Indiai-óceánt köti össze a nyugati Csendes-óceánnal. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malaka-szoros témájú médiaállományokat. | |
A Malaka-szoros 805 kilométer hosszú tengerszoros a Maláj-félsziget és az Indonéziához tartozó Szumátra sziget között, a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala. Malajzia Melaka államáról kapta nevét.
Szélessége jellemzően 65–250 km, de Szingapúrnál mindössze 2,8 km.
Jelentősége
[szerkesztés]A Malaka-szoros az Indiai-óceán és a Csendes-óceán közti fő hajózási csatorna, amely összekapcsolja többek között India, Kína, Japán, Dél-Korea és Tajvan gazdaságát. A szoroson évente mintegy 50 000 hajó halad keresztül,[1] amelyek a világkereskedelem egynegyedének megfelelő árut szállítanak, például kőolajat, kínai iparcikkeket és indonéz kávét.[2]
A világon tengeren szállított kőolaj egynegyede halad itt át, főleg a Perzsa-öböl szállítóinak áruja, amely többek közt kínai, japán és dél-koreai megrendelőkhöz kerül. 2006-ban a becslések szerint napi 15 millió hordó (barrel) kőolajat szállítottak keresztül a Malaka-szoroson.[1] Ez az érték 2023-ra 16,6 millióra nőtt.[3]
A Malaccamax szabvány azt a maximális hajóméretet jelöli, amely még keresztül tud jutni a szoroson. Az ezt a méretet meghaladó nagy tankhajók inkább a Lombok-szorost használják. A szingapúri Phillips-csatorna, ahol a szoros 2,8 kilométernyire szűkül, a világ egyik legjelentősebb hajózási szűkülete.
Hajózási kockázatok
[szerkesztés]A hajózási szűkületekre a történelem során általában is jellemző volt a kalózkodás és a Malaka-szorosban az utóbbi másfél évtizedben a mellette fekvő országok erőfeszítései ellenére jelentősen nőtt ez a veszély.[4] 1994-ben 25, 2000-ben viszont már 220 kalóztámadás történt a szorosban, ez a szám 2003-ban valamivel 150 felett volt, ami a világon történt kalóztámadások egyharmada.[forrás?]
Lásd még: Kalózkodás a Malaka-szorosban
A kereskedelmi hajózási csatornában 34 ismert hajóroncs fekszik, köztük olyanok is, amelyek az 1880-as években süllyedtek el, és a keskeny és sekély csatornában ezek kockázatot jelentenek a hajókra.
Kockázatot jelent a barna köd is, amelyet a Szumátrán évente dúló bozóttüzek okoznak. Az ilyen ködben a látótávolság 200 méterre is csökkenhet, emiatt a hajóknak a nagy forgalom ellenére is le kell lassítaniuk.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b World Oil Transit Chokepoints, Energy Information Administration, US Department of Energy
- ↑ Freeman, Donald B.. The Straits of Malacca: Gateway or Gauntlet?. McGill-Queen's University Press (2003). ISBN 0773525157. A book review citing this information can be found at University of Toronto Quarterly, Volume 74, Number 1, Winter 2004/5, pp. 528-530
- ↑ Egy több ezer kilométerre lévő tengerszoros Kína legsebezhetőbb pontja | G7 - Gazdasági sztorik érthetően, 2024. november 1. (Hozzáférés: 2024. november 1.)
- ↑ Kalózok támadtak az ENSZ hajóira
