Magyar nyelvi paronimák listája

Ez a lista magyar nyelvi paronimákat (hasonló alakú, könnyen eltéveszthető szavakat) sorol fel.

A paronímia tipikus esetei

Magyar szavak

• bizonyság (bizonyíték) ↔ bizonyosság (meggyőződés)
• bojár (orosz főnemes) ↔ bojtár (pásztorsegéd)
• bodnár (faedények gyártója, kádár, pintér) ↔ bognár (szekér-, ill. kerékgyártó)
• egyelőre (jelenleg) ↔ egyenlőre (egyenlő méretűre)
• egyesség (egyetértés, összhang) ↔ egyezség (megállapodás)
• egyhangúan (unalmasan) ↔ egyhangúlag (ellenvetés nélkül)
• emberiség (a világon élő minden ember) ↔ emberiesség (emberhez méltó, tisztességes magatartás)
• fáradság (fáradozás) ↔ fáradtság (fáradt állapot)
• fizet (ellenértéket, pénzt ad valamiért) ↔ füzet (összefűzött lapok)
• gondtalan (felhőtlen) ↔ gondatlan (hanyag)
• helység (település) ↔ helyiség (épület vagy lakás elkülönített része, vö. szoba)
• ízetlen (ízléstelen, pl. tréfa) ↔ íztelen (íz nélküli, pl. étel)
• izzadság (verejték) ↔ izzadtság (izzadt állapot)
• járadék (juttatás, térítés, amit valaki kaphat) ↔ járulék (amit az állam szed be; az adóhoz hasonló)
• káplán (segédlelkész) ↔ káplár (tizedes)
• kupola (félgömb alakú boltozat, tetőszerkezet) ↔ kupolda (kupleráj, nyilvánosház)
• lévén (azáltal, hogy ő vki/vmi/vmilyen) ↔ révén (segítségével, által, jóvoltából)
• pólus (két szemben álló pont egyike) ↔ pórus (kis nyílás, lyukacska)
• szabados (könnyelmű, léha) ↔ szabatos (pontos, precíz, egzakt)
• szível (szeret, kedvel) ↔ (meg)szívlel (fontolóra vesz)
• szolgalom (dologi jog korlátozása; servitus) ↔ szorgalom (igyekezet)
• tanúság (bizonyság, tanúskodás) ↔ tanulság (okulás)
• törvénykezés (bíráskodás, ítélkezés, igazságszolgáltatás) ↔ törvényhozás (új törvények megalkotása)
• új (nem régi) ↔ ujj (testrész)
• védelem (valami megvédése) ↔ vélelem (valami feltételezése), például az ártatlanság vélelme [feltételezése] szókapcsolatban

Keresztnevek

• Barabás ↔ Barnabás
• Domokos ↔ Domonkos
• Gyöngyi ↔ Györgyi
• Loránd ↔ Lóránt

Idegen szavak

• Abbázia (város Horvátországban, Opatija) ↔ Abházia (Grúzia autonóm tartománya)
• adaptál (átdolgoz; alkalmaz például eljárást) ↔ adoptál (örökbe fogad gyereket)
• akció (cselekvés, megmozdulás, kedvezmény) ↔ aukció (árverés)
• aktor (színész) ↔ auktor (író, szerző)
• ambitus (hangterjedelem) ↔ ámbitus (oszlopos tornác a falusi ház udvarra néző oldalán)
• analógia (hasonlóságon alapuló megegyezés) ↔ anagógia (a helyettesítésen alapuló egyfajta gondolati alakzat)
• andragógia (felnőttképzés) ↔ andrológia (férfigyógyászat)
• antológia (szöveggyűjtemény) ↔ ontológia (létfilozófia)
• Asterix (képregényszereplő) ↔ aszteriszk (csillagjel)
• asztrológia (csillagjóslás) ↔ asztronómia (csillagászat)
• ateista (istentagadó) ↔ autista (egyfajta fejlődési rendellenességgel élő)
• Ausztria ↔ Ausztrália
• bariton (a tenor és a basszus közötti férfihang) ↔ baryton (tenor hangolású kürt, ill. régi vonós hangszer)
• cérium (58-as rendszámú vegyi elem, nehézfém) ↔ cézium (55-ös rendszámú vegyi elem, könnyűfém)
• cinizmus (gúnyos, megvető magatartás) ↔ cionizmus (zsidó nemzeti mozgalom, ideológia)
• datál (dátumoz, keltez) ↔ dotál (anyagilag támogat <intézményt>)
• donor (véradó, szervadományozó) ↔ donátor (alapítványt létrehozó személy)
• filiszter (nyárspolgár) ↔ filiszteus (ókori nép, illetve annak tagja)
• filológia (írott szövegeket vizsgáló, magyarázó tudomány) ↔ filozófia (bölcselet)
• gerilla (harcos) ↔ gorilla (főemlős, majom)
• hektikás (beteg, tüdőbajos) ↔ hektikus (ideges, zaklatott, kiszámíthatatlan)
• hominidák (emberfélék) ↔ hominoidák (emberszerűek főcsaládja)
• inkubáció (lappangás, lappangási idő; keltetési idő) ↔ intubáció ("becsövezés")
• kambium (a növények szárának/törzsének/gyökerének egyik szövetrétege) ↔ kambrium (kb. 500-550 millió évvel ezelőtti földtörténeti időszak)
• klauzúra (zárt terület például kolostorban) ↔ klauzula (záradék például szerződés végén)
• kombinát (nagyüzem) ↔ kombinált (vegyes, összetett, többféle rendeltetésnek eleget tevő)
• kommandál (vezényel, parancsol) ↔ kommendál (javasol, ajánl; házasságot közvetít)
• kommendál (javasol, ajánl; házasságot közvetít) ↔ kommentál (magyaráz, ismertet, értelmez)
• kommentál (magyaráz, ismertet, értelmez) ↔ kommentel (internetes közleményhez megjegyzést fűz)
• komplexum (épülettömb) ↔ komplexus (az énkép egyfajta csorbulása)
• koncesszió (haszonbérlet) ↔ koncepció (terv, elképzelés)
• konferansz (bevezető, összekötő szöveg a műsorszámok között, vagy azt előadó nő) ↔ konferanszié (ha a konferansz előadója férfi)
• kontaktus (kapcsolat) ↔ kontraktus (szerződés)
• korál (egyházi ének, ill. ezen alapuló kórusmű) ↔ korall (rendszerint piros színű virágállat, ill. ékkő) ↔ koráll (régi magyar ige: korainak tart)
• lektor (szerkesztő, tanácsadó, kéziratok elbírálója; nyelvoktató előadó; felolvasó) ↔ rektor (egyetem vagy főiskola vezetője)
• maximál (felső határt megszab) ↔ maximalizál (próbál minél többet elérni)
• meteor (hullócsillag) ↔ meteorit (földet ért meteor)
• mól ↔ mol (az anyagmennyiség mértékegysége és ennek jele, viszonyuk tehát olyan, mint pl. a hossz esetében a méter és az m viszonya), valamint moll (hangnem)
• muszlim (az iszlám vallás követője) ↔ muszlin (finom szövésű pamut anyag)
• mutálás (hangmagasság megváltozása) ↔ mutálódás vagy mutáció (genetikai változás)
• nótárius (jegyző) ↔ notórius (megrögzött)
• Obelix (képregényszereplő) ↔ obeliszk (emlékoszlop)
• ováció (üdvrivalgás) ↔ ovuláció (peteérés)
• organizmus (szervezet, rendszer) ↔ orgazmus (a kéjérzés legmagasabb foka)
• ökológia (környezettan) ↔ ökonómia (közgazdaságtan)
• ökonomikus (gazdaságos, takarékos) ↔ ökumenikus (összegyházi [a keresztény vallások között])
• plántál (ültet) ↔ parentál (elsirat, elbúcsúztat valakit)
• prepozíció (elöljárószó) ↔ propozíció (indítvány, javaslat)
• preskripció (előírás, rendelet) ↔ proskripció (politikai száműzetés)
• profil (arculat, feladatkör) ↔ profit (értéktöbblet)
• program (terv, menetrend, műsor, adás) ↔ pogrom (kisebbség elleni tömeges támadás, terror)
• reluxa (redőnyféleség) ↔ Relaxa (egyfajta nyelvtanulási módszer neve)
• reveláció (megvilágosodás, felismerés) ↔ relevancia (fontosság, jelentőség)
• rezidens (gyakorló pályakezdő orvos; ill. helytartó, kormányzó, ügyvivő) ↔ rezisztens (ellenálló vmivel szemben)
• rezsi (fenntartási költség) ↔ rezsim (uralmi rendszer)
• romanika (román építészeti stílus) ↔ romantika (romantikus stílus)
• szinapszis (idegsejtek kapcsolódási pontja) ↔ szinopszis (műismertető, összefoglaló, áttekintés), l. még szinoptikusok (az első három evangélium szerzője)
• szlogen (jelmondat) ↔ szleng (egy társadalmi csoport sajátos szóhasználata)
• szuverén (önálló) ↔ szuterén (alagsor) ↔ szuvenír (emlékajándék)
• tarantella (dél-olasz tánc, zene) ↔ tarantula (madárpók)
• teleológia (idealista szemlélet, amely szerint a természetben minden célszerű; 'célok tana') ↔ teológia(hittudomány)
• Taranto (olasz város) ↔ Toronto (Kanada legnagyobb városa)
• tipográfia (nyomdászat) ↔ topográfia (helyrajz)
• tipológia (típustan; segédtudomány) ↔ topológia (a matematika egyik részterülete; helyzetgeometria)
• zafír (egy kék színű drágakő) ↔ zefír (egyfajta könnyű nyugati szél)

Egy ötszörös paronímia:

• etológia (viselkedéstudomány) ↔ etnológia (egyetemes néprajz) ↔ etiológia (eredet[tan]; <az orvostudományban> kóroktan) ↔ etimológia (szófejtés) ↔ entomológia (rovartan)

Az azonos előtagú, de eltérő utótagú idegen szavak is paronímia okozói lehetnek, például asztrológia és asztronómia, kozmológia és kozmogónia, etnográfia és etnológia.

Csak a magánhangzó hosszának eltérésével

• áru (termék) ↔ árú (ellenértékű, például magas árú)
• bujt (növényt szaporít) ↔ bújt (rejtőzött)
• falu (kistelepülés) ↔ falú ([vmilyen] fallal rendelkező)
• csip (áramköri elem) ↔ csíp (belecsíp)
  • csipet (kevéske darab, ill. áramköri elemet) és csípet (megcsípet vkivel)
• csira (meddő tehén) ↔ csíra (sarj)
• elöl (az elején) ↔ elől (menekülve)
• fiuk (fiúgyermekük) ↔ fiúk (srácok)
• fuga (burkolóelemek, csempék közti rés) ↔ fúga (egyfajta zenei műfaj)
• irat (dokumentum) ↔ írat (írást készíttet)
• irt (pusztít) ↔ írt (alkotott)
• kor (életkor vagy időtartam) ↔ kór (betegség)
• Örs (személynév) ↔ őrs (szervezeti egység)
• pöre (peres ügye) ↔ pőre (csupasz)
• sujtás (díszes hímzés) ↔ sújtás (ütés, csapás)

Csak a mássalhangzó hosszának eltérésével

Magyar szavak

• ál- (nem igazi) ↔ áll (testrész, ill. ’nem ül’)
• ara (menyasszony) ↔ arra (abba az irányba)
• csat (hajba) ↔ csatt (hangutánzó)
• egyel (egyenletessé tesz) ↔ eggyel (egy darabbal)
• ép (sértetlen) ↔ épp (éppen)
• fed (takar) ↔ fedd (szid, korhol)
• fen (élesít) ↔ fenn (fönt)
• had (hadsereg) ↔ hadd (engedélykérés)
• hal (vízi állat) ↔ hall (hangot érzékel; előszoba)
• (kakas)ülő (gerenda vagy léc, amelyen éjjel a kakas ül, különösen azon keresztfa, mely az ollófákat összetartja; a színházi karzat tréfás megnevezése magassága miatt) ↔ üllő (kovácsszerszám)
• kasza (szerszám) ↔ kassza (pénztár)
• kel (növény; ébred) ↔ kell (szükséges)
• keleti (napkelet felőli) ↔ kelleti (például magát: felajz)
• kicsinyel (lebecsül) ↔ kicsinyell (kicsinek tart)
• közé (közéjük) ↔ közzé (a köz számára)
• len (növény) ↔ lenn (odalenn)
• megy (jár, halad) ↔ meggy (gyümölcsfajta)
• meny (utód felesége) ↔ menny (túlvilág)
• (el)nagyol (felületesen végez valamit) ↔ nagyoll (nagynak talál)
• sarkal (cipőt javít) ↔ sarkall (ösztönöz)
• szál (például cérnaszál) ↔ száll (repül)
• szögel (szegez) ↔ szögellik (csúcsban végződik)
• tetet (helyeztet) ↔ tettet (mímel)
• tol (maga előtt mozgat) ↔ toll (íróeszköz; madár része)
• (le)torkol (belefojtja a szót) ↔ torkollik (beleömlik)
• vál(ik) (változik) ↔ váll (testrész)
• var (seb bevonata) ↔ varr (öltöget)

Idegen szavak

• alpaka (dél-amerikai teveféle) ↔ alpakka („újezüst”, kopásálló réz-cink-nikkel ötvözet)
• biliárd (dákóval és golyókkal játszott játék) ↔ billiárd (10¹⁵, ezerbillió, vö. a tíz hatványai)

Források

• Balázs Géza: Magyar nyelvhelyességi lexikon, Corvina, 2002, ISBN 9631352102)
• Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila: Helyesírás, Osiris, 2004, ISBN 9633895413, 60–61. o.)
• Grétsy László: Van-e szükség nyelvművelésre?, In: Édes Anyanyelvünk, 2005/4., 1 és 8. o.