Mahádzsanapada
A Mahádzsanapada (szanszkrit: महाजनपद, mahádzsanapada, szó szerint "nagy birodalom" a mahá, "nagy", és a dzsanapada "törzsi tartomány", "ország") az ősi India tizenhat királyságára vagy oligarchiájára utal az i.e. 6. századtól az i.e. 4. századig.[1] Az ősi buddhista szövegek, mint például a páli kánon részét képező Anguttara-nikája,[2] gyakran említik a tizenhat nagy királyságot és köztársaságot, amelyek az északnyugati Gandhára és az Indiai szubkontinens keleti részéhez tartozó Anga birodalmak között fejlődtek ki és virágoztak. Ide tartozott még a Vindhja-hegység egy része is,[3] mielőtt a buddhizmus megjelent volna India területén.[4]
Gyakran tekintik a korai indiai történelem egyik nagy fordulópontjának az i.e. 6. századot. Régészetileg ez az időszak az "északi csiszolt fekete eszközök" korának felel meg.[5]
A királyságok és köztársaságok listája
[szerkesztés]Az Anguttara-nikája a következő tizenhat királyságot és köztársaságot sorolja fel:
- Anga
- Asszaka (vagy Aszmaka)
- Avanti
- Csédi[6]
- Gandhára
- Kási[6]
- Kambodzsa (törzs)
- Kósala (vagy Kószala)[6]
- Kuru[6]
- Magadha[6]
- Malla
- Matszja királyság (vagy Maccsa)[6]
- Pancsála[6]
- Szuraszéna[7]
- Vridzsi[6]
- Vatsa (vagy Vamsa)[6]
Egy másik buddhista szöveg, a Dígha-nikája csak az első tizenkét mahádzsanapadát említi, az utolsó négyet nem.[8]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bevezető megjegyzések India muzulmán hódítás előtti történelmének tanulmányozásához. ELTE BTK. (Hozzáférés: 2015. április 3.)
- ↑ Anguttara Nikaya I. p 213; IV. pp 252, 256, 261.
- ↑ Singh, Upinder. A History of Ancient and Early Medieval India: From the Stone Age to the 12th Century. Delhi: Pearson Education, 260–4. o. (2008). ISBN 978-81-317-1120-0
- ↑ 16 Mahajanapadas. Iloveindia.com - olvasva: 2015-04-03.
- ↑ J.M. Kenoyer (2006), "Cultures and Societies of the Indus Tradition. In Historical Roots" in the Making of ‘the Aryan’, R. Thapar (szerk.), 21–49. o. New Delhi, National Book Trust.
- ↑ a b c d e f g h i Kislexikon. ELTE Indológia tanszék. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 3.)
- ↑ Vátszjájana. Káma-szútra - A szerelem tankönyve. LAZI KÖNYVKIADÓ KFT. (2005). ISBN 9789637138362
- ↑ Digha Nikaya, Vol II, p 200.