Magyary Géza

	Magyary Géza
	Portréja a Jogi professzorok emlékezete könyvben(1935)
Született	1864. szeptember 16.; Alsólóc
Elhunyt	1928. október 9. (64 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász; jogtudós; egyetemi oktató;
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (55-1-12)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Magyary Géza témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a jogtudós Magyary Gézáról szól. Hasonló címmel lásd még: Magyary-Kossa Géza.

Magyary Géza (Alsólóc, 1864. szeptember 16. – Budapest, Józsefváros, 1928. október 9.)^[4] jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar és nemzetközi polgári eljárásjog sokoldalú, kiemelkedő ismerője, tudósa volt.

Életútja

Magyary Mihály és Kákonyi Anna fiaként született. Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi királyi jogakadémián kezdte meg, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1887-ben vette át jogtudományi doktori oklevelét. Időközben tanulmányutat tett Franciaországba és Németországba. Ügyvédi vizsgái letételét követően, 1887-től 1889-ig ügyvédjelöltként dolgozott, majd rövid ideig a budapesti királyi törvényszéken volt joggyakornok. 1890-től 1893-ig a kecskeméti református jogakadémián tanított római jogot, 1893-tól 1905-ig pedig a nagyváradi jogakadémián oktatott kereskedelmi, váltó- és perjogot. Ezzel egy időben, 1895-ben kereskedelmi jogból magántanári képesítést szerzett a fővárosi tudományegyetemen. 1903 után már mint a magyar polgári eljárásjog nyilvános rendkívüli, 1907 után nyilvános rendes tanára oktatott a pesti katedrán egészen haláláig. 1909–1910-ben a jog- és államtudományi kar dékáni tisztét is betöltötte.

Munkássága

Pályája kezdetén elsősorban kereskedelmi joggal, a pénzbeli követelések jogi rendezésével (értékpapírok, váltók, csekkek stb.), a biztosítási jog egyes kérdéseivel foglalkozott. Jogtudósi munkássága a későbbiekben a magánjog, elsősorban a polgári eljárásjog vizsgálatára irányult. A magyar polgári perjogról 1913-ban megjelent, közel ezer oldalas műve évtizedekig a téma alapművének számított, Nizsalovszky Endre átdolgozásában a harmadik kiadást (1940) is megérte. 1920-ban Magyary szerkesztésében indult útjára a Polgári Törvénykezési Jog Tára című kiadványsorozat. A hazai és nemzetközi polgári és büntetőeljárás-jog átfogó vizsgálata mellett behatóan foglalkozott annak egyes részkérdéseivel is (perrend, beismerés, fellebbezés, felülvizsgálat stb.).

Társasági tagságai és elismerései

Tudományos eredményei elismeréseként 1905-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1917-ben rendes tagjává választották. 1916-tól a Szent István Akadémia munkájában is részt vett a testület rendes tagjaként.

A polgári perjog és a nemzetközi jog témakörében írt munkáiért 1930-ban posztumusz az MTA nagyjutalmát ítélték neki oda.

Főbb művei

A kiadói ügylet. Budapest: Grill. 1893.
A magyar polgári peres eljárás alaptanai: A perbeli cselekvények tana. Budapest: Franklin. 1898. 395 o.
A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai: Nemzetközi polgári perjog. Budapest: Singer; Wolfner. 1902. 131 o.
Értékpapírok a polgári törvénykönyv tervezetében: Adalékok az okiratok tanához. Budapest: Grill. 1902. 50 o.
A perbeli beismerés. Budapest: Franklin. 1906.
Újabb irányok a nemzetközi perjogban. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1907.
A közokiratok végrehajtása tárgyában Magyarország, Ausztria és Németország közt kötendő nemzetközi szerződés előkészítése. Budapest: Hornyánszky. 1909. 90 o.
Magyar polgári perjog. Budapest: Franklin. 1913. 996 o.
A végrehajtási jogsegély Magyarország és Ausztria közt. Budapest: Középeurópai Közgazdasági Egyesület. 1914. 54 o.
A végrehajtási jogsegély Magyarország és Németország közt. Budapest: Magyarország Középeurópai Közgazdasági Egyesülete. 1916. 48 o.
A nemzetközi bíráskodás a magyar jogban. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1917.
Polgári életpályák: Tanácsadó rokkant tisztek számára. Budapest: Franklin. 1917. 292 o.
A nemzetközi bíráskodás. Budapest: Franklin. 1918. 231 o.
Die internationale Schiedsgerichtsbarkeit im Völkerbunde. Berlin: Liebmann. 1922. 176 o.
Règlement de procédure relative à la protection des minorités projet présenté a l’Union Internationale des Associations pour la Société des Nations par la Magyar Külügyi Társaság à Budapest. Budapest: Hellas. 1923. 11 o.
Magyar polgári perjog. 2., átdolg. kiadás. Budapest: Franklin. 1924. 758 o.
Projet révisé d’un règlement de procédure relative à la protection des minorités présenté par la Société hongroise des Affaires étrangères et pour la SdN. Budapest: Franklin. 1925. 15 o.
A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar jogtudomány. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1926.
Plósz Sándor emlékezete. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1927. 11 o.
La juridiction de la Cour permanente de justice internationale. Paris: Les Éditions internationales. 1931. 319 o.
Magyar polgári perjog. 3. kiadás. Budapest: Franklin. 1939. 762 o.
Magyary Géza összegyűjtött dolgozatai a polgári eljárás, a magánjog és a kereskedelmi jog köréből I–II. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1942.

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09832.htm, Magyary Géza, 2017. október 9.
↑ ^a ^b BnF-források (francia nyelven)
↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=297&layout=s
↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2772/1928. folyószáma alatt.

Források

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 122. o.
Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 548. o. ISBN 963-9257-07-9
Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 402–403. o. ISBN 963-547-414-8
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 823. o.

További információk

Fabinyi Tihamér: Magyary Géza emlékbeszéd. Budapest: Franklin-Társulat. 1930. 62 o.
Puskás Károly: Magyary Géza. In Jogi professzorok emlékezete a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi kari szemináriumainak emlékhetén. Budapest: Pázmány Péter Tudományegyetem. 1935. 85–93. o.
Horváth E. Írisz: Magyary Géza élete és perjogászi munkássága. Iustum Aequum Salutare, XII. évf. 1. sz. (2016) 169–178. o. arch Hozzáférés: 2021. február 15.
Magyary Géza életrajza. Országgyűlési Könyvtár. Magyar Jogi Portál
Magyary Géza digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.
Hamza Gábor: Emlékezés Magyary Gézára (1864-1928), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjára. http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146

Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[3510b63352315b9d713cdc62c4396b21bcf106d0-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09832.htm, Magyary Géza, 2017. október 9.

[c1ef1d57094e7f0c88d39f990de7ba24e3ea558b-2] BnF-források (francia nyelven)

[178279f12b6cee81c1743763b2d485a93f7dcc10-3] ttps://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=297&layout=s

[4] Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2772/1928. folyószáma alatt.

[1]

[2]

[3]

[4]

Magyary Géza

Portréja a Jogi professzorok emlékezete könyvben(1935)
Született	1864. szeptember 16.^[1]^[2] Alsólóc
Elhunyt	1928. október 9. (64 évesen)^[1]^[2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász jogtudós egyetemi oktató
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (55-1-12)^[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyary Géza témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség