Ugrás a tartalomhoz

Árpád-házi Szent Erzsébet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyarországi Szent Erzsébet szócikkből átirányítva)
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk Árpád-házi Szent Erzsébetről, más nevén Türingiai Szent Erzsébetről szól. Hasonló címmel lásd még: Szent Erzsébet (egyértelműsítő lap).
Árpád-házi Szent Erzsébet
Pietro Nelli: Árpád-házi Szent Erzsébet, Bonnefanten Museum, Maastricht, (1365)[1]
Pietro Nelli: Árpád-házi Szent Erzsébet, Bonnefanten Museum, Maastricht, (1365)[1]
Született1207. július 7.
Sárospatak vagy Pozsony, Magyar Királyság
Elhunyt1231. november 17. (24 évesen)
Marburg, Német-római Birodalom (24 évesen)
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
SzüleiGertrúd merániai hercegnő
II. András magyar király
Foglalkozása
  • filantróp
  • betegápoló
SírhelyeSzent Erzsébet-templom
Tisztelete
Boldoggá vagy szentté avatási státuszcanonized saint (1235. május 28., IX. Gergely pápa)
Szentté avatásaPerugia
Ünnepnapja
Jelképeirózsa
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád-házi Szent Erzsébet témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek

Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. Születési dátuma – az évszámtól eltekintve – feltehetően nem pontos, hiszen bátyja, IV. Béla 1206 novemberében – egyes források szerint 29-én – született.

Szent Erzsébet élete

[szerkesztés]

Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel.)

Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai tartománygróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a tartománygróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő tartománygróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban megölték az édesanyját (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban.[3] Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.

Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet(wd) is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

1225-ben Lajos II. Frigyes német-római császár vazallusaként hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.

II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.

Lajos 1227. szeptember 11-én a táborban pestisben elhunyt, így 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.

Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.

Erzsébet leprás beteget fürdet, a kassai Szent Erzsébet-dóm szárnyasoltárának szárnyain 12 képen Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményei láthatóak

A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb frigyre lépni.

Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár apja hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.

Sírhelye a marburgi Szent Erzsébet-templomban
Ereklyetartója a marburgi Szent Erzsébet-templomban

Erzsébet három nappal előbb megmondta halálának idejét. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben ugyanott, ahol 7 évvel korábban Assisi Szent Ferencet. A szertartás a pápa prédikációjával végződött. Beszédének szövege ugyanaz lehetett, amit a pápa Kasztíliai Beatrixnek küldött az ezt követő napokban. Ebben összefoglalja Erzsébet nemes cselekedeteit és követendő példaként állítja őt Beatrix elé. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Szent Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.

Erzsébet és a rózsák

[szerkesztés]

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, amely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Amikor megmutatta, a kenyerek helyett (télvíz idején) illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.

Hasonló rózsacsoda ismert a spanyolországi Szent Kaszildához kapcsolódóan, akiről a spanyol festő, Francisco de Zurbarán festett rózsakosaras képet.[4] Zurbarán hasonló helyzetben levő rózsakosarat ábrázolt a Portugáliai Szent Erzsébetről, Árpád-házi Szent Erzsébet másodunokahúgáról készített festményén is.[5]

Árpád-házi Szent Erzsébetet gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, amely a halál feletti győzelem jelképe.

Emlékezete

[szerkesztés]

A Marburgban lefolytatott szentté avatási per (1231–1235) aktáinak tanúsága szerint kevesebb mint öt hónap telt el Erzsébet halála és a sírjánál történt első csoda között, ami hírének gyors elterjedését bizonyítja. A csodás gyógyulásról szóló beszámolók többsége ugyan 50–100 kilométeres körzetből érkezett, de volt köztük egy utrechti, a következő évben pedig a liège-i egyházmegyéből is. A Német Lovagrend nevében Türingiai Konrád, Erzsébet sógora vállalta magára a szentté avatási ünnepség költségeit, és szintén a rend anyagi támogatásával kezdődött meg a ma is álló marburgi Szent Erzsébet-templom építése. Az ünnepélyes szentté avatásra a perugiai Domonkos-rendi kolostorban került sor 1235 pünkösdjén, majd ezt követően az Erzsébet-tisztelet elterjedt a közép-itáliai domonkosok körében. A 13. századi magyarországi és csehországi Erzsébet-kultusz is részben a domonkosokhoz köthető. V. István lánya, Mária királyné révén Erzsébet kultusza átterjedt a 14. századi Nápolyra is: valószínűleg ő volt a megrendelője a nápolyi Santa Maria Donna Reginában található, Szent Erzsébet életét bemutató falképciklusnak is.

