Kisülés (település)

	Kisülés (Malá Lehota)
	; Kisülés zászlaja
	; Kisülés zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Zsarnócai
Rang	község
Első írásos említés	1388
Polgármester	Dušan Pacalaj
Irányítószám	966 42
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	ZC
	Népesség
Teljes népesség	814 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	41 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	596 m
Terület	22,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 18° 34′ 10″48.500000°N 18.569444°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 18° 34′ 10″48.500000°N 18.569444°E
	Kisülés weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kisülés témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kisülés (egyértelműsítő lap).

Kisülés (1890-ig Kis-Lehota, szlovákul: Malá Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Fekvése

Újbányától 16 km-re, északnyugatra fekszik.

Története

1388-ban "Kyslyhota" néven említik először Russó várának tartozékaként. A Bars vármegye északnyugati részén fekvő település később a kistapolcsányi uradalom része volt. A hegyes vidéken fekvő község határát főként erdők és rétek alkották. Lakói főként favágással, fazsindely készítéssel foglalkoztak, házai is fából épültek. 1536-ban 3 portával szerepel a dézsmajegyzékben. 1601-ben 9 háza létezett. 1715-ben a faluban kocsma és két malom állt, 17 adózó háztartással. 1828-ban 102 házában 641 lakos élt, akik földművelők és favágók voltak. A 19. században a Keglevich család birtokolta. A század végén a romló életkörülmények miatt számos lakosa távozott az országból.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lehota. Két falu Bars Várm. Kis Lehotának földes Urai G. Keglevics, és G. Koháry Uraságok; Nagy Lehotának pedig a’ Besztercze Bányai Püspök, lakosaik katolikusok, fekszenek Királyhegyhez egy mértföldnyire, határbéli földgyeik meg lehetősek, hasznos erdejek van, legelőjök elég, földgyei hegyesek."^[2]

Fényes Elek szerint "Lehota (Kis), tót f., Bars vmegyében, Velkapolához 3/4 mfld. 641 kath. lak. Roppant erdő. Sok irtás. F. u. gr. Keglevics. Ut. posta Szántó."^[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1309-en lakták, túlnyomórészt szlovákok.

2001-ben 1060 lakosából 1046 szlovák volt.

2011-ben 928 lakosából 883 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1820-ban épült, klasszicista stílusban.
A katolikus népiskola épülete 1852-ben létesült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Zsarnócai járás m v sz A Zsarnócai járás települései
Zsarnóca (Žarnovica)
Barsberzence (Tekovská Breznica) Dóczyfürésze (Píla) Élesmart (Ostrý Grúň) Erdősurány (Župkov) Felsőhámor (Horné Hámre) Garamrudnó (Rudno nad Hronom) Garamszentbenedek (Hronský Beňadik) Garamrév (Voznica) Gyertyánfa (Hrabičov) Hodrushámor (Hodruša-Hámre) Kisülés (Malá Lehota) Madarasalja (Kľak) Magasmart (Brehy) Nagyülés (Veľká Lehota) Oromfalu (Orovnica) Pálosnagymező (Veľké Pole) Újbánya (Nová Baňa)