Származása

[szerkesztés]
Árpád-házi Szent Erzsébet ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. II. Béla magyar király
 
 
 
 
 
 
 
8. II. Géza magyar király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Ilona magyar királyné
 
 
 
 
 
 
 
4. III. Béla magyar király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem
 
 
 
 
 
 
 
9. Eufrozina magyar királyné[8]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Ljubava Dmitrijevna
 
 
 
 
 
 
 
2. II. András magyar király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
10. Rajnald antiókhiai fejedelem
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
5. Châtillon Anna magyar királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. II. Bohemund antiókhiai fejedelem
 
 
 
 
 
 
 
11. Konstancia antiókhiai fejedelemnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Aliz antiókhiai fejedelemné
 
 
 
 
 
 
 
1. Szent Erzsébet[9]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Bertold diesseni gróf
 
 
 
 
 
 
 
12. Bertold isztriai őrgróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Zsófia isztriai őrgrófnő
 
 
 
 
 
 
 
6. IV. Bertold merániai herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. IV. Ottó wittelsbachi gróf
 
 
 
 
 
 
 
13. Hedvig wittelsbachi grófnő[11]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Heilika pettendorf–lengenfeldi grófnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Gertrúd magyar királyné[10]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Konrád meisseni őrgróf
 
 
 
 
 
 
 
14. III. Dedo lausitzi őrgróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Luitgard elchingen–ravensteini grófnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Rochlitzi Ágnes[12]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. II. Goswin heinsbergi gróf
 
 
 
 
 
 
 
15. Matild heinsbergi grófnő[13]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Adelheid sommerschenburgi palotagrófnő
 
 
 
 
 
 

Korabeli életrajzok magyar nyelven

[szerkesztés]
  • Magyarország virága. 13. sz.-i források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről (Szerk. J. Horváth Tamás, Szabó Irén), Szent István Társulat, Budapest, 2001, ISBN 9789633612255, 390 o.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Bonnefantenmuseum Maastricht. [2021. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 20.)
  2. ↑ Calendarium Romanum (latin nyelven). Typis Polyglottis Vaticanis Publisher, 1969
  3. ↑ Éppen tíz évvel Wartburgba érkezése után. 14 éves volt ekkor, éppen elérte azt a kort, amelyet a kánonjog a házasságkötés alsó határaként megszabott.
  4. ↑ Mar Borobia: Zurbarán – Saint Casilda, ca. 1630–1635. (angol nyelven). Museo Nacional Thyssen-Bornemisza. (Hozzáférés: 2020. január 22.) „Saint Casilda has been identified in some publications as Saint Elizabeth of Hungary as both of these saints have roses as their traditional attribute. The absence of a crown on her head, typically found in depictions of Elizabeth, led Jonathan Brown to identify this saint as Casilda, who here wears a gold and pearl headband. Daughter of an Arab king, Casilda was martyred in 1087. She had left the Islamic faith and converted to Christianity, taking food to her father’s Christian prisoners. Surprised by her father during one of these risky visits, a miracle occurred and the food hidden about her body was transformed into roses, the traditional attribute of this saint.”
  5. ↑ Zurbarán – Saint Elisabeth of Portugal, ca. 1635. (angol nyelven). Museo Nacional del Prado SEACEX, 2007. (Hozzáférés: 2020. január 22.) „Like her great-aunt Saint Elizabeth of Hungary, with whom her iconography is often confused, she led a deeply Christian life of charity and sacrifice. [...] Her charity towards the poor spurred her give away much of her own riches, which she concealed among the folds of her robes as her despotic husband forbid her to give alms. One day King Dinis surprised her in these circumstances and attempted to discover the hidden money, but all he found was a bunch of roses, even though the episode took place in mid winter.”
  6. ↑ Címe 195 rue du Temple, 75003 Paris, honlapja itt elérhető Archiválva 2010. május 15-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  7. ↑ Építésze Steindl Imre. Honlapja itt elérhető
  8. ↑ Miroslav Marek: Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. november 25. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  9. ↑ Miroslav Marek: Arpad 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. május 4. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  10. ↑ Miroslav Marek: Diessen 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 2. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  11. ↑ Miroslav Marek: Wittelsbach 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 20. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  12. ↑ Miroslav Marek: Wettin 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 20. [2015. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  13. ↑ Miroslav Marek: Geldern-Heinsberg (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. március 30. (Hozzáférés: 2013. július 4.)

Források

[szerkesztés]
  • Diós István (szerk.): Magyar katolikus lexikon. Szent István Társulat, Budapest, 1993 ISBN 963-360-727-2
  • A szegedi Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium évkönyve. 1997 ISBN 963-85643-3-4
  • Gecser Ottó: Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza a középkori Európában, Vigília, 2007. július [1]
  • Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában, Panoráma, Budapest, 1977
  • Bérczi Szaniszló: Magyarországi szent királylányok emlékezete. TKTE. Budapest, 2008 (FelsővisóISBN 978-963-87437-2-5
  • Török József: A magyar föld szentjei, Tulipán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1991
  • White, K. E.: Szentek kislexikona. Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1993
  • Klaniczay Gábor: Szent Erzsébet a középkori Európában. História XXIX. 5-6. szám. Budapest: (kiadó nélkül). 2007.  

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Árpád-házi_Szent_Erzsébet&oldid=27660958”